A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-11-01 / 44. szám
TANÁCSADÓ JOGI TANÁCSOK "Kedvezmény" jeligéjű olvasónknak üzenjük, hogy kérdésére már az előző számunkban "iskolai étkeztetés’ jelige alatt válaszoltunk. Sz. Mária jókai olvasónk azt írja, hogy június 30-án megszűnt a munkaviszonya, de még június 22-ig betegállományban volt, azóta pedig munka nélkül van. Azt kérdezi, hogy nem fognak-e neki ezek a napok majd hiányozni a nyugdíjigényéhez? Eddig 25 ledolgozott éve van, miért nem kapott munkahelyén "jutalompénzt?" A munkaképtelenség ideje beszámítódik a nyugdíjigényhez megkövetelt alkalmazási időbe. A további napok pedig addig, amíg majd eléri a nyugdíjkorhatárt, nem olyan számottevők, hogy befolyásolhatnák majd a nyugdíjigényét a jelenleg érvényes nyugdíjelőírások szerint. Nem írta meg, hogy hány éves, de a nyugdíjkorhatár eléréséig bizonyára még meg fognak változni a társadalombiztosítási előírások, amire valószínűleg 1993-ban kerül majd sor. Az ún. jubileumi jutalomra (bizonyos kor betöltésekor, bizonyos alkalmazási idő után stb.) pedig nincs törvényes — perelhető igénye, ezt lehet, de nem kell adni. Ami a további alkalmazását illeti, azt tanácsoljuk, hogy jelentkezzék a járási munkahivatalban, és vétesse fel magát az álláskeresők jegyzékébe. Erről különben már a lapunk ez évi 7. és 9. számában részletesen írtunk a jogi tanácsok rovatában. "Múlt, jelen, jövő?" jeligével olvasónk két gondjára kér tanácsot. 1983-ban kitanult, majd két évig katonai szolgálatot teljesített. Leszerelése után 1987. január 15-ig dolgozott a munkahelyén, amikor állást változtatott és egy más céghez ment dolgozni. Ekkor aláírattak vele egy nyilatkozatot, hogy a kitaníttatás címén vissza kell fizetnie 13 332 koronát, mégpedig havi 150 koronás részletekben. Ezeket nem fizette azután sem, amikor egy más munkahelyen kezdett dolgozni. Csak később 1989 májusától vonják le a fizetésének 1/3 részét erre a tartozásra. Azt kérdezi, helyesen járnak-e el, mert az újabb törvények szerint nem kell a dolgozónak a kitaníttatás költségeit megtérítenie. A Munka Törvénykönyvének 227/a paragrafusa értelmében, amelynek szövegezése már 1983-ban is érvényben volt, a munkaadó olyan megállapodást köthet a tanoncával, hogy ez a kitanulás után legfeljebb három évig fog még nála dolgozni. Ha ez alatt az idő alatt más szervezetnél lép munkaviszonyba, akkor ez az új munkaadó köteles az előző munkaadó kérésére megtéríteni neki a volt tanonca kiképzésének teljes vagy aránylagos költségeit. Tehát ez a megtérítési kötelezettség már akkor sem terhelte a volt tanoncot! Minthogy leveléből nem derül ki, hogy annak idején csak ún. adósságelismerési nyilatkozatot és a munkabéréből eszközlendő levonásokról szóló megállapodást irt alá a Polgári Törvénykönyv 57. paragrafusa alapján és ennek alapján eszközük a béréből a levonásokat, vagy pedig a volt munkaadója beperelte és jogerős bírósági ítélet alapján kell fizetnie, azt tanácsoljuk, hogy irataival forduljon tanácsért ügyvédhez és vele beszélje meg, hogy milyen lépéseket kell tennie, hogy a fizetési kötelezettség alól mentesüljön. Olvasónk másik problémája családi jellegű. Feleségével együtt 1990 januárjában kölcsönt vettek fel. Felesége augusztusban a kisgyermekükkel együtt elhagyta ót, jelenleg is anyasági szabadságon van, s most egy idegen férfitől gyermeket vár. A kölcsönt olvasónk egyedül törleszti, gyermekére havi 300 korona gyermektartási dijat fizet, s megvonták tőle az adókedvezményt