A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-09-06 / 36. szám
NEVELGETÓ A Gordonmódszerről Thomas Gordon könyve, a P.E.T., avagy A szülői eredményesség tanulása az elmúlt két évtizedben megjelent egyik legsikeresebb tudományos ismeretterjesztő mű, igazi pedagógusi bestseller. Gordon tagadja, hogy a kamaszkor szörnyűsége elkerülhetetlen, hogy ez szükségszerűen viharos és feszült időszak minden család számára. Szerinte a kamaszok nem a szüleik ellen lázadnak, hanem ama romboló hatású fegyelmezési mód ellen, amely a világ minden táján elterjedt. A pszichológus szerint majd minden szülő — ellenkező fogadkozásokkal szemben — ugyanolyan módszerrel neveli a gyerekét, ahogyan azt saját anyjától, apjától látta, azok pedig a nagyszüleiktől és így tovább. A társadalom legtöbb intézményétől eltérően a szülő — gyerek kapcsolatban ma is kétezer éves módszereket használnak. Mindenki a szülőket vádolja azokért a bajokért is, amelyeket — láthatólag — a fiatalok okoznak a társadalomnak. De ki segít a szülőknek a világ legnehezebb feladatában: hazavinni egy majdnem teljesen magatehetetlen csecsemőt, viselni minden felelősségét testi és lelki egészségéért, s úgy nevelni, hogy tevékeny, együttműködő, hasznos polgárrá váljék. Nos, Gordon sokat tett a megseJOGI TANÁCSOK "Azt szeretném tudni, változott-e a felmondási idő hossza abban az esetben, ha az ember átszervezési okokból kap felmondást? A Munka Törvénykönyve 46. §-a 1. pontjának a-b-c bekezdése szerint ez a felmondási idő három hónap, és az 1991. február 1 -je után adott felmondásokra vonatkozik. Összefügg-e ez a Tt. 312/1990. sz. rendeletével, mellyel megváltozott a Tt. 195/1989. sz. rendelete a munkavállaló munkábalépés előtti biztosításáról, ha átszervezési okokból vált munkanélkülivé?" — kérdezi F.K. Kassáról. A Munka Törvénykönyve novellizálása előtt a 46. § a-b-c pontja alapján adott felmondások felmondási határideje két hónap volt. 1991. február 1 -je óta ezen esetekben a felmondási határidő három hónap. Ez kivétel azon általános rendelkezés alól, mely a 45. § első és második pontjában leszögezi, hogy a felmondási idő két hónap mind a munkáltató, mind a munkaválgítésükre. Tanfolyamain hozzávetőleg egymillióan okultak. Módszerét a világ huszonhat országában tanítják; immáron Magyarországon is működik Gordon Iskola. A módszer három talppilléren nyugszik. Az első az elfogadás nyelve. Eszerint semmit sem mondani — érthető üzenet a cselekedet, vélemények elviselhetőségéről. Ha mégis beszélünk, lépjünk túl az "értelem", "aha", "ühüm", "tényleg", "ne mondd"-fóle fordulatokon. A második állomás az "értő figyelem", amikor a gyerek mondandóját a saját szavainkkal dekódoljuk, hogy továbblendítsük gondolatmenetét. Ezt sok kezdő Gordon-hallgató nevezi — nem minden ok nélkül — szajkózásnak. A harmadik fő elem a mindezek ellenére felmerülő konfliktusok alkalmával használatos: az "ónüzenet" (tehát sohasem őt utasítom, hanem ón nyilatkozom meg), továbbá a szülői és gyermeki érdekek tárgyilagos egyeztetése. A megoldás indoklása között előkelő helyen szerepel, az idegenekkel is így értünk szót, ha nekünk nem tetsző dolgot művelnek. Zavar és ingerültség keveredett bennem, mire a könyv végére értem. Kerestem az okát. Először magamat hibáztattam, a kötetből eltanult kifejezéssel: nem vagyok eléggé elfogadó alkat. Aztán engedékenyebb lettem magammal: talán nem írott forrásból