A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-09-20 / 38. szám
SZÉCHENYI EMLÉKVERSENY I ozsony, a Habsburg-házból lett magyar királyok ós királynék koronázóvárosa egy gyönge negyedszázadig fontos szerepet játszott a reformer gróf, Széchenyi István (Bócs, 1791. szept. 21. — Döbling, 1860. ápr. 7-8.) életében és munkásságában. Igaz, hogy különböző céllal korábban is megfordult a Bécshez is, cenki birtokaihoz is közeli, Duna-parti magyar fővárosban, de sorsszerűén az 1825. szeptember 11 -re összehívott magyar országgyűlés láncolja őt a helyhez és az országos politikához. Végül Pozsony azzal is fontos lesz számára, hogy tartósan majdani hitvese, a Bécsben megismert Seilern Crescence (ejtsd: Kröszansz) grófnő, gróf Zichy Károly felesége közelében tartja. A Seilern ós a Zichy család mind a birodalom, mind az ország fővárosában visz házat, Széchenyi ott a szülői palotában, itt az országgyűlések idején a többi küldötthöz hasonlóan egy-egy polgárház egy-kót szobás albérletében ver átmeneti tanyát. Átmenetit, mert a pozsonyi országgyűlések hónapjaiban is minduntalan útra kél a többnyelvű polgárvárosból, mely sem kiterjedésében. járt, majd este 5-kor részt vett az alsótábla kerületi ülésén, a vármegyeházán, ahol pillanatnyilag a szlovák parlament székel. Másnap is az alsótábla munkáját figyelte, majd a felsőtábla egyik székében foglalt helyet. ítélete róla: "Deputációk. Idópazarlás. Szertartásosság. Kónyszeredettség etc. A felsőtáblán többnyire olyan emberek ülnek, akik magyarul sem, latinul sem tudnak, ezért ott a papság túlsúlyra fog szert tenni.’ (Itt később azzal töri meg a több százados hagyományt, hogy magyarul szólal föl.) Délután visszatér az alsótábla kerületi ülésére, s barátja, Felsőbüki Nagy Pál népszerűségét és "szórakoztató beszédstílusát élvezi; nem csoda, hisz grófunk írónak készült. Citálja is a Sopron megyei követ, Nagy ’Pair elkapott mondatát: ’Már régen beszéltünk arrul, hogy hogy kellene jegyezni, már talán arrul is kellene valamit mondani, hogy mit jegyezzünk.’ A "hogyan’ a jegyzőkönyvírás módjára, a ’mit" pedig természetesen a viták tartalmára céloz. Az utóbbiról hamarosan éppen ez a két remek férfiú, a két jóbarát, Nagy és Széchenyi gondoskodott, s az lökte föl őket a fényesen kiérdemelt országos népszerűség csúcsára. Egyelőre azonban szó sincs Széchenyi népszerűségéről. Hiába, hogy mágnás és magát a napóleoni háborúkban számos alkalommal kitüntetett huszártiszt, osztályos társai elég kurtán-furcsán bánnak el vele. Másnap, szeptember 15-én ezt jegyzi Naplójába: "Engem az öreg Zichy kidobott a házból." A következő napon átrándul Köpcsénybe, a rá következőn végignézi a császár pozsonyi bevonulását, majd másnap reggel részt vesz a Dóm ünnepi szentmiséjén, s a Prímáspalotában a magyarul szónokló Koháry Antal Hont megyei főispánt, főkancellárt, majd a latinul válaszoló I. Ferenc császárt hallgatja. 19-én Uzovich János, Nyitra megye alispánja ós követe fölszólítja Széchenyit, hogy távoz -Koncsol László écneOXÍ pozsg^Ĺ sem központjának mai, szétveri állapotában nem hasonlít, legfeljebb nyomokban, az akkorihoz, hol Bécs, hol Pest-Buda, hol más magyar és európai tájak felé veszi az útját, hogy az általa Pozsonyban, az 1825 — 27-es országgyűlésen megkezdett reformpolitikát sikerre vezényelje és sarkantyúzza, s lerakja egy modern Magyarország törvényes, infrastrukturális és művelődési alapjait. Széchenyi sokat tapasztalt, harmincnégy esztendős független férfi, amikor az országgyűlésre jön, s mintegy önkéntelenül, nem szónoklatokkal, hanem egyetlen kurta, ekedet értékű bejelentésével berobtikába: az alsótábla kerületi ülésén, 3-án, birtokainak egyévi jövedelmát Ajánlja föl egy alapítandó Magyar Tudós Társaság, a későbbi Magyar Tudományos Akadémia javára. Széchenyi dunántúli birtokai évi hatvanezer forintot jövedelmeztek, s a nagyvonalú önkéntes megajánlás a jóra kész magyar mágnások és nemesek lelkes adakozó mozgalmát buzogtatta föl. Széchenyi ezzel a gesztusával egyértelműen atyja, gr. Széchényi Ferenc nyomdokaiba lépett; ő tudvalevőleg 1802-ben hatalmas könyv-, kézirat-, térkép- ós óremgyújtemónyót ajándékozta nemzetének, megvetvén ezzel legnagyobb nemzeti gyűjteményünk, a Magyar Nemzeti Múzeum, s a később belőle kivált Országos Széchényi Könyvtár alapjait. István gróf egy nyugat- ós dél-európai (itáliai) útjáról visszatérőben, Bécsen át érkezett, A/ap/ója tanúsága szerint szeptember 12-én este Pozsonyba. 13-án látogatóban • Az egykori Pozsonyi Országgyűlés épületének díszes főkapuja Fotó: Prikler
