A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-08-16 / 33. szám
HÍRMONDÓ Töretlen küldetéstudattal A Csemadok rimaszombati alapszervezetének Tompa Mihály Klubja, a bonyolult gazdasági helyzet és a zaklató-elvonó társadalmi törekvések ellenére is, ez óv első felében is töretlenül folytatta közművelődési tevékenységét. A TMK, mely jövőre ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját, s nem éppen eszményi körülmények között is (a Csemadoknak még nincs rendes szókháza!) a folyamatosság megszakadása nélkül akar elérkezni szerény jubileumához. A klub az idén is szórakoztató összejövetelekkel és a fontos teendők megalapozásával nyitotta az esztendőt. A télvégi időszakban Batta György és Mács József írókkal rendezett beszélgetést, utóbbit fel is köszöntve 60. születésnapja alkalmából. Az író-olvasó találkozón a szlovákiai magyar sajtótermékek sorsáról, gondjairól is sok szó esett: Március elején dr. Szabó Rezső, az SZNT elnökségi tagja tartott előadást a klub és a város közönségének "Jogállam, alkotmány, demokrácia" címmel. A hónap idusán — mint minden évben — műsoros koszorúzás zajlott le a Petőfi-emlóktáblás háznál, hivatásos művészek, helybeli előadók és a Lóvay-gyermekkórus szereplésével. Este a Városi művelődési központban lebonyolított ünnepi rendezvényen a Közgazdasági Középiskola diákjai bemutatták "Nemzedék" című irodalmi összeállításukat (Kovács Ildikó tanárnő rendezésében), majd Kövesdi Szabó Mária és Pólós Árpád, a kassai Thália Színház tagjai "Sors, nyiss nekem tért" című műsorukat adták elő. Májusban "Istennek, hazádnak, embertársaidnak" mottójű rendezvényre került sor, melynek keretében a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség kötelékébe tartozó Hatvani István Cserkészcsapat munkájával ismerkedhettek meg az egybegyűltek. Ezt az estet a körzeti cserkésztanáccsal együttműködve szervezte a TMK, s a becses vendégek közt Hodossy Gyula, az SZMCS ügyvezető elnöke és Lukács János, a Magyar Cserkészszövetség főtitkára is jelen volt. A helyszínen rögtönzött cserkószboltban jelvényeket, matricákat, folyóiratokat árusítottak a lelkes cserkészek. A közönség meghatódva, elégedetten vette tudomásul, hogy a rimaszombati cserkészeiét — melyet hajdan többek között Győry Dezső és Szombathy Viktor neve is fémjelzett — feltámadt hamvaiból, s ismét ígéretesen fejlődik. Még ugyanabban a hónapban hallhatta-láthatta a klub közönsége dr. Tamás Gyula magyarországi tanár "Az éjféli Nap országai" című skandináviai élménybeszámolóját, melyet videovetítés tarkított. Júliusban a klub és a Keleméren működő Tompa Mihály Kör (mellyel a TMK évek óta baráti kapcsolatot tart fenn) közösen megszervezte a már említett Pólós művészházaspár szereplését Putnokon. A kassai színószpár csehszlovákiai magyar költők verseiből álló produkciójával örvendeztette meg a Gömör "odaati" irodalomkedvelőit. Külön említést érdemel, hogy a Budapesten tevékenykedő Egressy Béni Zenebarát Kör meghívására a Tompa-klub "busz-csoportja" az idén immár másodszor jutott el Budapestre, a Pataky Művelődési Házba. A kör nagy gálaműsort rendezett névadója tiszteletére (melynek előkészítése Gaál Gabriella nevéhez fűződik, akit forró szeretet köt Rimaszombathoz, Gömör tájaihoz, s a sok ismert énekes mellett fellépett a pesti közönség előtt klubunk Sorsvirág Kisegyüttese is, valamint a Gyürke házaspár és kislányuk. Jó érzés volt a Rima-parton élő magyarok pesti sikerénél szemtanúnak lenni. Reméljük, az őszi-téli idényben (melynek munkaterve már készül a klubban) a mi publikumunk tapsolhatja meg majd lelkesen a budapestiek számait a rimaszombati színházteremben. Vörös Attila arch. felv. Egy színház barátokat keres 1821-ben Katona József a Tudományos Gyűjteményben megjeient értekezésében még arra a kérdésre kereste a választ, mi az oka, hogy "Magyarországon a játókszíni költői mesterség lábra nem tud kapni." Katona az első és iegfontosabb akadálynak az állandó színházak hiányát tartotta: "...miért írjon az író, ha nincs szín, ahol írásának örülhessen, hogy legyen ott a játészerzőnek becse, hol a játék és a játszó anélkül szűkölködik?" Éppen csak pirkadt a reformkor hajnala., mikor egy kis város, Miskolc polgárai elsőként áldoztak Thália oltárán. Az ő áldozatuk nyomán nyílik meg 1823-ban Magyarország első kószínháza. Megalakulása óta ez a színház számos jeles művészt látott vendégül. Fellépett itt Déryné, Megyeri, Szentpétery, Egressy, Szerdahelyi — a 19. század csaknem minden jelentős teátristája. Az igazi föllendülés azonban a következő század húszas éveiben következett be, Sebestyén Géza és Mihály direktorsága alatt a két világháború közötti időszak legkitűnőbb színészei mutatkoztak be a miskolci deszkákon; így Fedák Sári, Lábass Juci, Mezey Mária, Bilicsi Tivadar, Hegedűs Gyula, hogy csak a legnagyobbakat említsük. A háborút követő új viszonyok, az államosítás sem okozott törést a színház életében. Miskolc továbbra is vonzotta a tehetséges fiatalokat, a kísérj létezni, újítani vágyó művészeket. ; Most ez a színház, a 168 éves Miskolci | Nemzeti Színház bajátokat keres — 3 ! határokon túl élő magyarok körében Is. A Színházbarát Magyarok Miskolci Körének tagja lehet mindenki, aki vonzalmat érez a színház világa iránt, akit érdekel a j magyar színjátszás múltja és jelene. A • tagoknak évi 10 dollár tagdíj ellenében a színház megküldi műsorfüzetét, egy-egy új dráma szövegkönyvét, valamint (önköltségi áron) az előadások videofelvételét. A kör tagjai a miskolci előadásokat díjmentesen látogathatják, s a szervező titkárság besegít könyvek ós hanglemezek beszerzésébe, színházjegyek biztosításába — az ország valamennyi színházában. Az érdeklődők a következő címen jelentkezhetnek (levélben): Miskolci Nemzeti Színház i Déryné u. 1. 3501 Miskolc, Postafiók: 113 r -sísz-8 A HÉT
