A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-10-25 / 43. szám
KINCSÜNK AZ ANYANYELV dezéseket önmagámnak. Rendesen olyan nyugodtan szoktam aludni, hogy azon az oldalon ébredek föl, amelyiken kiejtettem a kezemből a könyvet. Most jöttek a rossz éjszakák... Egy reggel azt vettem észre, hogy fejem alatt a kis fehér vánkos olyan sárgán tarkáink... A megszáradt verejték volna? Őrültség. De azért a gondolattól megint kivert a verejték. Megtörlöm a homlokomat a zsebkendővel: csakugyan sárga. Sárgát izzadok..." Önéletrajzának utolsó fejezeteiben sokat foglalkozik egyre jobban elhatalmasodó betegségével, betegségének tüneteivel. Karlovy Varyt és a barátjává fogadott fiatal fürdóorvost dicséri, s mosolyt fakasztóan óvődik vele: "Ha vér szerinti való öcsém lett volna a karlsbadi doktorom, akkor se eshetett volna nagyobb gondba miattam, mint amilyent így vállalt értem. Ami vizsgálatot ott el lehetett végezni egy sárguló emberen, azt mind elvégezte rajtam s mindennap újra kezdte a vallatást: hol fáj; mi fáj? — Nem fáj nekem, fiam, semmim se. — Akkor el is múlik ez hamarosan, bátyám, ne nyugtalankodj... Nem is magam miatt nyugtalankodtam ón, hanem őmiatta. Mindig olyan aggóskodón simogatott meg szemével, kezével..." — írja könyvében egy helyütt. Dr. Aranynak fájt a szíve Móráért, mert tudta, hogy már nem bírja sokáig. Az író utolsó, harmadik látogatásáról írja: utolsó négyhetes ottléte, amikor szegény halálraítélt barátom kezdetben hitt különféle ígéreteimben és kibeszélóseimben. Még nekem, a sok vihart megélt orvosnak is palástolnom kellett megrendülésemet, hogy meg ne lássa szemeim szögletében kicsurranó könnyeimet, amikor a harmadik hét elején ezzel állított be rendelőmbe: "Hát bizony Gyuri öcsém, nem várom be a negyedik hetet és nem állok fel újból a mérlegedre, hogy ne kelljen hazudnod, hogy nem fogytam! Még ma hazautazom, hogy megláthassam még unokáimat. Tudod, nem akarom, hogy idegen földbe ássák csontjaimat és rákerüljön a károlyfürdói sírfelirat..." Sürgősen ott is hagyta Karlsbadot, elköszönve orvos barátjától. Érezte, hogy nem bírja sokáig, és azt a kis időt családja körében akarta eltölteni. írói munkáját azonban a betegsége szorításában sem hagyta abba. szinte utolsó percig dolgozott. A betű volt a végső szalmaszál, amibe megkapaszkodott. De már búcsúzott a földi léttől, s egyre sötétebb gondolatok rohanták meg: "Egyedül, egyedül, egyedül, mindig mindnyájan egyedül vagyunk a csillagok alatt a teremtés ürességében! Engem olyan sokan szerettek, hol vannak most azok? Hol az a kéz, amelyikben megfogózhatnók. Egy szikra meleget ki ád a mindenség fagyasztókamrájában? Félek, reszketek ebben a sugaratlan sötétben, ki zümmög nekem bátorítást a fülembe?" — írta. Még 55 éves sem volt, amikor 1934. február 8-án kiesett kezéből a toll. DÉNES GYÖRGY A tudomány szakterminológiája A tudomány régebben a kiváltságosok ügye volt. Napjainkban már termelőerővé válik, és nincs lap, híradás, amelyben ne lenne róla szó. Ha beszélünk és írunk róla, fontos, hogy ismerjük legalább az alapvető szakfogalmak jelentését, és egységes technológiát használjunk. A tudomány fejlesztésével a kutatás, a tudományos kutatás foglalkozik. Művelői a kutatók, a tudományos kutatók. Általában kutatási alapkutatásra (základný výskum) és alkalmazott kutatásra (aplikovaný výskum) osztjuk fel. Az első a merőben új ismeretek, törvényszerűségek feltárásával foglalkozik, általában az akadémia feladata. Az alkalmazott kutatás a már feltárt, leírt, ismertté vált elméleti jellegű ismereteknek a termelésben való hasznosításával foglalkozik, vagy az élet más területén hasznosítja azokat (egészségügy, környezetvédelem, oktatás stb.). A távolság a két kutatás között fokozatosan csökken, egyes ágazatokban szinte megszűnik. Á kutatóintézet (výskumný ústav) és a tudományos kutatóintézet (vedecko-výskumný ústav) terminusok közül az első variáns a helyesebb, a második mindkét nyelvben idegen hatás eredménye. Az intézetek neveben az első formát találjuk, a másik forma a két- és többnyelvű szótárakban gyakori. Van nem tudományos kutatás is: viszonylag ritkán találkozunk vele, és a szövegkörnyezetben jól felismerhető. A tudományos és kutatóintézetek terminust akkor célszerű használni, ha a kutatóintézetekről, egyetemekről, főiskolákról és tudományos akadémiáról együttvéve mint intézményrendszerről akarunk szólni. A kutatással