A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-08-30 / 35. szám

INTERJÚ RMDSZ a legerősebb ellenzéki politikai erő. A román ellenzék ma még ügyetlenül politizál. Ennek az is az oka, hogy a vezető ellenzéki politikusok külföldön éltek, és nem ismerik a kialakult belpolitikai helyze­tet. A parlamenten kívüli, ellenzéki Polgári Szövetség tizenöt ezres tüntetéseket tud szervezni. Ha majd sikerül ennek tízszere­sét vonzani, akkorra várható az óhajtott változás. A román királlyal szemben a Securitate megtett mindent, hogy lejárassa. Történe­­lemhamisítással meg azzal, hogy ő nem is román, mivel a Hohenzollern-családból származik, és "aki nem román, az nem lehet rendes ember". A Securitate tehát teljes gőzzel dolgozik, úgy mint a "régi szép időkben". A magyar veszélyre való hivatkozással hozták létre március 21-ón az Információs Irodát. Az Iroda munkatársai régi ismerősök. Csak a román vidékeken cserélték fel őket egy­mással, magyar vidéken ugyanazok ma­radtak posztjaikon. Amikor december vé­gén elbocsátották őket, akkor háromhavi fizetést kaptak. Negyed év múlva újra álláshoz jutottak. Újfent felmerül a gyanú. Létezett volna egy forgatókönyv? A mai helyzet az, hogy minden gyanús, ami magyar forrásból ered. A román szel­lemi elit feladata a román tömegek meg­győzése, hogy ne folytassák ezt az öngyil­kos politikát. A román tévé magyar adásának idejét csökkentették, mert kemény ellenzéki ma­gatartást gyakorol. Tőkés Lászlót is sikerült Petre Román­nak (akinek apja KGB-ügynök volt) és a Vatra Romaneascának lejáratni (veri a feleségét, a CIA-nak dolgozik, irredenta stb.). "Legnagyobb fegyverünk volt, sajnos használhatatlanná vált." — mondta előa­dónk. Ez részben az RMDSZ hibája is, hogy amikor a nagyváradi püspök lejáratá­sához fogtak a szélsőséges elemek, az RMDSZ nem csapott óriási patáliát. A parlamentben és a szenátusban a magyarokat negyvenhármán képviselik. Sajnos kevés eredménnyel. A fölkészült érvelést a többség csak azért is elutasítja. Kincses Előd a csehszlovákiai helyzetet úgy értékelte, hogy addig, amíg nem épül ki Csehszlovákiában is a jogállamiság, a kisebbségeknek együtt kellene föllépniük. A magyar mozgalmaknak el kellene ásni­uk a csatabárdot. Az együttes föllépés megsokszorozza a hatást. Náluk pl. a Vatra Romaneasca tölti be a lakmusz szerepét. Ha nagyon visítanak, akkor az RMDSZ jól dolgozik. Hasznos találkozás volt, mert átfogó képet kaptunk Románia forradalom utáni helyzetéről napjainkig. Nekünk meg nem­csak azért kell odafigyelnünk, mert Kassa a történelem folyamán két ízben is Erdély fővárosa volt, hanem azért, mert az egysé­ges Európa felé igyekszünk, ahol nem lehetnek "Európán kívüli" területek. Fotó: Furman Zoltán Más életmód — más életszínvonal BURGENLANDI TAPASZTALATAIRÓL SZÁMOL BE KVARDA JÓZSEF. A SOMORJAI KÖRZETI HIVATALVEZETŐJE. A jányoki polgármester, Gutlóber Margit megkért, hogy találjak Ausztriában egy lélekszámban is hasonló községet, mint Jányok, és vegyes lakosságú vidéken is legyen. Alsóőrre esett a választás, annak lólekszáma 750, és itt van Burgenland­­ban. így aztán a polgármesterrel és az önkormányzat valamennyi képviselőjé­vel ellátogattunk ebbe a községbe, hogy megkérdezzük, ők hogyan élnek, hogyan gazdálkodnak, s legfőképpen: hogyan élnek meg? Kellemes benyomást tett ránk a köz­ség. Az utcái rendezettek, a házai szé­pek. Látszik, hogy jómódú polgárok lak­ják. Az összehasonlítást mindjárt azzal kezdem, hogy nem főállású a polgármes­ter — még a nagyobb városokban sincs főállású polgármester. Fizetett alkalma­zott viszont a községi hivatal vezetője, akit ott főjegyzőnek hívnak. A község, az önkormányzat megasfokú autonómiát él­vez. A községnek állami támogatásból és adókból van bevétele. Ez a kettő együtt megfelelő gazdasági alapot