A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-10-11 / 41. szám
TANÁCSADÓ JOGI TANÁCSOK "A járási szociális hivatalban kérvényeztem az állami hozzájárulás, a havi 140 korona folyósítását, mivel az alkalmazóm magánvállalkozó. Ott azzal utasítottak el, hogy a hozzájárulást a munkáltatómnak keli kifizetnie a munkabéremmel együtt, ó viszont azt állítja, mivel állami hozzájárulásról van szó, állami szervnek kell folyósítania. Kitől kell hát kérnem a 140 koronát? — kérdezi F. B. a Bodrogközből. Ha ön rendes munkaviszonyban van magánvállalkozó munkaadójánál, külön kórvónyezós nélkül neki kell folyósítania az állami hozzájárulást is az ön munkabérével együtt. Amennyiben azonban ön nyugdíjas, és nyugdíja mellett dolgozik, az állami hozzájárulást a nyugdíjigazgatóságnak kell folyósítania a havi nyugdíjával együtt. A járási szociális hivatal akkor köteles önnek folyósítani az állami hozzájárulást, ha ön fő foglalkozású magánvállalkozó, ha szociális járadékot kap, vagy ha úgy végez bizonyos munkákat más magánvállalkozónál, hogy erre csak munkavégzési szerződést kötöttek. "A munkáltatóm magánvállalkozó, aki szerintem nemsokára csődbe megy. Mi lesz akkor az én fizetésemmel, ki fogja azt nekem kifizetni? Lesz rá jogigényem? Kénytelen vagyok-e az utolsó pillanatig dolgozni a maszeknál azért, mert nem kapok sehol sem munkát? — kérdezi J. S. A csőd a vállalkozás kísérőjelensége, s az október elsején életbe lépett Tt. 328/1991 -es törvény alapján — az ún. gazdasági verseny- és csődtörvény — értelmében most már bárkit elérhet. Az ön munkáltatóját is, s ekkor ön elveszíti a munkáját, de törvényes joga a munkabére kifizetésére fennmarad. Feltételezhető, hogy az idézett törvény értelmében a bíróságon indítványozni fogják a csődeljárás vagy a versenytárgyalás kiírását. Az eljárás megindítását a bíróságon akár ön is kezdeményezheti, mivel az ön munkabérigénye ugyanolyan jogigény a munkaadóval szemben, mint minden más tartozás vagy kereset. Amennyiben munkaadója csődjét versenytárgyalássai (szanálási eljárással) rendezik, az ön keresete munkaadójával szemben előnyt élveznek a kielégítések sorában. Csak ezt követően jönnek számításba a további hitelezők a törvény által meghatározott sorrendben. Ha megindul a csődeljárás, ön az említett törvény 54. paragrafusának 2. bekezdése értelmében kedvezményezett lesz igénye kielégítésében. "Szülési szabadságon vagyok. A nyugdíjakat ismét emelték, arra lennék kíváncsi, változott-e az előírás a gyermekgondozási segélyeket illetően" — írja többek nevében B. M. Sajnos, e téren semmi nem változott, az ún. "szülői segély" (mivel az apa is kaphatja), még mindig a Tt. 382/1990. számú törvény betűje szerint kerül kifizetésre, és összege 900 korona naptári hónaponként. A törvény 3. paragrafusa értelmében ez is csak akkor jár, ha a szülőnek nincs más kereseti bevétele, ha nem kap közben betegbiztosításból járadékot, vagy legfeljebb csak napi két órát dolgozik és az ebből származó bevétele nem haladja meg a havi nyolcszáz koronát. Természetesen ilyen esetben is személyesen kell gondoskodnia gyermekéről, nem helyezheti el azt bölcsődében, legfeljebb más személyre bízhatja arra a két órára, amíg ő dolgozik. Dr. K. P. AZ ORVOS VÁLASZOL "Sokat szenvedek amiatt, hogy kellemetlen a szájszagom. Zavar az emberekkel való érintkezés során, pedig a munkám olyan, hogy naponta sok emberrel kell beszélgetnem. A gyakori fogmosás sem segít. Kérem doktor úr, írja meg, mi lehet a kellemetlen szájszag oka. Válaszát Bogár jeligére várom a lapban!’ A kellemetlen szájszagnak többféle oka lehet. Ezeket az okokat a jobb áttekinthetőség kedvéért három nagyobb csoportba oszthatjuk. Az elsőbe azok tartoznak, amelyeket bizonyos ételekre vezethetünk vissza. Ha fokhagymát, hagymát, bizonyos sajtokat, szeszes italt fogyaszt az ember, általában nem csodálkozhat azon, ha kellemetlen szag marad utána a szájüregében, hiszen ezek mind jellegzetes, átható aromát árasztó élelemfólék, illetve élvezeti cikkek. De Ön bizonyára nem ezért írta meg levelét; az Ön bajának okai mások lehetnek. Okozhatja azt a szervezet valamely betegsége, ugyanis némely megbetegedés kísérőjelenségeként az emésztőrendszer bizonyos bomlástermékei belekerülnek a vérkeringésbe, ezáltal eljutnak a tüdőbe, ahonnan a kilélegzett levegővel együtt távoznak. Ezek közé tartozik például a súlyos cukorbetegség esetén fellépő jellegzetes acetonos szájszag, vagy urémia esetén a tapasztalható ammóniaszag. E csoportba tartoznak a légúti megbetegedéseket és az orrmandula gyulladását kísérő kellemetlen "illatok" is. Ezek a jelenségek csak akkor múlnak el, ha az alapbetegsóget kigyógyítják, míg az első esetben alaposan meg kell tisztítani a szájüreget, esetleg szájpermetet kell használni, amíg a szag el nem illan. A leggyakoribb okai a kellemetlen szájszagnak azonban a harmadik csoportba sorolhatók, s általában a fogsorral, a fogak állapotával függenek össze. A foglepedék, a fogkő és a szuvasodás is kellemetlen szájszagot okozhat. Főként azonban a fogmosás elhanyagolása vezet ilyen következményekhez. Mivel a levélíró esetében ezt kizárhatjuk, el kell mondanom, okozhatnak szájszagot a tökéletlen fogpótlások, hidak, koronák, fogtömósek is, vagy a rosszul álló fogak, a görbe fogsor. Ilyenkor bármennyire igyekszik is az érintett egyén tisztán tartani fogsorát és szájüregét, kialakulhatnak olyan gócok, amelyeket nem tud tökéletesen megtisztítani, ezért az ott larakódó ételmaradékok különböző baktériumok hatására bomlásnak indulnak, és kellemetlen szájszagot okoznak. Ha magunk nem tudunk rájönni, melyek lehetnek ezek a kritikus pontok, fel kell keresni a fogorvost, tője kaphatunk hathatós segítséget. Érdeméé ezt megtenni azért is, mert az ilyen elhúzódó probléma később kiválthatja a szájüreg lágy részeinek gyulladását, gennyes gócok keletkezhetnek az ínyen, s ezek amellett, hogy bűzlenek, egyéb, súlyosabb lefolyású megbetegedéseket is kiválthatnak, ha elhanyagolják őket. A kellemetlen szájszag ellenszere e harmadik esetben is az alapos fogmosás, a szájüreg szájvizes kiöblítése. Kiegészítésként természetesen használhatók a most újra divatos növényi főzetek, de csak kiegészítésként, tehát szájüregöblítésre, a fogmosást nem helyettesítik. Akinek pedig a levélíróéhoz hasonló problémái vannak, az ha csak teheti, minden étkezés után mosson fogat, még munkahelyén is. Enyhít vele a gondján addig is, míg orvosilag megállapítást nyer, miből fakad a baja. Dr. D. K. A HÉT 23
