A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-08-09 / 32. szám

ÉLŐ MÜLT KONCSOL LÁSZLÓ Titkos kálvinista tanítók Hodoson (1731 — 1776) 4. A nagyabonyi barokk katolikus templom építéséről dr. Komlóssy Ferenc egy érdekes helyi történelmi anekdotát is följegyzett az Esztergo­mi Főegyházmegye katolikus iskolá­inak történetét földolgozó könyvé­ben (1896): "Csiba János és Ordódy III. Károly alatt főtisztek voltak. Ezek a török hadjárat alatt nagy kincset találtak, s azzal kocsin hazafelé igyekeztek. Útközben egy nagy sík­ságon a kerékszeg elveszett. Fa messze vidéken nem volt található. Hogy tehát tovább utazhassanak, Csiba János mutatóujját az elve­szett szeg helyére szúrva ballagott mindaddig, míg fát találván, szeget faragtak. A viszontagságos útban mindkettő fogadást tett. Csiba, ki úgy látszik vallásos ember volt, megfogadta, hogy ha szerencsésen hazaérkezhetnek, templomot épít. Ordódy pedig, ki valószínű, hogy jobban világi gondolkodású volt, megfogadta, hogy egy pompás korcsmát épít. Szerencsésen haza­vergődvén, dicséretükre legyen mondva, mindegyik hozzáfogott fo­gadalma keresztülviteléhez. Ordódy felépítette a korcsmát, mely később fényes úri lak lett, s elvette barátjának, Csibának Peppi nevű leányát. Ma már nem lakik itt utódja. A nép még ma is azt tartja, hogy az Ordódynak jutott kincs a pince fenekén van kádakban elrejt­ve. Sokan sóhajtozva rebesgetik, hogy csak az Ordódy kincsét lehet­ne felhozni, nem lenne akkor semmi szükség és baj. Csiba János is hozzáfogott a templom építéséhez, illetve a szük­séges anyag előteremtéséhez, de időközben meghalt, s fia, Imre telje­sítette atyja fogadalmát, és 1761- ben felépítette a templomot, annak fenntartására 10 000 forintot tett le alapképpen. Eme pénz azonban ké­sőbb a Csallóköz—somorjai takarék­­pénztár bukásával elveszett..." Anekdotánk nyilvánvalóan hiteles elemeket is tartalmaz. (Az itt említett török háborúk 1716 nyarán kezdőd­12 A HÉT tek Savoyai Jenő tábornagy vezény­letével, s ekkor került ismét magyar kézre Temesvár, majd Belgrád vára. Ez a hadjárat 1718-ban a pozsare­­vaci békével zárult. A második há­borút a császár-király 1737-ben in­dította, s 1739-ig tartott, s az előzőt a keresztyén, az utóbbit a török seregek győzelmei babérozták.) Teljesen hiteles viszont, amit iskola­történészünk egy írott forrás alapján vetett papírra: "A népesség általá­nos jellemzésére a régebbi időből idézem fótisztelendő Muttnyánszki (!) János volt nagyabonyi plébános­nak 1782-ben az akkori hercegprí­máshoz irt levelét, a másolat az egyházi irattárban van, melyben ke­serűen panaszkodik népére, és kö­nyörög, hogy Ő Eminentiája kegyes­kedjen ót »minél előbb« eme »zsivá­­nyok, latrok« közül megmenteni, mert élete egy percig sem biztos..." így foglalja össze történetírónk a jó öreg plébános rémült esedezósét, hogy hozzátegye: "Ma már, termé­szetes, ezt nem lehetne elmondani, mert a nevelés behatása alatt az erkölcsök megjavultak. ’ Komlóssy az iskola első ismert tanítójául egy 1781. október 7-i adat nyomán Kováts Miklós nyitrai szüle­tésű és nemes, magyarul, németül, latinul és szlovákul tudó kántortaní­tót' nevezte meg azzal, hogy az iskola létének első hiteles írásos bizonyítékát is e forrásban kell lát­nunk. Mi már éppen hodosi vizsgá­lati anyagunkból tudjuk, hogy a na­gyabonyi r. kát. iskola 1761 óta állt fenn és működött. A tényt egy latin nyelvű bizonylat tanúsítja; a kurta szöveg, mely 1776. március 9-ón kelt, épp azt mondja el, hogy a falu templomát, a plébániát s az iskolaé­pületet a megboldogult Csiba Imre tanácsos úr emeltette, hogy ez az iskola, mint a bizonylatot szerző megyei urak, Orosz István főszolga­bíró és Urszinyi József megyei es­küdt személyesen is megtapasztal­ták, Hódostól csupán száznyolc ki­rályi öl (mintegy 320 méter) távol­ságra fekszik, vagyis a hodosi gye­rekek részére bejárható, s hogy az itteni egyházi objektumok megépíté­se előtt a falu mind vallási, mind tanügyi tekintetben a szerdahelyi anyaegyházhoz tartozott. — A kör­nyék gyermekeinek tehát immár a nagyabonyi katolikus iskolába kel­lett volna járniuk, ezt írta elő szá­mukra a királynő, s ezórtfolyt szüleik ellen a vármegye nyomozó vizsgála­ta. A bizottság két kérdésére először egy magát mintegy 43 esztendős­nek vallott nagyabonyi nemes, a katolikus Gazdagh István válaszolt: "E tanú" — így a jegyzőkönyv — hodosi helységbűi kitiltatott prédiká­tor felül vallanni nem tud, mivel azt nem érte, hanem vallja, hogy ezelőtt circiter 30 esztendőkkel Hódosban volt Fehérvári nevezetű kálvinista mesterhez valamely három fertál esztendőkig járt iskolában, ennek elménetele után pedig Farkasdi ne­vezetű mesterhez, kit Rongyosnak is hívtak, circiter három fertál esz­tendeig járult, de az reformáta hiten való volt-é, vagy pápista, arra nem emlékezik, hanem az jut esziben, hogy harmadikéhoz is, Mihál deák nevezetűhez kévés ideig járos (I) volt, de ennek hasonlóképpen relígi­­ójárul nem felelhet, úgy hasonlókép­pen arra sem tud vallani, mely esz­­tendótűl fogva és meddig lehettek Hódosban reformáta résziül való mesterek." így a tanú az első kérdő­pontban fölvett tényekről. Itt nem­csak az egyelőre hiányosan közölt első tanítónevek érdemlik meg fi­gyelmünket, hanem az is, hogy első tanúnk nagyabonyi kamaszfiúkónt látogatta a hodosi kálvinista meste­rek oskoláját. Végül szociográfiai szempontból azt az adatot találjuk fontosnak, hogy Farkasdi uram a Rongyos ragadványnevet érdemel­te ki a vidék népétől. A második kérdésre Gazdagh nemzetes uram nem tudott érdemlegesen válaszol­ni: "Az utolsó mesternek halála vagy elmenetele után hodosi nemes urai­­mék mért nem hoztak más mestert, ellenben az mostani béhozott mes­ter szükséges-é nékik vagy sem, ezekre gondja nem lévén, nem is felelhet." (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents