A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-07-12 / 28. szám
FIGYELŐ AZ IDÉN MÁSODSZOR... A Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Néprajzi Továbbképző Tanfolyamáról "A néprajz talán az egyetlen tudomány, amely tűri még a polihisztort, sót, kívánja. A nép élete egész világ, aki azt tanulmányozza, az egész világhoz kell annak értenie. Folyton készenlétben s résen kell lennie. Annak a tudósszobája maga az ország; ha nem a földgolyó" — Illyés Gyula Győrffy István, "a magyar nép tudósa" méltatása során vetette papírra ezeket a gondolatokat 1939-ben. Ha most, jó fél évszázad elteltével, a néprajtudományon belüli hatalmas mérvű szakosodás időszakában ismét erre hivatkozom, nem azért teszem, hogy a benne foglaltak esetleges támadhatóságára, részigazságaira hívjam fel a figyelmet. Kétségtelen, hogy úgy Isten igazából már a néprajztudomány sem "tűri a polihisztort", ám az alapelv mégis igaz: a néprajz az a rendkívüli módon sokrétű és összetett tudomány, amely az egész (nép)életet tanulmányozza, magyarázza. így aztán arra a kérdésre, hogy az iskolai oktatásban, ha be akarnók vezetni a néprajzi ismeretek továbbadását, tanítását, vajon melyik hagyományos tantárgyhoz lehetne a leginkább kapcsolni; azt az egyszerű feleletet lehet adni, hogy — bármelyikhez. Mindegyiknek vannak ugyanis néprajzi vonatkozásai (konkrét példákat hadd ne hozzak, hiszen azokat a testneveléstől kezdve a fizikán vagy természetrajzon keresztül egész a zenei neveléssel bezárólag vég nélkül sorolhatnám!). Amennyiben pedig a most alakulgató új oktatási koncepcióban, tantervben olyan feladatokat is kitűzünk, amelyek végső célként a magyar kultúra sokat emlegetett kettős kötődésének (a nyugati — európai és keleti — helyi kultúrában való meggyökerezésének) a tudatosítását is megjelöli, akkor a néprajznak, a néprajzi ismereteknek nagyobb szerepet kell kapniok már az általánosító iskolai oktatásban is. Mindehhez persze megfelelő tantervre, tankönyvekre és nem utolsósorban az ilyen igényeknek megfelelően képzett pedagógusokra is szükség van. A Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság többek között ezeket az igényeket is felismerve és azoknak megfelelni igyekezve rendezte meg tavaly nyáron I. Néprajzi Továbbképző Tanfolyamát a gömöri Domicán, ahol a résztvevők (fiatal pedagógusok, pedagógusjelöltek, közép- és főiskolás diákok) amellett, hogy két napon keresztül neves magyarországi, erdélyi és hazai néprajzkutatók előadásában a néprajz különböző területeivel, vetületeivel is— KINCSÜNK AZ ANYANYELV merkedhettek meg, további négy napon át — szakképzett etnográfusok irányításával — gyakorlati kutatómunkát is folytattak a közeli Kecsőben. A gyűjtés eredményeként született dolgozatokat csokorba kötve, Utánpótlás címen jelentette meg a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság. A tavalyi rendezvény sikerén felbuzdulva az idén, július 13-a és 21-e között Szepsiben kerül megrendezésre a II. Néprajzi Továbbképző Tanfolyam, amelynek keretében az első két napon előadások hangzanak el különféle régészeti, helytörténeti és néprajzi kérdésekről, többek között Barsi Ernő, Dám László, Liszka József, Rémiás Tibor, Szanyi Mária, Viga Gyula és Wolf Mária tolmácsolásában (annak ellenére, hogy a tanfolyamon való részvétel előzetes jelentkezés alapján valósul meg, ezekre az előadásokra minden érdeklődőt szeretettel várunk!). A következő napon, július 15-én, hétfőn, az első gyakorlati foglalkozásként, Bevezetés a néprajzi muzeológiába címen, a néprajzi tárgyak konzerválásával, nyilvántartásba vételével ismerkedhetnek meg a gyakorlatban is az érdeklődők. Ezután, három napon keresztül gyakorlati néprajzi kutatás folyik majd Szepsiben, Bodolón és Tornaújfaluban. A rendezvényt egy Jászó, Mecenzéf, Stósz útvonalé honismereti kirándulás zárja. LISZKA JÓZSEF Vigyázzunk, nem mindegy! "Az igazságtalan vád alól még mindig nem rehabilitálták." Ez a mondat egy rádióriportban hangzott el. Kérdés: mi benne a hiba? Ahhoz, hogy ezt megállapíthassuk, vizsgáljuk meg először is az idegen eredetű rehabilitál igének a jelentéseit. Rehabilitál valakit azt jelenti: valakinek jó hírét visszaállítja, a becsületén esett jogtalan sérelmet orvosolja, igazságtalanúl megrágalmazott becsületét visszadja, a rajta elkövetett igazságtalanságot jóváteszi, elégtételt szolgáltat neki. Például: Azzal rehabilitálták, hogy visszavették állásába. A rehabilitálja magát szerkezet jelentése: valaki visszaszerzi elvesztett becsületét, kiköszörüli a csorbát, tisztázza magát. Például: Áldozatkész munkájával rehabilitálta magát. A rehabilitál ige második jelentése: valamely igazságtalanul büntetett vagy mellőzött személyt korábbi jogaiba, hivatalába visszahelyez; az elszenvedett sérelmekért, hátrányokért hivatalosan elégtételt ad neki. Például: Az új kormány rehabilitálja a törvénysértések áldozatait. Ide tartozik még ennek az igének a következő jelentése is: a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesít. A vizsgált ige harmadik jelentése nem a becsülettel és a joggal függ össze, hanem a betegség vagy baleset következtében elvesztett fizikai képességek visszaállításával, ezért ezzel itt most részletesen nem foglalkozunk. A kérdés tehát az, lehet-e valakit valami alól rehabilitálni. A válasz egyértelmű: nem lehet; a rehabilitál igéhez ilyen határozó nem járul. Ha valaki ellen vádat emelnek, s kiderül, hogy ez a vád igazságtalan, akkor a vád alól felmentik vagy tisztázzák, de a vád alól semmiképpen nem rehabilitálják. Az idézett mondatban szerkezetvegyítés van. Helyesen így kellett volna mondani: Az igazságtalan vád alól még mindig nem mentették fel — s ha még azt is hangsúlyozni akarjuk, hogy az illető még mindig viseli a koholt vád következményeit, hozzátehetjük: még mindig nem rehabilitálták. Egy vetélkedő részvevőjéről, aki nagyon jól válaszolt egy nehéz kérdésre, ezt mondta a műsorvezető: "Nagyot lépett a közönség szemében előre." A jó válasszal a versenyző valóban nagyot léphetett előre, mert például több pontot szerzett, s ezzel előbbre került a versenyzők rangsorában. A közönség szemében azonban semmi esetre sem léphetett előre, mivel valakinek a szemében lépni sem konkrét, sem átvitt értelemben nem lehet. Két dolog járhatott a beszélő eszében: az egyik, amint már mondtuk, hogy a versenyző előbbre került a rangsorban, nagyot lépett előre a győzelemhez vezető úton, illetve, hogy tudásával elnyerte a közönség megbecsülését, vagyis nagyot nőtt a közönség szemében. A nagyot nő valakinek a szemében átvitt értelmű szókapcsolat jelentése: valaki valamely tette, magatartása következtében erkölcsi értékben, nagyságban gyarapodik, tekintélye, hatalma nagyobbodik. A két szerkezet: a nagyot lépett előre és a nagyot nőtt valakinek a szemében összevegyítésének az eredménye a műsorvezető szájából elhangzott képzavar. Végül hadd említsek meg egy szótévesztóst. Többektől hallottam ugyanis az utóbbi időben, hogy milyen jó a sampion gomba. Tévedés ne essék, nem azt kifogásolom, hogy ezt az ízletes gombát nem a magyar nevén — csiperkegombaként — emlegetik, hanem azt, hogy e gombának a francia eredetű nevét helytelenül használják. A csiperkegomba ugyanis nem sampion, hanem sampinyon. Az ugyancsak francia eredetű sampion (angolosan ejtve: csempion) szó régen a lovagi tornák bajnokát jelentette, mai értelme pedig: a sportversenyek győztese, bajnoka. MAYER JUDIT A HÉT 15
