A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-10-25 / 43. szám
ZSIBVÁSÁR A REKORDOK VÁROSA Pepinster kisváros körülbelül százhúsz kilométerre fekszik Brüsszeltől. Arról nevezetes, hogy már tíz éve rendszeres találkozóhelye azoknak a különös embereknek, akiknek a hobbijuk: bekerülni a Guinness Könyvbe. A városka lakossága szinte belebolondult a rekordokba, ugyanis egymás között a szomszédok is versenyeznek, ki állít fel nagyobb rekordot. Találhatunk itt például egy pingpongasztal nagyságú pénztárcát, 140 centiméter magas gyűszűt, 160 centiméter magas vasalót, öt és fél méter hosszú ruhacsipeszt, 14,62 méter hosszú fából faragott láncot, amely 324 szemből áll, 4,70 méter hosszú fogkefét, kétméteres gombot, háromméteres biztostűt, strandtáskát, amelyben kényelmesen elfér 16 ember, Volkswagent karosszériáján 13 500 felragasztott bélyeggel. A negyvenéves lyoni Pierre Schwartz a legnépszerűbb résztvevője volt a most júniusban megrendezett találkozónak, ugyanis már több mint öt éve lóherét gyűjt. Állítólag azért költözött Lyonba, mert ott található a legtöbb lóhere. A birtokában van 12 773 négy-, 2226 öt-, 156 hat-, 25 hót- és egy nyolclevelű lóhere. Amikor azt kérdezték tőle, az életben szerencséje van-e, azt felelte, nem nagyon. Az orvosok viszont azt közölték vele, hogy különös megfigyelőképességgel rendelkezik, és csak öt ilyen ember ól az egész Földön. Az egész összejövetel szervezője Jacques Archambeau, ötvenéves üzletember, aki maga is a rekordok embere. Szerzője egy ötméteres 132 kg-os nyalókának, egy nyugágynak, amely a városháza előtt nagyon mulatságosnak és érdekesnek tűnik. 10 és fél méter magas, a szélére 18 ember és bele további negyven ülhet. Büszkesége még a négyméteres gyerekkocsi. Az alja autóalvázból készült, motorja van, és kormányozható is. Sokféle rekord van. 1955-ben került Londonban a könyvpiacra Beaver úr, a Guinness belga sörgyár igazgatójának kezdeményezésére a Rekordok Könyve. 36 nyelvre fordították le, és maga az igazgató is bekerült a Rekordok Könyvébe, mert ez a legeladottabb könyv a világon, 65 millió példánya kelt el, ami 182 olyan magas oszlop könyvet jelent, mint a világ legmagasabb hegycsúcsa. . A városka látogatója azzal a benyomással távozik, mintha az óriások között járna a Gulliver mesében, és máris elhatározza, hogy a következő évben ismét eljön, hogy megnézze, milyen újabb rekordok felsorakoztatására készül Archambeau úr. A Kvéty nyomán fordította: P. M. E. Csimpánz, gorilla, ember Egy idő óta felmerült annak a gyanúja, hogy a csimpánz a biológiai rokonság szempontjából közelebb áll az emberhez, mint a gorillához. E feltevés akkor született meg, amikor kiderült, hogy a vörösvérsejt képződését meghatározó gén bizonyos szakaszai jobban hasonlítanak az ember megfelelő génszakaszaihoz, minta gorilláéihoz. Ezt erősíti meg a Harvard Egyetemnek az a kutatócsoportja, amely megállapította, hogy a csimpánz mitokondriumának (sejtszervecske) egyik génje is jobban hasonlít az emberére, mint a gorilláéra. Mindazonáltal a kérdés még nincs eldöntve. A csimpánz, a gorilla és az ember közti biológiai rokonság mértékéről valószínűleg csak akkor tudunk majd bizonyosabbat, amikor már föltérképezték mind a majmok, mind az ember DNS-ének meglehetősen nagy részét. Miről híres Greenwich? Greenwich London egyik kis elővárosa. Bizonyára csak kevesen ismernék a nevét, ha nem ez lenne az egységes világidő, a Greenwich mean time (GMT) központja. Egy washingtoni nemzetközi konferencia döntötte el 1884 őszén, hogy a szóba jöhető földrajzi helyek közül épp a greenwichi csillagvizsgáló központi épülete felett húzódó hosszúsági kör lesz az alapmeridián, ettől nyugatra és keletre, azaz Greenwichhez viszonyítva kell a hosszúsági köröket számítani. Azóta a világ minden táján a greenwichi időhöz igazítva állapítják meg a helyi időt. Az úgynevezett egységes idő számos tevékenységnél szolgál fix kiindulópontul. Segítségével kerülik el a különböző időzónák értékeléséből másként könnyen adódó kavarodást az asztronauták és repülőgépirányítók, de a tengerészek meg a hírközlő szervek is. Gén védi a dohányosokat Amerikai tudósok nemrégiben azonosították azt a gént, amelyik az erős dohányosokat védi a tüdőrák ellen. Ez a gén olyan enzimet termel, amelyik megakadályozza a sejtek rákos elszaporodását és a daganatok kialakulását. Azoknál a dohányosoknál, akiknél kifejlődött a tüdőrák, ez a gén, amelyik a 3-as kromoszómán található, hiányzik. Ez a harmadik gén, amelyik véd a rák ellen, a másik kettő a 13., illetve a 17. kromoszómán található. 26 A HÉT
