A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-09-06 / 36. szám

NEVELGETÓ A Gordon­módszerről Thomas Gordon könyve, a P.E.T., avagy A szülői eredményesség tanu­lása az elmúlt két évtizedben megje­lent egyik legsikeresebb tudományos ismeretterjesztő mű, igazi pedagógusi bestseller. Gordon tagadja, hogy a kamaszkor szörnyűsége elkerülhetet­len, hogy ez szükségszerűen viharos és feszült időszak minden család szá­mára. Szerinte a kamaszok nem a szüleik ellen lázadnak, hanem ama romboló hatású fegyelmezési mód el­len, amely a világ minden táján elter­jedt. A pszichológus szerint majd min­den szülő — ellenkező fogadkozások­kal szemben — ugyanolyan módszer­rel neveli a gyerekét, ahogyan azt saját anyjától, apjától látta, azok pedig a nagyszüleiktől és így tovább. A társadalom legtöbb intézményétől el­térően a szülő — gyerek kapcsolatban ma is kétezer éves módszereket hasz­nálnak. Mindenki a szülőket vádolja azokért a bajokért is, amelyeket — láthatólag — a fiatalok okoznak a társadalomnak. De ki segít a szülők­nek a világ legnehezebb feladatában: hazavinni egy majdnem teljesen ma­gatehetetlen csecsemőt, viselni min­den felelősségét testi és lelki egészsé­géért, s úgy nevelni, hogy tevékeny, együttműködő, hasznos polgárrá vál­jék. Nos, Gordon sokat tett a megse­JOGI TANÁCSOK "Azt szeretném tudni, változott-e a felmondási idő hossza abban az eset­ben, ha az ember átszervezési okok­ból kap felmondást? A Munka Tör­vénykönyve 46. §-a 1. pontjának a-b-c bekezdése szerint ez a felmondási idő három hónap, és az 1991. február 1 -je után adott felmondásokra vonatkozik. Összefügg-e ez a Tt. 312/1990. sz. rendeletével, mellyel megváltozott a Tt. 195/1989. sz. rendelete a munka­­vállaló munkábalépés előtti biztosítá­sáról, ha átszervezési okokból vált munkanélkülivé?" — kérdezi F.K. Kassáról. A Munka Törvénykönyve novellizá­­lása előtt a 46. § a-b-c pontja alapján adott felmondások felmondási határi­deje két hónap volt. 1991. február 1 -je óta ezen esetekben a felmondási ha­táridő három hónap. Ez kivétel azon általános rendelkezés alól, mely a 45. § első és második pontjában leszöge­zi, hogy a felmondási idő két hónap mind a munkáltató, mind a munkavál­gítésükre. Tanfolyamain hozzávetőleg egymillióan okultak. Módszerét a világ huszonhat országában tanítják; im­máron Magyarországon is működik Gordon Iskola. A módszer három talppilléren nyug­szik. Az első az elfogadás nyelve. Eszerint semmit sem mondani — ért­hető üzenet a cselekedet, vélemények elviselhetőségéről. Ha mégis beszé­lünk, lépjünk túl az "értelem", "aha", "ühüm", "tényleg", "ne mondd"-fóle fordulatokon. A második állomás az "értő figyelem", amikor a gyerek mon­dandóját a saját szavainkkal dekódol­juk, hogy továbblendítsük gondolat­menetét. Ezt sok kezdő Gordon-hall­gató nevezi — nem minden ok nélkül — szajkózásnak. A harmadik fő elem a mindezek ellenére felmerülő konflik­tusok alkalmával használatos: az "ón­üzenet" (tehát sohasem őt utasítom, hanem ón nyilatkozom meg), továbbá a szülői és gyermeki érdekek tárgyila­gos egyeztetése. A megoldás indoklá­sa között előkelő helyen szerepel, az idegenekkel is így értünk szót, ha nekünk nem tetsző dolgot művelnek. Zavar és ingerültség keveredett bennem, mire a könyv végére értem. Kerestem az okát. Először magamat hibáztattam, a kötetből eltanult kifeje­zéssel: nem vagyok eléggé elfogadó alkat. Aztán engedékenyebb lettem magammal: talán nem írott forrásból kellene