foglalkozó intézetek más gyűjtőnevei: tudományos kutatóhely, tudományos munkahely es tudományos intézet. A sajtónkban talált tudományos-kutatási munkahelyekből ajánlatos kihagyni a kutatási szót. Kerüljük a tudományos szervezet terminus használatát. A kutatást és költségvetését is tervezzük. Ismerünk tanszéki, kari, intézeti, egyetemi, ágazati, köztársasági és országos kutatási terveket, kutatást. Helytelen és zavarkeltő, hogy a sajtóban az állami terv terminust használják az országos helyett. Ugyanígy az Állami Tudományos-Műszaki Fejlesztési Terv és a Tudományos Műszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottság is helyesen Országos. Nagyon kilóg az állami a következő mondatból is: Fejleszteni kell a tudományos információk állami rendszerét. A felsorolt kutatási szintek közül bármelyik lehet kiemelt feladat vagy program. A témával kapcsolatosan helytelenek a kutatói feladat, kutatófeladat, kutatási feladat terminusok, a kutatási munka helyesen kutatómunka. Hibátlanok a kutatási téma, kutatási program, kutatási főirány szakkifejezések. A tudományos kutatási munkában fölösleges a kutatási szó. Hibátlannak tartjuk a kutatómunka, kutató-fejlesztő munka, kutatási tevékenység (výskumná činnosť) terminusokat. A témával kapcsolatban helytelenek még a következő szakterminusok: megoldói kapacitás (riešiteľská kapacita), amely helyett a kutatói kapacitás, kutatói potenciál szavakat használjuk. Leggyakrabban helytelenül viszonyulunk a kutatási bázis, kutató bázis (vedecká základňa) fogalmához is, ami pl. egy kutatóintézetet jelöl, épületeivel, műszereivel, munkatársaival, pénzeszközeivel együtt. A terminus helytelen formája a tudományos alap, tudományos-kutatási alap, kutatási-termelési alap, tudományos-termelési alap, kutatasi-fejlesztési alap, ami mind bázis. Hibátlanok a következő összetételek: tudományos kutatóbázis, kutató-fejlesztő bázis, műszaki fejlesztési bázis, kutatás bázisa. A základňa, báza szavakat fordítsuk bázisra, a fond szót alapra, míg a köznyelvi alap egyenlő a základ-dal. A fentiek vonatkoznak a sajtóban talált termelési műszaki alap, gazdasági alap, műszaki alap, anyagi-műszaki alap terminusokra is. A kutatók fő munkamódszere a kísérlet, amely lehet laboratóriumi kísérlet, félüzemi kísérlet (poloprevádzkový pokus) és üzemi kísérlet (prevádzkový pokus). A kísérlet épülhet kérdőíves felmérésre is, amikor a kísérlet tárgya kísérleti személy. Az egy témán dolgozó kutatóknak van egy felelős vezetője, akit koordinátornak, tematervezőnek, témafelelősnek, tudományos programvezetőnek (koordinátor výskumnej úlohy) nevezhetünk, de a kutatásvezető, kutatás témafelelőse terminusok is ismertek. A kutatási eredményeket a gyakorlatban hasznosítják, ezzel kapcsolatosak a gyakorlati haszon, gyakorlati alkalmazás, gyakorlati realizálás, megvalósítás, kivitelezés, hasznosítás, felhasználás, gyakorlatba való átültetés terminusok. Helytelenek viszont a fejlesztési műhely, ami helyesen fejlesztőműhely, a megvalósítási központ, ami helyesen termékfejlesztési központ (realizačné centrum), a gyakorlati átültetés, gyakorlati érvényesítés, gyakorlati dolgozó terminusok. A tudományos-műszaki haladás eredményeinek gazdasági gyakorlatban történő érvényesítése körmönfont megfogalmazás helyett beszéljünk egyszerűen gyakorlati alkalmazásról. Hogy a kutatás közelebb kerülhessen a gyakorlathoz, létrehoztak néhány kutatófejlesztő közös vállalatot, tudományos-termelési társulást (egyesülést), amelyeket nem lehet tudományos-termelői egyesülésnek titulálni. Ha egy kutatóintézet vagy üzem gyors előrehaladást akar elérni, tudományos szakértőt, szakértőt (expert, vedecký expert) alkalmaz. Ismertek a tudományos igazgató, csoportvezető, osztályvezető, titkár terminusok; nem indokolt az egyik napilapunk által gyakran használt tudományügyi titkár terminus használata, még az akadémiával kapcsolatban sem. Helytelen a tudományos növekedés (vedecký rast) is, inkább szakmai fejlődésről, előrehaladásról kellene beszélni. Aki a kutatás eredményeit hasznosítja, felhasználja, az felhasználó (užívateľ). Már több mint tíz éve ismerjük nálunk a realizačný výstup fogalmát, amit magyar, angol stb. nyelvterületen nem használnak, és nálunk sem találkoztunk fordításával, csak kikerülésével, körülírásával. Jobb híján a realizálható eredmény, megvalósítható kutatási eredmény terminusokkal ajánljuk. CSUKA GYULA A HÉT 15
