A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-10-25 / 43. szám
ELO MULT Móra Ferenc Karlovy Varyban Közel félszáz óve került hozzám dr. Arany György. Gyógyító természet című könyve. A könyv a test bajaira különböző természetes gyógymódokat ajánl. Hogy ki volt dr. Arany György? Fürdőorvos Karlovy Varyban, több évtizeden át, a magyar ajkú betegek nagy örömére. Ki is nevezték az idelátogató magyarok orvosának. Még ma is borzongok egyik esetén, amellyel az epebajosok fájdalmát szemlélteti: "Orvosi gyakorlatomban visszaemlékszem egy esetre, midőn egy külföldi úrhoz szállodába hívtak, amikor valóságban megtörtént a közmondás, hogy a beteg a fájdalomtól a falra mászott! A beteget, amikor a szobába beléptem, a szekrény tetején guggolva találtam, a hasát a szekrény tetejéhez nyomta" — írja az epegörcsról. Karlovy Vary pedig az epekövesek Mekkája. Mint tudjuk, a külföldi hírességek sorából Arany János sem hiányzik. A világhírű fürdővárost verseibe is beleszőtte. Ottjártamkor elnózegettem emléktábláját, amely megörökíti látogatásait. Aranyról sokat írtak. De ennél kevesebbet beszéltek Móra Ferencről, Molnár Ferencről és más magyar művészekről, akik ugyancsak Karlsbadba jártak gyógyulni. Kár, hogy dr. Arany nem jegyezte le viszontagságaikat. Móra, aki élete utolsó szakaszában gyakran bajlódott rakoncátlankodó májával és epéjével, egész fejezeteket irt betegségéről a Daru utcától a Móra Ferenc utcáig című önéletrajzában. Sárgasággal kezdődött a baja. Eleinte könnyedén vette betegségét: "Sárgaságba még senki sem halt bele" — mondogatta. A szegedi orvosok szorgalmasan gyógyítgatták, biztatták, de sárgasága csak nem akart elmúlni. Gyakran elgyöngült, gyomrára, májára panaszkodott. Orvosai a húszas évek végén Karlsbadot ajánlották. Majd a meleg források vize meggyógyítja. Fölkerekedett hát és elutazott Csehország távoli sarkába. De erről beszéljen dr. Arany György: "1932-ben bizonyos szkepticizmussal állított be a rendelőbe, beteg májával és háborgó epéjével, de a második és harmadik héten már hitt a források gyógyhatásában és lapjában, A Magyar Hírlapban, annak a vasárnapi számaiba, hetenként írott cikkeiben Karlovy Varyval foglalkozott, és bebizonyította, hogy az itteni források jobban öblítik ki a "szögedi paprikástól és a disznópörkölttől" elrontott gyomrot, mint a Szeged környékén használt "Sárgarépakivonat!" Három éven át minden évben ellátogatott Károly-fürdőbe, annak ellenére, hogy — mint említette — a magyar írónak, méghozzá haladószelleműnek, vékony volt a bugyellárisa... Anynyira hitt az itteni források gyógyító erejében, hogy mikor ötvennegyedik életévének a küszöbén a gyilkos kór megtámadta és a szegedi klinikán Rusznyák professzor a próbaműtét után szomorúan visszavarratta hasát, Feri bátyám sürgette, hogy mielőbb Karlovy Varyba utazhasson, ahol az ő magyar doktora (akit írásaiban állandóan "kipellengérezett") majd az első vizsgálatnál megböki a máját, ami mindig megnagyobbodott a jövetelkor (!), de elutazás előtt mindig megkisebbedik." [Földes Anna: így ólt Móra Ferenc című életrajza szerint Winternitz professzor operálta meg: "A sikeresnek mondott operáció után (látszólag) megkönnyebbülve fogadta el a kegyes orvosi csalást: íme, a felszínre hozott, pohárban fényeskedő epekövek zárták el az epevezetéket..." Rajta kívül mindenki tudta, hogy hasnyálmirigyrákja van, és sem orvos, sem gyógyszer nem adhatja vissza egészségét. Móra betegségének rosszabbodásával már sárgát is látott, s ez gondolkodóba ejtette: "Ami kellemetlenséget eddig okozott a sárgaság, az csak hiúság kérdése volt s azt, az ötvennegyedik születésnapja után már kiheverheti a magamforma ember, aki már harmincéves korában öregúr volt. De ez a sárga-látás megdöbbentett, mert ez már nem a más szemére tartozott, hanem az enyémre. Most éreztem először, hogy nem rajtam, hanem bennem változott meg valami. Tettem aztán még furcsább felfe-14 A HÉT
