A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-10-25 / 43. szám
ÉLŐ MÚLT KONCSOL LÁSZLÓ Titkos kálvinista tanítók Hodoson (1731 — 1776) 15. A 4400 rónes forintos pénzbüntetést a hodosiak a tallósi árvaház részére tartoztak befizetni. Tallós, mint írtuk, a Kis-Duna balpartján, Hodos és Szerdahely átellenében fekszik. A középkorban mint jobbágyfalu az Esterházy grófok semptei uradalmához tartozott, tiszttartójának közvetlen parancsára folyt a 20 tanút megmozgató 1718-as és a 18 tanút mozgósító 1730-as boszorkányügyi nyomozás Görög Jánosné és Kiss Mihályné, illetve Varga Györgyné szül. Tornán Katalin ellen, mindkettő helyben, Tallóson, s csak 1760-ban épült föl gr. Esterházy Ferenc díszes barokk kastélya, melybe Mária Terézia 1763. július 21 -én nemesi árvaházat telepített. 75 fiú- és 25 leánygyermeket kezdtek itt oktatni és nevelni, akiknek nemes atyja a királynő szolgálatában, az osztrák örökösödési háború (1741—48) és a hétéves háború (1756—63) európai csataterein áldozta föl életét; ez volt az ország első állami árvaháza. A 16. századi Tallóst egy egyháztörténeti munka (Némethy) a protestánsok biztonságos fészkének fsecura sedes") mondja, ahol Letheney Pál (1577) és Faragó Lőrinc (1613) hirdette Isten Igéjét. A falut 1660-ban rekatolizálták, s Nagyszeghi Pál plébános a Szentháromság dicsőségére emeltetett új templomot a népnek. (Tallós 1672-ig Felsőszeli anyaegyházához tartozott.) Az árvaházat a 70-es évek vége felé Szencre költöztették, s helyére egy fegyintézet került a kastélyba, a Borovszky-féle megyemonográfia szerint 113 fegyenccel. A rabok részére posztógyárat (manufaktúrát) rendeztek be a kastély területén. Ez a telep körülbelül 1785-ig működött, ekkor vette vissza a kastélyt az Esterházy család, hogy ottani birtokára juhászatot és ménest telepítsen. — Nos, ez a tallósi árvaház történetének lényege, s ide folyt volna be a hodosi nemesekre kirótt pénzbüntetés. Az elítélt hodosiak kegyelemért folyamodtak a királynőhöz, aki a teher felét el is engedte: immár minden családnak 50, a gyülekezetnek együtt 2200 rónes forintot kellett nyugta ellenében leszámolniuk az árvaház szükségleteire. (A váci nagytemplom falfestményeit Maulbertsch, a Magyarországon bőven foglalkoztatott osztrák barokk festő ekkortájt készíti el 4000 rénes forintért.) Ez is meglehetősen nagy összeg volt, ez az ötven forint, nem is tudta mindenki simán leróni tartozását. Ránk maradt az aktában néhány érdekes dokumentum ezekről a történelmi ügyekről és bajokról. Az egyik Egry János nyugtája; Orosz István, a Balázsfán birtokos szolgabíró vetette papírra, írta alá és látta el hitelesítő pecsétjével, s eredeti helyesírásával így olvasható: "Hogy Hódosban lakozo Ne(me)s Egry János Ura(m)tul Eö Fölsége által büntetésül rendelt Eötven Rhenes foréntoknak 's attul járondó Interessinek (kamatjának) defalcatiójára (lerovására) melly a' Tallósi Orphanotrophiumnak (árvaháznak) assignaltatott (utaltatott) Tizen Kilencz Rhenes foréntokat, és Kr(ajcárt) 70. minden fogyatkozás nélkül föll vettem légyen p(rae)sentibus recognoscalom (ezennel igazolom). Signat(um) Szerdahely 22* Febr. 1779. Id est (azaz) fi. 19. kr. 70. Orosz István T(ekintetes) N(emes) Posony V(árme)gye Ord(inarius) Szolga Bírája m.p. (Orosz István viaszpecsétjóvel)." Az ítélet megengedte a részletekben való befizetést; ez, mint látjuk, a szolgabíró révén történt, ő juttatta el a befolyt összegeket Tallósra, s vezette nyilván a törlesztéseket egy nyilvántartásban. Ez a nyugta, amelyhez hasonlókat szerencsés esetben több hodosi családi levéltár is őrizhet még, azért került a per aktái közé, mert Egry János, aki ezt a részletet a jelzett napon, két és fél évvel az ítélet után befizette, korábban fizetésképtelenné vált, s végre akarták hajtani. Ekkor született az alábbi kötelezvény: "Alább megírt praesentium per vigorem recognoscálom, adván tudtára mindeneknek, azkiknek illik, hogy hodosi helységben Fölsóges Koronás Királyné Asszonyunknak Ő Fölségének Kegyes Parancsolatja ellen béhozott, és valamint mások az 12 AhZT