ké­pez. Alsóőr község évi költségvetése mintegy 15 millió schilling. Saját erőből építenek óvodát és iskolát (1 -4. osztályo­sat). Úgy tapasztaltam, hogy az ottani építészet emberközpontúbb, mint a mi­énk. Ez nemcsak a lakóházakra vonatko­zik, hanem a középületekre is. Az embe­rek felszabadultabbak, nyugodtabbak, más a közérzetük, más az életvitelük és az életszínvonaluk. Van munkanélküli is közöttük, de az is 5 000 schillinget kap havonta. Az ottani polgármester elmondása alapján tudom, hogy az a munkanélküli, aki nem is akar dolgozni. A munkanélküli segélyt az ál­lam fizeti, nem az önkormányzat. A községi élet is más, mint nálunk. Bár ők panaszkodnak, hogy szétzilált a köz­ségi életük, ón máshogy láttam. Vagy a miénkhez képest egészebb. Egymás vé­leményét meghallgatják, örülnek egy­más sikereinek. A hivatalban a főjegyzőn kívül van egy főállású adminisztrátor és ezzel a "hivataloskodás" befejeződik. A polgármestert a községi tanács választja meg. A politikai hovatartozás ott is fon­tos. A polgármester a helyi politika for­málója. A szakmai kivitelezés a főjegyző feladata. A főjegyző nem politikus, ha­nem profi hivatalnok. A politikai szelek az ő állását nem befolyásolják. Úgy tapasztaltam, hogy tőlünk eltérő az anyakönywezetósi gyakorlat. Ezt a tevékenységet is a főjegyző végzi. Ő esket, senki más. Az állami szociális juttatásokat — ha­sonlóan, mint nálunk — a járási kapitány­ság (ott így hívják a körzeti hivatalokat) adja. Náluk minden törvénybe ütköző csele­kedetet a bíróság tárgyal. Mi a kihágá­sokkal kénytelenek vagyunk foglalkozni. Az iskola, az óvoda a községi vagyon­ba tartozik, az óvónőt a község fizeti, méghozzá nagyon jól. A tanítók kineve­zésébe viszont nincs beleszólásuk. Még a kocsmáros státusza is más, mint nálunk. Maga a kocsma más szere­pet játszik a község életében, mint mife­lénk. Mi nyugodtan állíthatjuk, hogy a kocsmáinkban a polgár folyékony szesszel való hülyítóse (kinek nem inge, ne vegye magára) folyik. Alsőőrben vi­szont a kocsma nem szeszeidé, hanem a kulturált szórakozás színtere. így kap­csolható össze a kultúrház és a kocsma. A kettő ugyanabban az épületben van. A nagyterem fenntartása a községnek nem kerül pénzébe. A kocsmáros köteles fenntartani az épületet, fizeti a világítás, a fűtés, a takarítás, a belső átrendezés költségeit. Ennek fejében csak ő árusít­hat abban az épületben. A sportegye­sület, a tűzoltó-egyesület, az énekkar, a citerazenekar és a színjátszócsoport — mert ez mind megtalálható a községben — ingyen és bórmentve használja. Alsóörben a polgármesteren kívül — aki a politikai élet szervezője — komoly társadalomszervező a helyi plébános. O az, aki mindenkit név szerint ismer a faluban. Amint végigsétáltunk az utcá­kon, elmondta mindenkinek az érdeklő­dési területét és még azt is tudta, hogy kit mi bánt... Érdekes módon, Alsóőrben még a ci­gányság is más, mint mifelénk. A min­tegy 50-60 lélekszámú cigány népesség nincs gettószerűen elkülönítve a falutól. Ószeresek, régiségkereskedők, s ami a legfontosabb: lopással, betöréssel kap­csolatban nem hozhatók szóba. A ma­guk módján, de tisztességesen és nem jogtiprással jutnak a betevő falathoz. Kocsmai verekedés ott nem szokás. He­lyi rendőrség nincs. A közeli városból, Felsőőrből olykor, ha nagyon kell, kijön a rendőr. Ritkán van erre szükség, és ennek nagyon örülnek. Ez a 750 lakosú község elbír egy bankot, négy vendéglőt, 2 pékséget és számtalan kjsebb üzletet. Nagyobb be­vásárló központ a már említett Felsőőr­ben van. Ez egy más világ. Mindenki hagyja élni a másikat. És közben maga is megél. És tudnak egymásból élni, tisztességgel. És mindenki dolgozik. Szépen, kimérten, nem kapkodva. Szeretném, ha mindezt minél előbb eltanulnánk tőlük. F. M. A HÉT 7

Next

/
Thumbnails
Contents