A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-08-09 / 32. szám

Dr. Fogarassy László

Bátor i Schulcz Bódog

Pontosan száz éve, 1891-ben jelent meg a körmöcbányai Magyar Egyesület kiadásában Bátor! Schulcz Bódog, 1848-49-es honvéd ezredes életrajza Thaly István tollából. A könyv ma bibliográfiai ritkaság, a szabadságharc hőséről is valahogyan megfeledkezett az utókor, habár jellegzetes személyét Jókai Mór is megörökítette egyik novellájában. Érdemes reá emlékezni, annál Is inkább, mert a Bátori nevét bátorsága miatt illesztették reá honvédjei.

1804. január 4-ón Schultz Fólixkónt került be a körmöcbányai római katolikus plébánia anyakönyvóbe. A gimnázium elvégzése után jogot végzett. Az öt nyelvet beszélő jurátus végül azonban katonának szegődött el és különböző helyőrségekbe vetette a sorsa. Negyvenéves korában még mindig csak főhadnagy, amikor egy gyalogszázad élén a dalmáciai Pago szigetére rendelték, hogy az ottani sóaknákat őrizze. Aki tartósan ól a dalmáciai környezetben, nemcsak a mosolygó eget, de a dermesztő bóra és a forró sirokkó szeszélyes váltakozását is élvezheti, egy alapos megfázás kockázatával együtt. Ez történt Schulcz főhadnaggyal is, aki ennek következtében fülzúgást kapott, amelyet eredmény nélkül gyógyíttatott. 1845-ben Lévára, majd Zágrábba, 1847-ben a lombardiai Udinóbe helyezték át. Ezredparancsnoka itt gróf Gyulay Ferenc ezredes volt, akiből két óv múlva osztrák hadügyminiszter lett, 1859-ben pedig a franciák és szárdok elleni háború vesztes hadvezére. Zászlóaljparancsnoka is magyar ember: a soproni születésű lovag Benedek Lajos, akinek a pályafutása után 1866-ban a königgrátzi csata tett pontot.

Udinóban vált időszerűvé Schulcz Bódog, mint rangidős főhadnagy előléptetése századossá. Ekkor azonban Benedek alezredes tudomására adta, hogy Gyulay gróf őexcellenciájának döntése szerint mindaddig nem léphet elő, amíg fülbaját nem kezelteti. Egyben mint "derzeit untauglich"-ot ideiglenesen nyugállományba helyezték. 1848 tavaszán az osztrák—piemonti háború kitörése idején önkéntesként tért vissza ezredéhez, és Mantuánál kétszer is kitüntette magát. Ezután ezredétől elbúcsúzva Esztergomba utazott, ahol öcscse plébános volt. Fivére anyagi támogatásával Drezdába utazott, ahol Schmaltz doktor, abban az időben jeles fülorvos működött. Sikeres kezelés után, de még mielőtt teljesen kigyógyult volna, a szerb és horvát zendülés hírére visszatért Magyarországra és felajánlotta szolgálatait Mészáros Lázár hadügyminiszternek. Mészáros kinevezte a Bars megyei 17. honvódzászlóalj parancsnokává, egyúttal századossá léptette elő.

Schulcz Bódog december 1-ón már őrnagy és dandárparancsnok, két zászlóalj, egy huszárszázad és négy ágyú felett rendelkezik. Az I. hadtest alá rendelten résztvesz a szikszói, kassai és bodrogkeresztúri csatákban. Február 25-ón beérkezik Egerbe, a kápolnai csatában vitézül harcol, és dandárával ő fedezi Dembinski hadseregének visszavonulását a Tisza mögé. Április 4-ón a tápióbicskei csatában tüntette ki magát. Lova itt beleveszett az iszapos Zagyva folyóba, de őt magát három szepesi honvéd kimentette.

Hallása a tavaszi hadjárat folyamán — mivel orvosi kezelésre nem jutott ideje — annyira rosszabbodott, hogy a golyók fütyülését úgyszólván nem is érzékelte. Egy ízben megtörtént vele, hogy nem vette észre: hátulról dragonyosok közelítik meg. Amikor azonban körülfogták, bátran a támadóknak rontva, kettőt megsebesített és kivágta magát. Nagy része volt a isaszegi győzelemben, Nagysallónál kiváló taktikai felkészültségről tett tanúságot. Ezután dandárával együtt Komárom felmentésénél működött közre, ahol egy golyó széttépte az aranygallérját. Itt kapta meg első érdemrendjét, amelyet Görgey tábornok személyesen tűzött fel zubbonyára.