kellene megismerkedni az ilyen korszakalkotó eszmefuttatásokkal. De aztán rájöttem, mi frusztál. Az, hogy a szerző úgy viselkedik az olvasóval, laló részéről adott felmondás esetében. Ez a módosítás lényegében törölte a munkáltató azon korábbi kötelezettségét, hogy három hónappal a felmondás várható kézbesítése előtt tudassa a munkavállalóval, hogy átszervezési okokból felmondást fog kapni. A törvénymódosítással a munkavállaló létbiztonságát is megszilárdították, mert ha a 46. § a-c bekezdése értelmében bocsátják el, tulajdonképpen három hónapos felmondási időt kap, hogy más munkahelyet keressen magának. A Tt. 195/1989. sz. rendelete a Tt. 312/1990. sz. formájában 1991. február 1 -je után is érvényes volt és csak a Tt. 195/1991. sz., a végkielégítésről szóló rendelettel szűnt meg, melynek értelmében elbocsátáskor a munkavállalónak végkielégítést kell kapnia. A Tt. 312/1990. sz. rendelete alapján a munkavállalónak erre nem volt jogigénye akkor, ha elbocsátása után más munkahelyen azonnal munkába lépett. Ilyenkor csak kölcsönös megegyezés után kaphatta meg, vagy bérkiegészítést kaphatott a Tt. TANÁCSADÓ ahogyan azt a szülőknek nem javasolja. Ledorongolja "tanítványát", hogy "közlóssorompókat" használ. Fejünkre olvassa, hogy a tizenkét tipikus szülői válaszreakció mind ártalmas. A parancsolás, fenyegetés, ítélkezés, kifigurázás, pródikálás, faggatózás káros volta magától értetődő. Könynyen felfogható, hogy a humorizálás is sérthet. De a tanácsadás, a logikai érvelés, a dicséret, a magyarázat, a vigasztalás rossz hatása nehezen érhető tetten. S ezután meg is fenyeget a szerző, hogy a közlóssorompók következtében a gyerekben fellángol a düh, az ellenségeskedés, az agreszszió, elkezd hazudozni, csalni, basáskodni, meghunyászkodni, hízelegni, mindenáron nyerni akar, és akár a szülő életére is törhet. Borzongató. De a Gordon-módszer sikerének bizonygatása valahogy nem ennyire érzékletes. Napok teltek el, amíg rájöttem: az elfogadás és az elutasítás e keverékét az váltotta ki belőlem, hogy nevelési elgondolásaim a szerzővel rokoníthatók. Csakhogy a javaslatnál kevésbé vagyok mesterkélt, távolságtartó és terápiás megfogalmazásokat nemigen alkalmazok. S nálam szerepel a szeretet, a gyengédség szó, s mellé simogatás, dédelgetós is jár. A család elvégre — nem mindig — ápoltak, analízisbe járók és idegenek találkahelye. Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona 195/1989. sz. rendelete 13. § értelmében, ahogy azt a Tt. 312/1990. sz. rendelete tartalmazta. A Tt. 195/1991. sz. rendelete szerint — mely az átszervezési, illetve racionalizálási okokból adott felmondásokra, illetve az így elbocsátott munkavállalókra vonatkozik — a végkielégítés mint egyszeri járadék törvényesen jár, az általánosan érvényes előírások alapján kiszámított havi átlagkeresete kétszeres összegében, közvetlenül a munkaviszony megszűnése előtt. A kollektív szerződésekben, esetleg belső üzemi rendeletekben — a szakszervezetekkel kötött egyezség alapján — ez az összeg módosítható, azaz felemelhető a havi átlagkereset háromszorosára. Ez megtehető általánosan érvényes elvvé, vagy meghatározhatók bizonyos munkakörök, melyekből történő elbocsátások esetén ezt a felemelt összeget fizetik a dolgozónak végkielégítésként. Ha ezt követően azonnal munkába lép a munkavállaló más munkahelyen, bérkiegészítésre már nem tarthat igényt. Dr. Ú. L A HÉT 23
