A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-08-09 / 32. szám
ÉLŐ MÜLT KONCSOL LÁSZLÓ Titkos kálvinista tanítók Hodoson (1731 — 1776) 4. A nagyabonyi barokk katolikus templom építéséről dr. Komlóssy Ferenc egy érdekes helyi történelmi anekdotát is följegyzett az Esztergomi Főegyházmegye katolikus iskoláinak történetét földolgozó könyvében (1896): "Csiba János és Ordódy III. Károly alatt főtisztek voltak. Ezek a török hadjárat alatt nagy kincset találtak, s azzal kocsin hazafelé igyekeztek. Útközben egy nagy síkságon a kerékszeg elveszett. Fa messze vidéken nem volt található. Hogy tehát tovább utazhassanak, Csiba János mutatóujját az elveszett szeg helyére szúrva ballagott mindaddig, míg fát találván, szeget faragtak. A viszontagságos útban mindkettő fogadást tett. Csiba, ki úgy látszik vallásos ember volt, megfogadta, hogy ha szerencsésen hazaérkezhetnek, templomot épít. Ordódy pedig, ki valószínű, hogy jobban világi gondolkodású volt, megfogadta, hogy egy pompás korcsmát épít. Szerencsésen hazavergődvén, dicséretükre legyen mondva, mindegyik hozzáfogott fogadalma keresztülviteléhez. Ordódy felépítette a korcsmát, mely később fényes úri lak lett, s elvette barátjának, Csibának Peppi nevű leányát. Ma már nem lakik itt utódja. A nép még ma is azt tartja, hogy az Ordódynak jutott kincs a pince fenekén van kádakban elrejtve. Sokan sóhajtozva rebesgetik, hogy csak az Ordódy kincsét lehetne felhozni, nem lenne akkor semmi szükség és baj. Csiba János is hozzáfogott a templom építéséhez, illetve a szükséges anyag előteremtéséhez, de időközben meghalt, s fia, Imre teljesítette atyja fogadalmát, és 1761- ben felépítette a templomot, annak fenntartására 10 000 forintot tett le alapképpen. Eme pénz azonban később a Csallóköz—somorjai takarékpénztár bukásával elveszett..." Anekdotánk nyilvánvalóan hiteles elemeket is tartalmaz. (Az itt említett török háborúk 1716 nyarán kezdőd12 A HÉT tek Savoyai Jenő tábornagy vezényletével, s ekkor került ismét magyar kézre Temesvár, majd Belgrád vára. Ez a hadjárat 1718-ban a pozsarevaci békével zárult. A második háborút a császár-király 1737-ben indította, s 1739-ig tartott, s az előzőt a keresztyén, az utóbbit a török seregek győzelmei babérozták.) Teljesen hiteles viszont, amit iskolatörténészünk egy írott forrás alapján vetett papírra: "A népesség általános jellemzésére a régebbi időből idézem fótisztelendő Muttnyánszki (!) János volt nagyabonyi plébánosnak 1782-ben az akkori hercegprímáshoz irt levelét, a másolat az egyházi irattárban van, melyben keserűen panaszkodik népére, és könyörög, hogy Ő Eminentiája kegyeskedjen ót »minél előbb« eme »zsiványok, latrok« közül megmenteni, mert élete egy percig sem biztos..." így foglalja össze történetírónk a jó öreg plébános rémült esedezósét, hogy hozzátegye: "Ma már, természetes, ezt nem lehetne elmondani, mert a nevelés behatása alatt az erkölcsök megjavultak. ’ Komlóssy az iskola első ismert tanítójául egy 1781. október 7-i adat nyomán Kováts Miklós nyitrai születésű és nemes, magyarul, németül, latinul és szlovákul tudó kántortanítót' nevezte meg azzal, hogy az iskola létének első hiteles írásos bizonyítékát is e forrásban kell látnunk. Mi már éppen hodosi vizsgálati anyagunkból tudjuk, hogy a nagyabonyi r. kát. iskola 1761 óta állt fenn és működött. A tényt egy latin nyelvű bizonylat tanúsítja; a kurta szöveg, mely 1776. március 9-ón kelt, épp azt mondja el, hogy a falu templomát, a plébániát s az iskolaépületet a megboldogult Csiba Imre tanácsos úr emeltette, hogy ez az iskola, mint a bizonylatot szerző megyei urak, Orosz István főszolgabíró és Urszinyi József megyei esküdt személyesen is megtapasztalták, Hódostól csupán száznyolc királyi öl (mintegy 320 méter) távolságra fekszik, vagyis a hodosi gyerekek részére bejárható, s hogy az itteni egyházi objektumok megépítése előtt a falu mind vallási, mind tanügyi tekintetben a szerdahelyi anyaegyházhoz tartozott. — A környék gyermekeinek tehát immár a nagyabonyi katolikus iskolába kellett volna járniuk, ezt írta elő számukra a királynő, s ezórtfolyt szüleik ellen a vármegye nyomozó vizsgálata. A bizottság két kérdésére először egy magát mintegy 43 esztendősnek vallott nagyabonyi nemes, a katolikus Gazdagh István válaszolt: "E tanú" — így a jegyzőkönyv — hodosi helységbűi kitiltatott prédikátor felül vallanni nem tud, mivel azt nem érte, hanem vallja, hogy ezelőtt circiter 30 esztendőkkel Hódosban volt Fehérvári nevezetű kálvinista mesterhez valamely három fertál esztendőkig járt iskolában, ennek elménetele után pedig Farkasdi nevezetű mesterhez, kit Rongyosnak is hívtak, circiter három fertál esztendeig járult, de az reformáta hiten való volt-é, vagy pápista, arra nem emlékezik, hanem az jut esziben, hogy harmadikéhoz is, Mihál deák nevezetűhez kévés ideig járos (I) volt, de ennek hasonlóképpen relígiójárul nem felelhet, úgy hasonlóképpen arra sem tud vallani, mely esztendótűl fogva és meddig lehettek Hódosban reformáta résziül való mesterek." így a tanú az első kérdőpontban fölvett tényekről. Itt nemcsak az egyelőre hiányosan közölt első tanítónevek érdemlik meg figyelmünket, hanem az is, hogy első tanúnk nagyabonyi kamaszfiúkónt látogatta a hodosi kálvinista mesterek oskoláját. Végül szociográfiai szempontból azt az adatot találjuk fontosnak, hogy Farkasdi uram a Rongyos ragadványnevet érdemelte ki a vidék népétől. A második kérdésre Gazdagh nemzetes uram nem tudott érdemlegesen válaszolni: "Az utolsó mesternek halála vagy elmenetele után hodosi nemes uraimék mért nem hoztak más mestert, ellenben az mostani béhozott mester szükséges-é nékik vagy sem, ezekre gondja nem lévén, nem is felelhet." (Folytatjuk)