A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-07-12 / 28. szám

FIGYELŐ AZ IDÉN MÁSODSZOR... A Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Néprajzi Továbbképző Tanfolyamáról "A néprajz talán az egyetlen tudomány, amely tűri még a polihisztort, sót, kívánja. A nép élete egész világ, aki azt tanul­mányozza, az egész világhoz kell annak értenie. Folyton készenlétben s résen kell lennie. Annak a tudósszobája maga az ország; ha nem a földgolyó" — Illyés Gyula Győrffy István, "a magyar nép tudósa" méltatása során vetette papírra ezeket a gondolatokat 1939-ben. Ha most, jó fél évszázad elteltével, a néprajtudomá­­nyon belüli hatalmas mérvű szakosodás időszakában ismét erre hivatkozom, nem azért teszem, hogy a benne foglaltak esetleges támadhatóságára, részigazsá­gaira hívjam fel a figyelmet. Kétségtelen, hogy úgy Isten igazából már a néprajztu­domány sem "tűri a polihisztort", ám az alapelv mégis igaz: a néprajz az a rendkí­vüli módon sokrétű és összetett tudo­mány, amely az egész (nép)életet tanul­mányozza, magyarázza. így aztán arra a kérdésre, hogy az iskolai oktatásban, ha be akarnók vezetni a néprajzi ismeretek továbbadását, tanítását, vajon melyik ha­gyományos tantárgyhoz lehetne a legin­kább kapcsolni; azt az egyszerű feleletet lehet adni, hogy — bármelyikhez. Mind­egyiknek vannak ugyanis néprajzi vonat­kozásai (konkrét példákat hadd ne hoz­zak, hiszen azokat a testneveléstől kezdve a fizikán vagy természetrajzon keresztül egész a zenei neveléssel bezárólag vég nélkül sorolhatnám!). Amennyiben pedig a most alakulgató új oktatási koncepcióban, tantervben olyan feladatokat is kitűzünk, amelyek végső célként a magyar kultúra sokat emlegetett kettős kötődésének (a nyugati — európai és keleti — helyi kultúrában való meggyökerezésének) a tudatosítását is megjelöli, akkor a néprajz­nak, a néprajzi ismereteknek nagyobb szerepet kell kapniok már az általánosító iskolai oktatásban is. Mindehhez persze megfelelő tantervre, tankönyvekre és nem utolsósorban az ilyen igényeknek megfe­lelően képzett pedagógusokra is szükség van. A Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Tár­saság többek között ezeket az igényeket is felismerve és azoknak megfelelni igye­kezve rendezte meg tavaly nyáron I. Nép­rajzi Továbbképző Tanfolyamát a gömöri Domicán, ahol a résztvevők (fiatal peda­gógusok, pedagógusjelöltek, közép- és főiskolás diákok) amellett, hogy két napon keresztül neves magyarországi, erdélyi és hazai néprajzkutatók előadásában a nép­rajz különböző területeivel, vetületeivel is­— KINCSÜNK AZ ANYANYELV merkedhettek meg, további négy napon át — szakképzett etnográfusok irányításával — gyakorlati kutatómunkát is folytattak a közeli Kecsőben. A gyűjtés eredménye­ként született dolgozatokat csokorba köt­ve, Utánpótlás címen jelentette meg a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társa­ság. A tavalyi rendezvény sikerén felbuzdul­va az idén, július 13-a és 21-e között Szepsiben kerül megrendezésre a II. Nép­rajzi Továbbképző Tanfolyam, amelynek keretében az első két napon előadások hangzanak el különféle régészeti, helytör­téneti és néprajzi kérdésekről, többek kö­zött Barsi Ernő, Dám László, Liszka Jó­zsef, Rémiás Tibor, Szanyi Mária, Viga Gyula és Wolf Mária tolmácsolásában (annak ellenére, hogy a tanfolyamon való részvétel előzetes jelentkezés alapján va­lósul meg, ezekre az előadásokra minden érdeklődőt szeretettel várunk!). A követke­ző napon, július 15-én, hétfőn, az első gyakorlati foglalkozásként, Bevezetés a néprajzi muzeológiába címen, a néprajzi tárgyak konzerválásával, nyilvántartásba vételével ismerkedhetnek meg a gyakor­latban is az érdeklődők. Ezután, három napon keresztül gyakorlati néprajzi kuta­tás folyik majd Szepsiben, Bodolón