A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-07-26 / 30. szám
TANÁCSADÓ GAZDASÁGI TANÁCSOK "Vállalkozóként együtt kell majd működnöm más vállalkozókkal is. Hogyan rendezzük kölcsönös pénzügyi kapcsolatainkat, és ki felel majd az esetleges reklamációkért? Az is érdekelne továbbá, milyen nyilvántartást vagy kimutatást kell vezetnem, ha munkám során saját «> személyi tulajdonban lévő gépkocsimat fogom használni, ugyanígy: hogyan számlázhatom ki a telefondíjat, ha vállalkozási célra azt a telefont használom, amelyen magánbeszélgetéseimet is bonyolítom." (K. F., Pozsony) Ha a vállalkozásban több vállalkozó vesz részt egyszerre, kölcsönös vagyoni és pénzügyi kapcsolataikat rendezhetik úgy, hogy a) írásbeli szerződésben rögzítik a kölcsönös pénzügyi viszonyokat b) a Tt. magánvállalkozásról szóló 105/1990. sz. törvénye értelmében kereskedelmi társaságot, csendes társaságot vagy konzorciumot hoznak létre. Ennek jogi feltételeit a gazdasági törvénykönyv novellája tartalmazza. Olvasónk esetében a legelőnyösebb a konzorcium lenne. Amennyiben a magánvállalkozó saját gépkocsiját használja vállalkozási célokra (de ezt nem vonta ki személyi tulajdonából vállalkozási szükséglete céljaira), olyan áttekinthető kimutatást kell vezetnie munkajellegű utairól, hogy annak alapján az adóhivatal elismerhesse az így felmerült költségeket adóalapcsökkentő tételként. A magánvállalkozónak ilyenkor segédnyilvántartást kell vezetnie szolgálati utairól (dátum, a megtett kilométerek száma, üzemanyag-fogyasztás stb.). Ezt a kimutatásvezetóst megkövetelheti az adóhivatal is, ha a polgár jövedelemadó fizetésére kötelezett. Ha a magánvállalkozó magántelefonját használja vállalkozási célokra, hasonlóképpen segédnyilvántartást kell vezetnie a telefonhívásokra az adóhivatalnak bemutatandó. Anna jeligéjű olvasónkat az érdekli, a kisvállalkozó miért nem vásárolhat a nagykereskedelmi szervezeteknél nagykereskedelmi áron. Az a vállalkozó, aki magántevékenységével nem jegyezteti be magát a cégbíróságon (podnikový register), nem jogosult arra, hogy nagykereskedelmi áron szerezze be készleteit, nyersanyagait. Az ilyen magánvállalkozónak a törvény arra sem ad lehetőséget, hogy végtermékeit, munkáját és szolgáltatásait forgalmi adóval terhelje meg. A jelenlegi jogi szabályozás, mely a forgalmi adó kivetését szabja meg, ezt csak a cégbíróságon bejegyzett magánvállalkozóknak engedi meg. Akva jeligéjű olvasónk kérdése: Ha alkalmazottaim a saját testvéreim lesznek, köteles vagyok-e velük munkajogi szerződést kötni? Az állampolgárok magánvállalkozásáról szóló 105/1990. számú törvény 4. §-a csak azt zárja ki, hogy házastársak közt munkajogi viszony köttessen. Ebből nyilvánvaló, hogy a vállalkozó és alkalmazottai (beleértve a testvéreit is) viszonyát a munkajogi előírások szabályozzák, vagyis a vállalkozó köteles munkaszerződést kötni alkalmazottaival. Ugyanígy köteles a magánvállalkozó ezeknek az alkalmazottaknak a betegbiztosítási és nyugdíjbiztosítási díját az illetékes hivatalnak átutalni. G. M. Nyitráról az alábbi ügyben kér eligazítást: Mint magánvállalkozó még magántevékenységem megkezdése előtt szereztem be vállalkozásom alapeszközét. Milyen módon határozhatom meg annak értékét, ha a megvásárlásáról szóló bizonylat már nem áll a rendelkezésemre? Használt alapeszközök beszerzésekor a magánvállalkozó nem szerezhet bizonylatot