Budavára ostromában betegsége miatt nem vett részt, de abból felépülve, a vár bevétele előtti este érkezett a vár alá. A nyári hadjárat idején már ezredes, Klapka tábornok adlátusa. Augusztus 3-án, tíz nappal a világosi fegyverletétel előtt, a harkály! sáncokat rohammal veszi be, számos foglyot ejt, köztük Colloredo herceg altábornagyot, majd Klapkával együtt vonul be Győrbe.

Október 2-án Klapka tábornok tisztességes feltételek mellett adja át Komárom várát Haynau táborszernagynak, amelynek érvényét a már korábban kapitulált Pótervárad őrségére is kiterjesztették. Bátori Schulcz Bódog ezredest is Komárom várában érte a kapituláció. Ennek megtörténte után fülbaja gyógyítása végett Gráfenbergbe utazott, ahol Priessnitz gyógyította. 1850-ben hazatérve Esztergom-Szentgyörgymezőn, majd Garamkövesden telepedett le. A Bach-korszak hatóságai eleinte állandóan zaklatták, három ízben vizsgálati fogságba is vetették, 1853-tól azonban már bókén hagyták, mert sem az Almássy-Nedeczky vagy más összeesküvésbe nem volt beavatva.

Érdemes megemlíteni, hogy egykori zászlóaljparancsnoka, a végig császárhűnek maradt Benedek tábornok a Bach-korszak bukása után 1860-ban teljhatalmú kormányzóként került Budára. Amikor elfoglalta hivatalát, a nála tisztelgő hivatalnoki karnak szemrehányást tett, hogy kevesen beszélnek magyarul. Felkereste Deák Ferencet, Arany Jánost pedig ebédre is meghívta. Amikor Szent István napján tüntetés készült, bevonta a katonaságot, ő maga pedig elment a Nemzeti Színházba, ahol megéljenezték. "Pár hónapi kormányzósága mindenesetre sokat kiengesztelt, példája volt annak a gondolatnak, mely csak az uralkodó házzal szemben ismert el kötelességeket, a nópfensógnek pár cukrozott morzsát hint csupán oda" — írta róla Csatkai Endre, a neves soproni helytörténész, hozzátéve, hogy a Benedeknek felrótt königgrätzi csatavesztés után puhult meg egészen Becs a magyarok iránt, ami 1848 rehabilitációját jelentette. (Nem az 1849-ót!)

Bátori Schulcz Bódog 1867 után csekély nyugdíjához még a honvódalapítványból is kapott évi 600 forint pótlékot. 1870-ben közzétette emlékiratait, amelyek a szabadságharc történetének értékes forrását jelentik. 1885-ben halt meg Garamkövesden, és Esztergomban temették el. Jó kedélyét élete végéig megőrizte, ellensége nem volt, szerette a zenét, sőt, maga is szépen zongorázott, arról nem is szólva, hogy életrajzírójának tanúsága szerint járatos volt a hadtudományban is, ami azt jelenti, hogy katonáskodása alatt nemcsak a kötelező szolgálatát látta el, hanem szabad idejét bohém szórakozás helyett szakmai művek tanulmányozásának szentelte.

Amiről Bátori Schulcz Bódognak már volt tudomása: Ludwig van Beethoven és Bed rich Smetana hasonló bajban szenvedtek, mint ó maga. Breznóbányán született sorstársa, a nagy természettudós Hermám Ottó Bátori halála idején még pályája kezdetén állott és érdemei elismeréséül Miskolcon múzeumot is neveztek el róla, mert eredményeire egy politikai konf lag rációnak nem lehetett befolyása Bátori Schulcz Bódog pályafutására a szabadságharc leverése tett pontot. Képességeit a "derzeit untauglich" minősítés nem befolyásolhatta, de arra már nem maradt ideje, hogy azokat tábornoki rangban, hadosztály- vagy esetlegesen hadtestparancsnoki pozícióban is érvényre juttas-A HÉT 13