A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-08-16 / 33. szám

SZÓL A RÁDIÓ

Kié (volt) a Magyarok Világszövetsége?

A címben foglalt kérdésre kapásból azt válaszolni, hogy a világ magyarjaié — enyhén szólva tévedés. Már a világszövetség székhelye — Budapest — is kétségbe vonja az ilyen feltevést, hisz a különböző emigrációs hullámok révén a világban szétszóródott magyarságot a kommunista rezsim aligha szívlelte, annyira biztos nem, hogy drága pénzen szövetséget tartson fenn számára. Ez a megállapítás még annak tudatában is érvényes, hogy a magyarországi kommunista kormányok liberálisáéban kezelték ezt a kérdést is, mint a "testvérországok" kommunista uralkodói. És az viszont több, mint biztos, hogy a kisebbségi, szocialista országokbeli magyarságé sem volt a Világszövetség, ez ellenkezett volna az internacionalizmus és a nemzetiségi ügyekbe való be nem avatkozás elvével. Tehát akkor valójában kié is volt a Magyarok Világszövetsége? A kérdést talán úgy módosíthatnánk, hogy mi is volt tulajdonképpen? Lehet, hogy túlzás, de talán az a válasz jár közel az igazsághoz, hogy bokréta volt a kommunista kormány kalapján. Ez a múlt. A rendszerváltás Magyarországon természetesen a Magyarok Világszövetségét is utolérte, csúcsain új nevek, új arcok tűntek fel, s nyilvánvaló az is, hogy az új körülmények közt a szövetség keresi új helyét, szerepét. A4. Nagyfödémesi Művelődési Táborban épp ezekről a feladatokról tartott előadást Szabó László főtitkárhelyettes, aki ezt követően szívesen válaszolt az Új Hullámhossz című rádióműsor riporterének kérdéseire is.

— Ha úgy teszem fel az első kérdést, hogy az elmúlt évtizedekben a Magyarok Világszövetségét az MSZMP Politikai Bizottsága irányította — akkor túl durván fogalmaztam?

— Nem, egyáltalán nem, bár természetesen ez nem volt egy köztudott dolog. Egyáltalán nem durva fogalmazás, tudniillik az MSZMP Politikai Bizottsága időről időre áttekintette a külföldi magyarsággal való foglalkozás kérdését, ennélfogva a

Magyarok Világszövetsége tevékenységét is, és bizony írásban lefektetett, de soha nem publikált határozatokat hozott ebben a kérdésben, amelyeket a szövetségnek végre kellett hajtania.

— Ebből a pártirányításból azt hiszem egyértelműen adódik, hogy a Magyarok Világszövetsége csak a nyugati magyarsággal "foglalkozhatott", tehát a szocialista országokbeli kisebbségekkel nem?

— Igen, ez teljesen nyilvánvaló. A hetvenes évek végén a Magyarok Világszövetségének voltak ugyan bizonyos törekvései, egynémely vezetője ambicionálta, hogy az MVSZ terjessze ki a tevékenységét a környező országokra is, ám az ilyen tevékenységtől nagyon határozottan eltiltották a szövetséget. A helyzet csak a politikai változások egészével kapott más irányt. 1989-ben az MVSZ új vezetést választott, és ami talán még fontosabb, új alapszabályzatot fogadott el, amely szerint tevékenységét már a környező országokra is kiterjeszti. Hadd mondjam még el az alapszabály kapcsán, hogy eddig ilyen dokumentuma a Világszövetségnek egyáltalán nem volt, illetve az alapításkor elfogadott, tehát az 1938-as volt érvényben. Megjegyzem, viszont, hogy ez a 38-as szabályzat sem tűzte ki célul a környező országokban élő magyarság gondjaival való foglalkozást.

— A pártállam idején a háború utáni, az 56-os majd a későbbi emigrációk Nyugaton elismerték egyáltalán a Magyarok Világszövetségét? Hisz számukra is nyilvánvaló lehetett, ki van a háttérben?

— A politikai emigráció nagyon is tisztában volt azzal, hogy az MVSZ mögött mi és milyen érdekek húzódtak meg. Ennélfogva a szövetség megítélése meglehetősen vegyes volt a nyugati magyarság körében, sőt, a ténylegesen politizáló emigráció gyakorlatilag elutasította az együttműködést. Voltak viszont az emigrációnak olyan csoportjai, amelyek láttak a Világszövetségben egy lehetőséget, a helyzet ismerete ellenére. A Magyarok Világszövetségét egy olyan csatornának tekintették, amely révén kialakíthatták kapcsolataikat a magyar értelmiség bizonyos köreivel. Hadd mondjam el, hogy ennek a törekvésnek a körülmények ellenére voltak azért sikerei, ezért a szövetség múltbeli tevékenysége nem ítélhető el teljes egészében.— Az új helyzetnek köszönhetően tehát napjainkban már mi, kisebbségi magyarok is beletartozunk a MVSZ vonzáskörébe. Hogyan, milyen formákban tud segítséget nyújtani nekünk, csehszlovákiai magyaroknak a szövetség? Nem hiszem, hogy elsősorban egy "pénzes nagybácsi" számunkra?

— Hát legnagyobb fájdalmamra azt kell mondanom, hogy valóban téves az az elképzelés, hogy elsősorban pénzzel tudunk támogatást nyújtani kisebbségben élő sorstársainknak. Ilyen anyagi eszközökkel nem rendelkezünk, tehát efféle gondokat nem vagyunk képesek orvosolni. Ebben a tekintetben nincs különbség a szlovákiai vagy az erdélyi magyarság között. Természetesen azért vannak különböző megjelenési formái az anyagi támogatásnak is, de mi a magunk részéről ennél fontosabbnak véljük azt, hogy a Magyarok Világszövetsége működjön úgy mint egy összekötő kapocs a világ különböző részein élő magyarság között. Értjük az alatt a Magyarországon élő magyarságot, a környező országok kisebbségi magyarságát, azok szervezeteit és a nyugaton élő magyarságot. Tehát mi azt tartjuk fontosnak, hogy a Magyarok Világszövetsége egy olyan szervezet legyen, amely révén a világ különböző részein élő magyarok tudnak egymásról és megértik egymás problémáit, gondjait, adott esetben éppen az MVSZ közreműködésével, és fel is lépnek egymás védelmében, együttesen, szervezetten, közös erővel.

(Új Hullámhossz, 1991. július ?0.)

Riporter: POLAK LÁSZLÓ