A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-08-02 / 31. szám

TANÁCSADÓ JOGI TANÁCSOK Margita Oravcova panyidaróci olva­sónk azt kérdezi, hogy miként lehet itt éló kiskorú gyermek részére meg­ítélt gyermektartási dijat Magyaror­szágon élő magyar állampolgárságú apától behajtani, ha az már évek óta nem hajlandó önként fizetni. A jogerős bírósági határozat alapján, amellyel a gyermektartási díjat az apa ellen megítélték, az érvényben lévő csehszlovák—magyar jogsególyegyez­­mény értelmében, amelyet a Törvénytár 1990. március 13-án kelt 15. számában 63/1990. szám alatt tettek közzé, az itteni járásbíróságnál végrehajtást kell kérni, amely az iratokat a végrehajtás foganatosítása és megvalósítása végett elküldi az illetékes magyarországi járás­bírósághoz. Ehhez azonban szükséges az apa pontos címének, lakhelyének, munkaa­dójának (munkahelyének), esetleg egyéb vagyoni viszonyainak (van-e in­gatlana, háza, földje stb.) megállapítá­sa, hogy eszerint lehessen vagy a fizetésének (munkabérének), vagy egyéb vagyontárgyainak lefoglalását kérni. A kiskorú gyermek anyja a jogerős bírósági határozattal forduljon a lakóhe­lyük szerint illetékes járásbírósághoz (a gyámügyi osztályhoz) és kérje ezek tanácsát és segítségét a végrehajtási kérvény elkészítéséhez. A bíróság a végrehajtási kérvényt — kellően felsze­relve — elküldi a magyarországi járásbí­róságnak, amely majd a végrehajtást elrendeli. A gyermek anyja azonban a brünni nemzetközi gyermekvédelmi központ­hoz (Ústredí pro mezinárodnéprávní ochranu mládeže, Brno, Rooseveltovo náméstí) is fordulhat, amely hivatva van a kiskorú gyermekek érdekeit külföldön képviselni. Ez azonban körülménye­sebb eljárás, egyszerűbb az előbb emlí­tett közvetlen eljárás a csehszlovák — magyar jogsególyegyezmény alapján. Rostár Katalin losonci olvasónk azt írja, hogy 1990-ben kellett volna la­kást kapnia, de ez áthúzódott ez év márciusára. Azóta semmi sem tör­tént, és semmiféle elfogadható ma­gyarázatot sem kapott. Azt kérdezi, hogy hová forduljon, mit tegyen? Megint várjon őszig? Minthogy olvasónk nem írja meg, hogy állami lakást kórt-e, vagy mint szövetke­zeti tag szövetkezeti lakást igényel, csak általánosságban válaszolhatunk a kérdésére. Állami lakás esetében a lakáshivatal által, évente összeállított jegyzék (az igénylők illetve jogosultak jegyzéke) alapján megállapított sorrend szerint utalják ki a lakásokat a rendelkezésre álló (új vagy megüresedett) lakásokból. Az a kérdés, hogy már kapott-e hivata­los (közigazgatási) határozatot vala­mely konkrét lakás kiutalásáról. Ha még nem kapott volna, a városi önkormány­zat lakásügyi osztályán érdeklődhet, hogy mikor kerül sorra. Ha szövetkezeti tagságról és szövet­kezeti lakás igényléséről van szó, akkor a lakásépítő szövetkezet vezetőségénél kell érdeklődnie, ahol meg tudják mon­dani, hogy mikorra várható az épülő új ház befejezése. A konkrét lakás kiutalá­sáról ebben az esetben is a szövetkezet vezetőségétől kell megfelelő (kiutaló) határozatot kapnia. Dr. B. G. NEVELGETÖ Táplálkozzunk helyesen! A helyes táplálkozás az egészség hasz­nára válik, segít megőrizni a munkaké­pességet, az életkedvet, késlelteti az öregedést. Ma a táplálkozásról renge­teg vita folyik, és valamennyi közös jellemzője, hogy egyik oldalon a nagy­mértékű zsír-, só- és cukorfogyasztás ellen emel szót, a másik oldalon pedig a zöldség, a gyümölcs, a hüvelyesek, a gabonafélék nagyobb mértékű fogyasz­tását szorgalmazza. Ha megvizsgáljuk az iskolás gyere­kek táplálkozási szokásait, azt látjuk, hogy az 1—4. osztályosok közül 1—2 százalékuk nem reggelizik, az 5—8. osztályosoknál ez már 9—10 százalé­kot tesz ki. Sőt, az utolsó évfolyamok­ban akadnak olyan gyerekek is, akik nem ebédelnek. Ezeket a rossz, helyte­len szokásokat a szülőktől veszik át. Minél előbb tudatosítanunk kell, hogy a helytelen táplálkozás nem marad követ­kezmény nélkül. A szervezet egyensú­lya felborul, s ez negatív hatással van az egészségre és természetesen a teljesí­tőképességre. S ez a rendszertelenség aztán magával hozza a pszichoszoma­tikus betegségeket (neurózis, fekélyek). Ha azt akarjuk elérni, hogy gyermekeink nyugodt körülmények között minden nap megreggelizzenek, csak úgy lehet­séges, ha mi — szülők — jó példát mutatunk. Hazánkban minden második ember szív- és érrendszeri, minden ötödik ember pedig daganatos betegségben hal meg. A felnőttek, de már sajnos a gyerekek, főként a pubertáskorú fiatalok körében is nő az ún. civilizációs beteg­ségek száma. Az energia- és zsirgaz­­dag táplálók és a kevés mozgás az elhízás egyik oka, az elhízás pedig jelentős rizikófaktort jelent a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbeteg­ség és a mozgásszervi betegségek kialakulásánál. Hogyan táplálkozzunk tehát? 1. Étrendünket minél változatosab­ban, minél többféle élelmiszerből, más­más módon elkészítve állítsuk össze. 2. Kerüljük a zsíros ételeket, a főzés­hez, sütéshez inkább olajat használ­junk. Részesítsük előnyben a gőzölést, a párolást. 3. Az ételeket kevés sóval készítsük, a mértéktelen sós ízt nagyon gyorsan meg lehet szokni. 4. Csak befejező fogásként (heten­ként legfeljebb egyszer) együnk édes­séget — süteményfélét. Ételeinket csak nagyon csekély mértékben cukrozzuk, sőt, ha lehet, használjunk mézet. Ne szoktassuk a gyerekeket az édes ízhez. 5. Naponta fogyasszunk fél liter tejet és tejterméket. 6. Rendszeresen együnk nyers gyü­mölcsöt és zöldségfélét. 7. Asztalunkra mindig kerüljön barna kenyér. Köretként inkább burgonyát, párolt zöldségfélét válasszunk a rizs és a tészta helyett. 8. Naponta nógyszer-ötször étkez­zünk. Egyik étkezés se legyen túlságo­san bőséges vagy nagyon kevés: minél egyenletesebben osszuk el a napi táp­lálók mennyiségét. Együnk nyugodtan, kényelmes körülmények között. Legyen meg a napi megszokott étkezési "me­netrendünk", lehetőleg mindig azonos időpontban. 9. Az alkohol a szervezetre káros, a szeszes ital fölösleges energiát kölcsö­nöz. A szomjúság a legjobban ivóvízzel oltható. 10. A helyes táplálkozás kedvező hatásait hatékonyan egészíti ki a rend­szeres testmozgás és a dohányzás mellőzése. — te — A HÉT 23

Next

/
Thumbnails
Contents