és Tornaújfaluban. A rendezvényt egy Jászó, Mecenzéf, Stósz útvonalé honismereti ki­rándulás zárja. LISZKA JÓZSEF Vigyázzunk, nem mindegy! "Az igazságtalan vád alól még mindig nem rehabilitálták." Ez a mondat egy rádióri­portban hangzott el. Kérdés: mi benne a hiba? Ahhoz, hogy ezt megállapíthassuk, vizs­gáljuk meg először is az idegen eredetű rehabilitál igének a jelentéseit. Rehabilitál valakit azt jelenti: valakinek jó hírét vissza­állítja, a becsületén esett jogtalan sérelmet orvosolja, igazságtalanúl megrágalmazott becsületét visszadja, a rajta elkövetett igazságtalanságot jóváteszi, elégtételt szolgáltat neki. Például: Azzal rehabilitál­ták, hogy visszavették állásába. A rehabi­litálja magát szerkezet jelentése: valaki visszaszerzi elvesztett becsületét, kikö­szörüli a csorbát, tisztázza magát. Példá­ul: Áldozatkész munkájával rehabilitálta magát. A rehabilitál ige második jelentése: valamely igazságtalanul büntetett vagy mellőzött személyt korábbi jogaiba, hivata­lába visszahelyez; az elszenvedett sérel­mekért, hátrányokért hivatalosan elégté­telt ad neki. Például: Az új kormány rehabilitálja a törvénysértések áldozatait. Ide tartozik még ennek az igének a következő jelentése is: a büntetett előélet­hez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesít. A vizsgált ige harmadik jelentése nem a becsülettel és a joggal függ össze, hanem a betegség vagy baleset következtében elvesztett fizikai képességek visszaállításával, ezért ezzel itt most részletesen nem foglalkozunk. A kérdés tehát az, lehet-e valakit valami alól rehabilitálni. A válasz egyértelmű: nem lehet; a rehabilitál igéhez ilyen határozó nem járul. Ha valaki ellen vádat emelnek, s kiderül, hogy ez a vád igazságtalan, akkor a vád alól felmentik vagy tisztázzák, de a vád alól semmiképpen nem rehabili­tálják. Az idézett mondatban szerkezetve­gyítés van. Helyesen így kellett volna mondani: Az igazságtalan vád alól még mindig nem mentették fel — s ha még azt is hangsúlyozni akarjuk, hogy az illető még mindig viseli a koholt vád következménye­it, hozzátehetjük: még mindig nem rehabi­litálták. Egy vetélkedő részvevőjéről, aki nagyon jól válaszolt egy nehéz kérdésre, ezt mondta a műsorvezető: "Nagyot lépett a közönség szemében előre." A jó válasszal a versenyző valóban nagyot léphetett előre, mert például több pontot szerzett, s ezzel előbbre került a versenyzők rangso­rában. A közönség szemében azonban semmi esetre sem léphetett előre, mivel valakinek a szemében lépni sem konkrét, sem átvitt értelemben nem lehet. Két dolog járhatott a beszélő eszében: az egyik, amint már mondtuk, hogy a versenyző előbbre került a rangsorban, nagyot lépett előre a győzelemhez vezető úton, illetve, hogy tudásával elnyerte a közönség meg­becsülését, vagyis nagyot nőtt a közönség szemében. A nagyot nő valakinek a szemében átvitt értelmű szókapcsolat je­lentése: valaki valamely tette, magatartá­sa következtében erkölcsi értékben, nagy­ságban gyarapodik, tekintélye, hatalma nagyobbodik. A két szerkezet: a nagyot lépett előre és a nagyot nőtt valakinek a szemében összevegyítésének az eredmé­nye a műsorvezető szájából elhangzott képzavar. Végül hadd említsek meg egy szóté­­vesztóst. Többektől hallottam ugyanis az utóbbi időben, hogy milyen jó a sampion gomba. Tévedés ne essék, nem azt kifogásolom, hogy ezt az ízletes gombát nem a magyar nevén — csiperkegomba­ként — emlegetik, hanem azt, hogy e gombának a francia eredetű nevét helyte­lenül használják. A csiperkegomba ugyan­is nem sampion, hanem sampinyon. Az ugyancsak francia eredetű sampion (an­golosan ejtve: csempion) szó régen a lovagi tornák bajnokát jelentette, mai értel­me pedig: a sportversenyek győztese, bajnoka. MAYER JUDIT A HÉT 15

Next

/
Thumbnails
Contents