is. Munkásszállón lakik, ahol havi 1024 korona lakbért kell fizetnie. Azt kérdezi, hogy amíg nincsenek elválva, követelhet-e valamit vissza a feleségétől a közösen felvett kölcsönből, amit most csak ő törleszt? Miért vették el tőle az adókedvezményt, amikor ezt a felesége sem kapja? Miszerint kell ilyen magas lakbért fizetnie a szoba-konyhás üzemi lakásért? Amíg a házasságuk fennáll, addig fennáll a házassági vagyonközösség is, ezért most nem követelheti a feleségétől, hogy valamit megtérítsen a kölcsönrészletekből, különben is ez a tartozás mindkettőjüket egyetemlegesen terheli. A vagyonfelosztás csak a házasság jogerős felbontása után lehetséges. Az adókedvezmény iránt érdeklődjék az adóhivatalban, ahol megmondják, hogy milyen iratok alapján kaphatja meg (tartásdíjról szóló bírósági ítélet stb.). Ha feleségének megszületik a gyermeke, akkor a születés napjától számított hat hónap alatt kell a bíróságon apaságmegtagadási keresetet indítania a felesége és a gyermeke ellen. A lakbér magassága, illetve kiszámítása iránt pedig érdeklődjék a munkaadójánál (az üzemi házkezelóségnél), mert a munkásszállókra, az üzemi és más elszállásolási létesítményekre nem vonatkozik a lakbérekről szóló 1964. évi 60. számú hirdetmény. Dr. B. G. AZ ORVOS VÁLASZOL Gerincferdülés Anna. — "Tizennégy éves lány vagyok.. Nemrég a mellkasom jobb alsó részén tenyérnyi kidudorodást figyeltem meg. Csak akkor fáj, ha sokat szaladok, meg tornaóra után, de akkor se nagyon. Észrevettem azt is, hogy a két vállam nincsen azonos magasságban. Betegség-e ez, vagy csupán ón vagyok túlságosan elfoglalva magammal?" Nemegyszer megtörténik, hogy serdülő fiatalok ilyen panasszal, kérdéssel jelentkeznek az iskolai rendelőkben. Habár előbb is megfigyelhetők ezek az elváltozások, mégis ez az a kor, amikor a fiatalok legtöbbet foglalkoznak önmagukkal, gyönyörködnek saját tükörképükben. Ilyenkor ószrevesznek olyan jeleket önmagukon, amelyeknek jelentőségük van, de olyanokat is, amelyeknek semmi közük a normális fejlődéshez, élethez. Vóleményóm szerint az ön esetében gerincferdülósről van szó. Erre utal a vállak eltérő magassága, a bordaíven észlelhető elődomborulás, a kar-törzs háromszög aszimmetriája. Ezt az állítást alátámasztja még az a tény is, amelyet levelében említ, hogy a laboratóriumi kivizsgálás nem mutatott kóros elváltozást. Mégis, a helyes kórismeret felállítása érdekében ajánlom, forduljon ortopéd szakorvoshoz. X. Y., Felsőhegy. — Műtétet gerincferdülés miatt aránylag ritkán végzünk, jóformán csak akkor, amikor a ferdülés előrehaladása fizikoterápiás eljárásokkal, gipszrögzítéssel stb. nem akadályozható meg. Bár több műtéti eljárás is létezik, leggyakrabban vasrúd (Harrington-fóle eljárás) beépítésével előzzük meg a ferdülés rosszabbodását. Ezt a rudat általában csontszilánkokkal vesszük körül, ezért bizonyos értelemben beépül a gerincbe. A vasrudat eltávolítani csak ritka esetben szoktuk (pl. krónikus gyulladás). A terhesség és a szülés teljesen normálisan folyhat le, tehát efelől ne legyenek kétségei. Gerincsorvadás sem fog bekövetkezni, még annak ellenére sem, hogy a gerincoszlop egy szakasza el van merevítve. Mindenesetre ajánlatos a hátizmokat erősítő tornagyakorlatok szorgos végzése. Panaszait megszüntethetik. Örülök, hogy levele optimista hangú. Minden sorából az sugárzik, hogy teljesen egyenrangú embernek érzi magát másokkal. A műtét és a gyógykezelés célja is ez. Szívből kívánom, reményét, derűlátását soha ne veszítse el! Dr. H. M. A HÉT 23
