A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-10-04 / 40. szám
KONCSOL LÁSZLÓ BÉBI MÚLT Titkos kálvinista tanítók Hodoson (1731 — 1776) Közjáték: hogyan éltek a hodosi kisnemesek (12.) Volt a bögölypatonyi jobbágyságnak egy irtásföldje, amelyet valamikor a középkor mélyén az Érsekújvári-Dunától (mai Kis- Dunánktól) hódítottak el. A föld a jó 15 magyar holdas Gérce nevű szigeten terült el, s leginkább füvet, törökbúzát (tengerit), káposztát és jóféle fűzfavesszőt termett. A víz és a sziget a hűbéri jogban a földesúr tulajdonában állt, minden hasznuk őt illette meg, de ha jobbágyai egy-egy magasabb fekvésű, nagy vizektől ritkábban járt sziget ős, buja vadonját kemény munkával kiirtották és termővé tették, minden hasznán maguk osztozkodhattak. Adót nem, csupán irtásdíjat kellett a földesúrnak fizetniük érte. 1717-ben a Gérce még a bögölyiek birtokában volt, egy szerződés szerint a jobbágyok az egészet három tallósi nemesnek, Dóka Istvánnak, Péternek és Jakabnak adták bérletbe három esztendőre, évi 15 forint árenda ellenében. Annyira az övék volt, hogy jogukból erre is futotta. Az uraság egyet tehetett: az irtásföldet pénzért visszavásárolhatta magának; ilyenkor az irtásba ölt kemény munka ellenértékét kellett jobbágyainak kifizetnie. A patonyi földesúri jogokat gyakorló Pálffyszeniorátus a Gércét fokozatosan elvette bögölyi hűbéreseitől, s egy forintot sem fizetett érte. A Pozsonyi Várbirtok és Gelle-vidók úrbéri összeírása 1758-ban már a felszerpatonyl majorság részeként tünteti föl (latinul) a Gércét: "A Gercze nevű rét a föyszer-pattonyi birtokon, amelyet korábban a bőgől-pattonyiak mint sajátjukat használtak, s amelyet a földesúr kisajátított, kaszálva mintegy 18 embervágó szénát terem.” (Ez nagyjából 18 magyar holdnak felel meg.) A Mária Terézia-féle úrbéri rendezést megelőző vizsgálatok és fölmérések során a bögölyi jobbágyok és közbirtokosok panaszt emeltek a bizottságnál a Gérce önkényes földesúri kisajátítása miatt, s a kéttagú vizsgálóbizottság, mely a korábbi nyomozásokból, de hodosi ügyünkből is megismert Kulcsár Istvánból mint összeiróból és Bogyai László megyei esküdtből állt, 1765. szeptember 12-én Hódosra utazott, hogy ott, a helyszínen, a bögölyiek Gércéjével érintkező hodosi dűlőben faggasson ki öt nagyon idős hodosi és két sikabonyi nemest, mit tudnak a vitás sziget tulajdonjogáról, mit láttak, hallottak és tapasztaltak. Ezekben az években épp nem volt Hódosnak tanítója, s az öregek válaszaiból azt látjuk, azt szeretnénk hitelesen megmutatni, miként teltek a közbirtokos (compossessor) nemes urak, közkeletűbb nevükön kis-, hótszilvafás, bocskoros vagy kurta nemesek mindennapjai a földeken s a nagy vizek partjain. Hadd bocsássuk előre: kemény mezei munkával teltek. A három kérdés, amelyet a jegyzőkönyv ún. Deutruma (De eo utrum: "tőle magától") tartalmaz, így szól: "í“0. Vallja meg a tanú, tudja-ó s emlékezik-é arra, hogy bögölpatonyi helységbeli gazdák a szigetben Gerce nevezetű rétnek kétharmad részét, napkeleti felét, melynek is éjszakrúl az Duna, délrúl pedig hodósi, sikabányi, csoltfai és szerdahelyi rétek szomszédoltatnak, emberemlékezetitűl fogvást mindenkor szabad birtokában és úzusában (használatában) voltak, amint is közönségessen az följebb nevezett helységbéli gazdák hol egynek, hol másnak füvét, mezzejét s vesszejét eladták, úgy nemkülönben törökbúza-földeket és káposztáskerteket is tartottak ott, hol magok, hol árendássoik hasznára való nézve? 2^“. Emlókezik-é arra is a tanú, hogy emlétett Gerce névű rétnek csak egyharmad részét napnyugot felül való végin bírta az Méltóságos Uraság, és ezen egyharmad részt néhai Tekintetes Pocsuha praefectusságának idején el is határozták (választották), amint most is kitetszenek azon határjelek? Hanem, 3(olv. terció), nemdenem csak ezelőtt hót vagy nyólc esztendőkkel Gloznek Péter beketfai tiszttartó vette el fönt nevezett gazdáktul az méltóságos uraság részire, s azúto maradtak el azon rétnek bírásátul?" íme, a gerice/gerlice szóból eredt Gérce nevű sziget tulajdonjogának története a kérdőpontok dióhéjában. Mindennapjainak kisebb-nagyobb drámáiról és tragédiáiról a vén hodosi nemesek hiteles tanúvallomásai árulkodnak. (Folytatjuk) a portyázó, pogány csapatok. Később a hatalmas sereggel Becs ellen felvonuló Szulejmán vette körül a gyengén megerősített várost, a sáncokat lerombolták, a lakosságot kifosztották, a házakat pedig felgyújtották. A Bocskai-felkelés alatt a város is csatlakozott a felkelőkhöz. Az itt lévő átkelőhely fontos hadászati pont volt. Somogyi Albert, Bocskai kapitánya őrizte katonáival ezt az átkelőhelyet. 1605 szeptemberében itt tartották Pozsony vármegye megyegyűlését. I. Lipót császár 1689-ben megerősítette Somorja régi kiváltságait, és visszaadta paliosjogát. Ettől kezdve a hanyatlásnak indult város új életre kelt. A város nagy történelmi múltját bizonyítják műemlékei. Somorján nagyon sok műemlék található. Közülük a legértékesebb a református templom épü• A református templom lenyűgözi a látogatókat lete, melynek egyedi jelentőségét belső festményei és freskószerű díszítményei adják. A templomot a XIII. század harmadik negyedében építették és a XIV. században bővítették a déli hajórésszel. A XV. században az eredeti hajót két részre osztották, és a XVIII. században sekrestyével és az északi előtérrel bővítették ki. A külső homlokzat felújítását 1984-ben fejezték be, a belső felújítás pedig 1987-ben vette kezdetét. A városháza reneszánsz stílusban épült a XVII. században. Többször átépítették Második emelete 1927-ból való. Az evangélikus templom klasszicista stílusú, az 1784—1785-ös években épült. A római katolikus templom és a hozzá tartozó kolostol 1778- ben épült kései barokk stílusban. Ifj. Óváry Péter gimnáziumi tanuló A HÉT 13
