A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-11-01 / 44. szám
ÉLŐ MÚLT KONCSOL LÁSZLÓ Titkos kálvinista tanítók Hodoson (1731 — 1776) (16.) Ezzel le Is zárhatnánk a hodosi kálvinisták tulajdonképpeni ügyének tárgyalását, ha ez a szál át nem vezetne bennünket a Türelmi rendelet utáni vallásügyi fejleményekbe. Zárjuk sorozatunkat az öröm, a megbékélés történelmi állomásaival és harmóniájával. Mária Terézia halála (1780. november 29.) után fia, II. József vette át az országlást, s erőteljes reformpolitikáját mint a felvilágosodás neveltje a közgondolkodás, a tudat, a szemléletalakítás intézményeinek megregulázásával kezdte. Rendeletéi a katolikus egyházzal szemben korlátozó, mások — főleg a zsidóság és a protestantizmus — irányába fölszabadító céllal születtek, s az egyházakon túl a tanügy és a cenzúraügy reformját is megalapozták. Néhány biztató előzményt követőleg, uralkodásának tizenegyedik havában bocsátotta ki a protestáns felekezetek s a görögkeleti egyház híveinek nyilvános vallásgyakorlatát fölszabadító Türelmi rendeletét. Lényege, hogy a nyilvános istentiszteleteket nem kötötte többé az artikuláris helyekhez, hogy ezek a felekezetek bizonyos adott anyagi feltételek közt, önerejükből bárhol építhettek maguknak templomot, iskolát és parókiát, igaz, az előbbit egyelőre csak torony és harang nélkül, s nem a község főutcáján, a katolikus püspökségeket pedig megfosztotta a szabaddá vált egyházak felügyeleti jogától. Társadalmi fölpezsdülést hozott, hogy a rendelet minden világi pályát megnyitott a protestánsok előtt, az államigazgatási (politikai) karrier szabad esélyét is beleértve. A sorozatunk elején említett első hodosi anyakönyv lapjain olvasható a Helytartótanács 1783. augusztus 25- én, Pozsonyban kelt latin nyelvű határozatának teljes másolata a toleranciát követő első hodosi lelkész, Vámossy István kézírásával, illetve a vármegyei végrehajtó bizottság (akkori szóval: kiküldöttség) jelentésének szintén latin nyelvű szövege. Az előbbi kimondja, hogy mivel a Türelmi rendelet nyomán a nyilvános vallásgyakorlat jogáért folyamodó hodosi, nagy- és kisabonyi (I), bögöly-, diós- és förgepatonyi, valamint szerdahelyi és kisudvarnoki református családok száma eléri a megkívánt mértéket (ti. a százat), megépíthetik templomukat, 12 A HÉT parókiájukat és iskolájukat, tarthatnak papot és iskolamestert, s nem tartoznak többé a római katolikus lelkészek anyagi és jogi fennhatósága alá. A megyei magisztrátus döntése a Helytartótanácsét bontja le aprólékosan, például nevekre is. Az 1783. szeptember 24-i hodosi kálvinista gyűlésbe tanúnak néhány helyi és nagyabonyi katolikus nemest is meghívtak (Csömörök, Karátsonok, Móroczok, Csibék szerepelnek egy-egy Egri, Méry, Czúcz, Rényi és Vargha mellett), s előadták és írásba foglalták ugyanazt, amit a királyi rendelet és a Helytartótanács engedélyezett nekik. (A tolerancia értelmében immár a jobbágyok is szabadon választhatták meg felekezetűket, s vegyes házasságok esetén a fiúgyermek az apa hitében nevelkedhetett.) A gyűlés jegyzőkönyve Balásfalván (Balázsién) készült 1783. október 3-án. Időközben a király tornyok építését és harangok öntetését is engedélyezte a fölszabadult felekezetek részére, így ez a határozat ilyen megszorítást már nem is tartalmazott. Sorozatunk nem volna teljes, ha nem idéznénk a szöveget, amelyet az első prédikátor az eddig, jó ötven éven át rejtegetett s most újra megnyitott hodosi anyakönyvbe mint a frissen alapított anyaegyház lelki vezetője gondos kézzel bejegyzett. Történelmi emlékeztetőjét eredeti helyesírással tesszük olvasóink közkincsévé: "Ezenn Nemes Hodosi Reformats Sz(ent) Eklésia, midőn az 6 Ötven egy Esztendeig tartatott keserves Lelki fogsága és gyászos árvasága után az Isteni tiszteletnek maga Confessioja szerint való gyakorlását ama ditsőségessen és amint az ő ritka Symbolu ma is tartya: VIRTUTE et EXEMPLO (erővel/erénnyel és példamutatással) uralkodó Ildik JÓSEF Felséges Római CSÁSZÁR, Magyar, Erdély, Német és a ’ több bizonyos Országoknak Örökös Koronás Királyának Kegyes engedelmébül újjonnan viszsza nyerte volna: Nemkülömben e’ Szent dologhoz megkivántató Prédikátornak, Oskola Mesternek behozattatásokat, Templomnak, Oskolának, és Párókiális Házaknak felállíttatásokkal egyetemben. Melly 1783dik Esz(ten)dőbe Mindszent Havának 5dik napján (október 5-én) kezdetett el közöttök az Isteni Tisztelet. A’ Prédikáló Személlyek voltak, nevezet szerint ezek: 1. a’ Reggeli órán T(iszteletes) Tudós nagy érdemű Némety Sámuel Úram, akkori Patasi Prédikátor egyszersmind pedig a' Ven(erabilis) (Főtisztelendő) Komáromi Tractusnak (egyházmegyének) Ordinarius Nótáriusa. 2. az Úri Szent Vatsora felett ágendát mondott T. Tudós Vajda Péter Uram, Érdemes Kolos Némái Prédikátor. 3. dellyesti (délesti, délutáni) órán prédikálod T. Tudós Dávid házi Ádám Ur: Csiliz Radványi Prédikátor. 4. Kántor volt Ns Cseke Menyhárt érdemes Apátza Szakállas7 Rector: annakutánna. 5. A' rendszerint való Prédikátori Hivatalnak fojtatására (!) hatodik Novemberbe (Via Canonica) interimaliter (kánonjogi úton, ideiglenesen) óé hozatott T(ekin)t(e)tes N(eme)s AbbaÚjj (!) Vrgyében Situált Mező Szikszó Városából való Nemes Vámossy István; Oskola Mesternek pedig Tttes Ns Szabólts Vrgyeben situalt Csengerbűl v(al)o Szatmári György. Áldott légyen a' mi Atyáink Ura Istene, ki Hlyen dolgott indított a ’ Király Szivében hogy ditsőitené az Urnák Házát, melly vagyon e’ Magyar Jeruzsálemben: Esdrás Rósz: VII. 27." (A bibliai szöveg, amelyre a prédikátor utal, így hangzik: "Áldott az Úr, atyáink Istene, a ki erre indítá a király szívét, hogy megékesítse az Úr házát, mely Jeruzsálemben van...") (Folytatjuk) Illusztrációs felvétel: archívum
