A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-08-30 / 35. szám

MINERVA "Jeruzsálem, Jeruzsá­lem! Ki megölöd a pró­fétákat és megköve­zed azokat, akik tehoz­­zád küldettek..." (Máté evangéliuma 23/37). Izrael bemutatkozik • Útikönyv helyett: Biblia • "Joseph Bendrick" Faustja a Sherover Színházban • A Templomhegy és a Siratófal • A Gethsemáne kertje • A Ramadán Hotel személyzete • Puskás lányok • A "Golgota" • A Gyehenna • A drogkereső kutya "me­rénylete" — Izrael állam nekünk már a prágai repülőté­ren bemutatkozott: mielőtt az El AI izraeli légitár­saság Prága és Tel Aviv között közlekedő gépére fölszállhattunk volna, mindannyiunkat kikérdez­tek valamiféle izraeli biztonsági szolgálat alkal­mazottai. Olyasmiket kérdeztek tőlünk, hogy pél­dául miénk-e a velünk cipelt bőrönd, van-e Izraelben rokonunk vagy ismerősünk, nem vi­szünk-e oda valakinek csomagot vagy levelet, sőt, hogy nincs-e nálunk bomba (mintha az ilyesmit bárki is bevallaná). Szóval este lett, mire egyenként kikérdeztek és átvizsgáltak bennün­ket. A gépben aztán reklámfilmeket vetítettek az izraeli életről: megjelent előttünk egy fehérszár­­nyú ember, szóval egy izraeli angyal, aki a filmvásznon ellenségeskedö-verekedő gonoszo­kat összebékíti, aztán megismerkedtünk az izra­eli divattal, s miután egy lövöldözéssel teljes, kb. kétórás ausztrál westernfilmet is végignéztünk, földet értünk Tel Avivban. A repülőtéren egy Ésaiás-idézet hirdeti, hogy egyszer majd minden zsidó hazatér. 'Hisz az Ur megváltottai megtér­nek, és ujjongás között Sionba jönnek; és örök öröm fejőkön, vigasságot és örömöt találnak; és eltűnik fájdalom és sóhaj." (Ésaiás 35/10.) Aztán — már a Jeruzsálembe vivő buszon — elalud­tam, és arra ébredtem, hogy Jeruzsálem-Óváros óriási falait látom... így érkezett meg Jeruzsálembe Halász Éva, aki a Szlovák Nemzeti Színház operatársulatá­lia igazságát népszerűsíti. Útikönyv és térkép helyett Jeruzsálembe is a Bibliát vitte, s mint a későbbiekben meglátjuk, nem fölöslegesen. Ám mindenekelőtt színházi élményeiről számol be olvasóinknak: — A Sherover Színházban játszottunk. Amikor első nap próbára mentünk, ott is szigorúan ellenőriztek bennünket: bombát kerestek nálunk, egy 'pali' mindenkinek belenézett a táskájába. Maga a színház egy nagyon szép szupermodern épület, lekerekített sarkakkal, s ami engem mint képzőművészt a leginkább megragadott, az a színház egyik sarka volt, amelyen egy kék emberalak mászik fölfelé: azt hiszem, ez a "Jákob lajtorjája" akart lenni, Izraelben ugyanis a i • A Szikladóm nak tagjaként vett részt az 1991 -es Izrael Feszti­válon, amelyen különböző izraeli társulatokon kívül neves német, francia, angol, osztrák, olasz, amerikai, szovjet színtársulatok szerepeltek. Csehov Három nővérével a budapesti Katona József Színház is ott volt. Halász Éváról egyéb­ként fontosnak tartom elmondani, hogy inkább képzőművésznek, semmint énekesnek tartja ma­gát, s valóban, mintegy másfél évtizede, a hetve­nes évek közepe táján a pozsonyi Képzőművé­szeti Főiskola legtehetségesebb hallgatói közé tartozott: amikor azonban úgy döntött, hogy — mert tagja volt — kilép Csehszlovákia Kommu­nista Pártjából, a főiskoláról is könyörtelenül kirúgták. Napjainkban talán már a rehabilitálását is kérhetné, Évát azonban az efféle dolgok egyáltalán nem érdeklik: ha a színházban éppen nincs dolga-elfoglaltsága, fest, rajzol, a Bibliát tanulmányozza (különböző nyelveken!) és a Bib­legmodernebb dolgokat is nagyon hatásosan tudják ötvözni a hagyománnyal. Az óriási színház szerintem legalább kétezer férőhelyes, s nekünk hat előadásunk volt telt ház előtt, sőt, még a lépcsőkön is ültek nézők, s az előadásainkra szóló jegyeket a feketepiacon árulták. Gounod Fausf)ät adtuk elő Jozef Bednárik rendezésében, akit — talán a könnyebb ejthetóség kedvéért? — "Joseph Bendrick'-nek keresztelt el a rendező­ség. Első előadásunkon ott volt Chaim Herzog köztársasági elnök, Shamir, szóval az egész izraeli vezetés. Előtte persze kutyákkal kerestek nálunk bombákat Jeruzsálem egyébként tele van katonákkal: egyenruhás fiúkkal-lányokkal — mert Izraelben a nők is katonáskodnak, ezen a téren már kétségtelenül egyenjogúak... A Szlovák Nemzeti Színház operatársulata persze azért tartott "csupán" hat előadást Jeru­zsálemben, mert többet — noha izraeli részről 20 A HÉT

Next

/
Thumbnails
Contents