megismerkedni az ilyen kor­szakalkotó eszmefuttatásokkal. De aztán rájöttem, mi frusztál. Az, hogy a szerző úgy viselkedik az olvasóval, laló részéről adott felmondás eseté­ben. Ez a módosítás lényegében tö­rölte a munkáltató azon korábbi köte­lezettségét, hogy három hónappal a felmondás várható kézbesítése előtt tudassa a munkavállalóval, hogy át­szervezési okokból felmondást fog kapni. A törvénymódosítással a mun­kavállaló létbiztonságát is megszilár­dították, mert ha a 46. § a-c bekezdé­se értelmében bocsátják el, tulajdon­képpen három hónapos felmondási időt kap, hogy más munkahelyet ke­ressen magának. A Tt. 195/1989. sz. rendelete a Tt. 312/1990. sz. formájában 1991. febru­ár 1 -je után is érvényes volt és csak a Tt. 195/1991. sz., a végkielégítésről szóló rendelettel szűnt meg, melynek értelmében elbocsátáskor a munka­­vállalónak végkielégítést kell kapnia. A Tt. 312/1990. sz. rendelete alapján a munkavállalónak erre nem volt jog­igénye akkor, ha elbocsátása után más munkahelyen azonnal munkába lépett. Ilyenkor csak kölcsönös meg­egyezés után kaphatta meg, vagy bérkiegészítést kaphatott a Tt. TANÁCSADÓ ahogyan azt a szülőknek nem javasol­ja. Ledorongolja "tanítványát", hogy "közlóssorompókat" használ. Fejünk­re olvassa, hogy a tizenkét tipikus szülői válaszreakció mind ártalmas. A parancsolás, fenyegetés, ítélkezés, kifigurázás, pródikálás, faggatózás káros volta magától értetődő. Köny­­nyen felfogható, hogy a humorizálás is sérthet. De a tanácsadás, a logikai érvelés, a dicséret, a magyarázat, a vigasztalás rossz hatása nehezen ér­hető tetten. S ezután meg is fenyeget a szerző, hogy a közlóssorompók kö­vetkeztében a gyerekben fellángol a düh, az ellenségeskedés, az agresz­­szió, elkezd hazudozni, csalni, basás­­kodni, meghunyászkodni, hízelegni, mindenáron nyerni akar, és akár a szülő életére is törhet. Borzongató. De a Gordon-módszer sikerének bizony­­gatása valahogy nem ennyire érzékle­tes. Napok teltek el, amíg rájöttem: az elfogadás és az elutasítás e keverékét az váltotta ki belőlem, hogy nevelési elgondolásaim a szerzővel rokonítha­­tók. Csakhogy a javaslatnál kevésbé vagyok mesterkélt, távolságtartó és terápiás megfogalmazásokat nemi­gen alkalmazok. S nálam szerepel a szeretet, a gyengédség szó, s mellé simogatás, dédelgetós is jár. A család elvégre — nem mindig — ápoltak, analízisbe járók és idegenek találka­helye. Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona 195/1989. sz. rendelete 13. § értelmé­ben, ahogy azt a Tt. 312/1990. sz. rendelete tartalmazta. A Tt. 195/1991. sz. rendelete szerint — mely az át­szervezési, illetve racionalizálási okokból adott felmondásokra, illetve az így elbocsátott munkavállalókra vo­natkozik — a végkielégítés mint egy­szeri járadék törvényesen jár, az álta­lánosan érvényes előírások alapján kiszámított havi átlagkeresete kétsze­res összegében, közvetlenül a mun­kaviszony megszűnése előtt. A kollek­tív szerződésekben, esetleg belső üzemi rendeletekben — a szakszer­vezetekkel kötött egyezség alapján — ez az összeg módosítható, azaz fel­emelhető a havi átlagkereset három­szorosára. Ez megtehető általánosan érvényes elvvé, vagy meghatározha­tók bizonyos munkakörök, melyekből történő elbocsátások esetén ezt a felemelt összeget fizetik a dolgozónak végkielégítésként. Ha ezt követően azonnal munkába lép a munkavállaló más munkahelyen, bérkiegészítésre már nem tarthat igényt. Dr. Ú. L A HÉT 23

Next

/
Thumbnails
Contents