az eszköz eredeti vételáráról, ezért ajánlatos, hogy annak felórtókeltetésót bírósági becsüssel végeztesse el. Az így felbecsült árat azután vételárként (beszerzési árként) lehet kezelni. Ez ad módot a vállalkozónak arra is, hogy ki tudja számlázni az alapeszköz-amortizációt, mely adóalapot csökkentő tétel. Sérült alapeszköz beszerzése esetén ajánlatos előbb azt üzemképes állapotba hozni, s azután felbecsültetni az értékét a fent leírt módon. Dr. Ú. L. AZ ORVOS VÁLASZOL Anita jeligére: — A levelében említett deformitás veleszületett rendellenesség, és abban nyilvánul meg, hogy a lapocka az egyik, ritkán mindkét oldalon magasabban helyezkedik el a megszokottnál. Az egész vállöv ezért magasabb, a lapocka felső sarka eloemelkedhet a nyak és a váll vonalában, a kar mozgásai beszűkültek. Leginkább a kar emelése korlátozott. Ez az elváltozás jelentős funkcionális zavart nem okoz, fájdalmakat nem vált ki, azért kezelése csak esztétikai szempontból indokolt. Ilyenkor különböző műtétekkel érhető el kielégítő eredmény. Idős jeligére: — Panaszaiból világosan kitűnik, hogy az ön esetében a láb ereinek szűküléséről van szó. Hosszabb járás után fáj a lábikrája, időnként görcsök és sántítás jelentkezik. Emiatt séta közben többször meg kell állnia, pihentetni a lábát. Lába, lábujjai zsibbadni is szoktak. Mivel ezek a kellemetlen érzések már hosszabb idő óta tartanak, csodálom, hogy nem volt még eddig komolyabb kivizsgáláson, amit ezúttal mindenképp ajánlok. Esetében a cukorbetegség és a dohányzás is károsan hat, mivel mindkettő az erek szűkülését fokozza. Persze vannak más betegségek is, amelyek folyamán hasonló panaszok alakulnak ki, de pontos választ csupán egy szakorvosi (érsebészeti) vizsgálat adhat. Itt megtudhatja a gyógykezelés módját is, de arról előre biztosíthatom, hogy a dohányzástól el fogják tiltani. A cukorbetegséget is kezeltetni kell, nem szabad úgy elhanyagolni, ahogyan ön eddig tette. Kezdeti fázisban az érszűkülés kezelésében konzervatív eljárásokkal is kielégítő eredmény várható, amely a cukorbetegség helyes kezelésével, értágítókkal és hasonló gyógyszerekkel érhető el. Később, amikor már sebek jelentkeznek a lábon, vagy a lábujjak gangróniája alakul ki, akkor már csak a szűkült órszakasz áthidalása jöhet számításba műanyagból készült érprotézissel. Nemegyszer azonban a láb amputációja a lehetséges megoldás. Babi jeligére: — Nehéz szülés közben megtörténik, hogy a kar idegfonata megsérül és ennek következtében az újszülöttön felsővégtag-bénulás alakul ki. Attól függően, hogy az idegfonat melyik része sérül, a bénulás felkarra, az alkarra, vagy az egész végtagra terjed ki. Amennyiben a bénulást csupán bevérzés és vonaglás okozza, spontán gyógyulás következik be, ám, ha az ideg elszakadt, nagyon kevés remény van teljes funkcionális gyógyulásra. I. B. jeligére: — Nem ön az egyedüli, aki szorongással ül a fogorvosi székbe, vagy esetleg az egyszerű vérvételre is hátborzongva gondol, félelemmel tölti el a sok csillogó, ismeretlen orvosi felszerelés csörgése, de személyes meggyőződésem, hogy az Ön esetében túlzott, beteges félelemről van szó. Amellett, hogy emiatt elhanyagolja betegségét — fogjavítás stb. — a félelem napról napra nő. Az egyedüli és szükséges megoldást abban látom, hogy minél előbb pszichológushoz fordul, mert önnél feltétlenül ilyen kezelés indokolt. Dr. H. M. A HÉT 23
