A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-05-31 / 22. szám

KINCSÜNK A2 ANYANYELV "kremlbeli" élelmiszermegrendelések lehetővé tételével, sajátos közleke­dési lehetőségekkel jutalmazzák. S minél feljebb emelkedsz a szolgálati lépcsőn, annál nagyobb jólét vesz kö­rül, amelytől persze nehezedre esnék lemondani, ezért hát egyre szófoga­­dóbb és használhatóbb leszel. Jól ki van ez találva. A szektorvezetőnek nincs személyi gépkocsija, ám jogá­ban áll saját és instruktorai számára autót rendelni. Az osztályvezető-he­lyettesnek már "Volga", az osztályve­zetőnek pedig a helyettesénél is jobb, különleges "Volga" jár. S ha már felkapaszkodtál a pártnó­­menklatúra piramisának a tetejére, el­értél mindent: számodra beköszön­tött a kommunizmus! S nyilvánvalóvá lesz, hogy a kommunizmushoz sem­mi szükség világforradalomra, terme­lékeny munkára és általános harmó­niára. A kommunizmus teljes mérték­ben felépíthető egyetlen országban, egy elkülönülő embercsoport számá­ra is. S ez nem valamiféle metafora vagy túlzás. Gondoljunk csak a felhőtlen kommunista jövő alapeivére: "Min­denki képességei szerint, mindenki­nek szükségletei szerint". A csúcson ez már megvalósult. A képességekről már beszéltem — ezekből sajnos nem látunk valami sokat. Hanem a szükségletek!... A szükségletek olyan túlméretezettek, hogy a kommuniz­must egyelőre csupán két tucat em­ber számára sikerült felépíteni. A kommunizmust a KGB Kilencedik Ügyosztálya teremti meg. t mindenható ügyosztály mindenre képes. S mindig éber szemét egy pil­lanatra sem veszi le a pártvezetőről, akinek minden szeszélyét teljesíti. Nyaraló a Moszkva folyó melletti zöld kerítésen túl, óriási kerttel, sportpá­lyákkal és játszóterekkel, az ablakok alatt őrökkel, jelzőberendezéssel. Még az én (Politbüro-póttag) szinte­men is három szakács, három pincér­nő, főállású szobalány és kertész áll a funkcionárius rendelkezésére. Én, a feleségem, az egész család, mivel megszoktuk, hogy mindent sajátke­zűig csinálunk, nem tudtunk hová ienni: ezen a szinten az öntevékeny­ség úgyszólván tilos. Különös, de ez a fényűzés se nem kényelmes, se nem komfortos. Milyen melegséget sugározhat eay lakásban a márvány? Bárkivel találkozni, kapcsolatba ke­rülni - jóformán lehetetlen. Ha mo­ziba, színházba, múzeumba, bármi­lyen nyilvános helyre mész, először egy egész csapat megy oda, s ellen­őriz, biztosít mindent, mielőtt magad is megjelenhetsz ott. Moziterem egyébként van a nyaralódban is, s minden pénteken-szombaton-vasár­­nap egész filmgyűjteménnyel jelenik meg nálad a mozigépész. (Folytatjuk) EGYHÁZZAL, ÖSSZEFÜGGŐ Több mint négy évtized elteltével újra teljes vallásszabadság van hazánk­ban. Ez természetesen együtt jár az­zal, hogy a tömegtájékoztató eszkö­zök is elég sokat foglalkoznak az egyes vallások, felekezetek intézmé­nyeivel, képviselőivel, az egyházi tisztségekkel, szertartásokkal. Nem titok, hogy kivált a fiatalabb nemze­dékek tagjai közül sokan - önhibá­jukon kívül - egy kicsit tájékozatla­nok a vallásokra, hitéletre, egyházi szervezetekre vonatkozó szavak, ki­fejezések pontos jelentésének, hasz­nálatának dolgában Többen is kérdezték tőlem, vajon a plébánia meg a parókia szavunk azonos jelentésű-e, s hogy mit ne­vezhetünk papiaknak. Próbáljuk hát meg ezt a kérdést tisztázni! A plébánia szó csakis katolikus egy­házközséget jelent, illetve jelentheti az ennek ügyeit intéző katolikus Iel­­készi hivatalt, esetleg magát a plé­­bánosi megbízatást, tisztséget és a vele járó javadalmat. Vonatkozhat végül a katolikus leikészi hivatal épületére, amelyben a plébános, esetleg a káplánjai rendszerint lak­nak is. Lássunk néhány példát! A községben új plébánia alakult; A halálesetet bejelentik a plébánián; Vannak gazdag és szegény plébá­niák; Az asszony a plébániára ment segítséget kérni; stb. Egy kicsit más a helyzet az ugyancsak idegen eredetű parókia szavunkkal. Paró­kiának nevezhetjük azt a házat, amely rendszerint az egyházköz­ség tulajdona, s amelyben a pro­testáns lelkész, esetleg a katolikus pap lakása és hivatali helyisége ta­lálható. Jelenthet a parókia protes­táns vagy katolikus egyházközsé­get is, illetve vonatkozhat az ott be­töltött papi állásra és az ezzel kap­csolatos jövedelemre is. Például: A parókia a falu túlsó végén van; A fiatal pap gazdag parókiára szere­tett volna kerülni. A papiak szó je­lentése: falun, kisvárosban az a ház, amelyben a pap, a lelkész la­kik. Tegyük hozzá: rendszerint a protestáns lelkész házát nevezik papiaknak, a katolikus papét, plé­bánosét csak ritkán. Az iménti maghatározásokban is bizonyára akadtak olyan szavak, amelyeknek a pontos jelentésével nem mindenki van egészen tisztá­ban. Például nem mindenki tudja pontosan, mit jelent a protestáns, VALLÁSSAL SZAVAINKRÓL illetve a protestantizmus szavunk. Kezdjük a magyarázatot a protes­tantizmus szó értelmezésével! En­nek első jelentése: a katolikus egy­háztól az újkorban elszakadt ke­resztény hitfelekezetek közös elne­vezése, elsősorban az evangélikus - más szóval luteránus - és a re­formátus - azaz kálvinista - val­lás közös neve, de ide szokták so­rolni az unitárius vallást is. A pro­testantizmus főnév második jelen­tése: az említett hitfelekezetekre jel­lemző vallási, világnézeti stb. esz­mék rendszere. A protestáns főnév a reformáció következtében kelet­kezett valamely keresztény egyház tagját, a protestantizmus valame­lyik felekezetének hívét jelenti. A protestáns tehát evangélikus, refor­mátus vagy unitárius vallású sze­mély. Melléknévként jelölhet a pro­testáns szó protestánsokból álló közösséget, szervezetet — például: protestáns család; továbbá az ilyen közösséghez tartozó, veie kapcso­latos személyt vagy dolgot - pél­dául: protestáns lelkész, protestáns templom; vagy valamely a protes­tánsokra jellemző dolgot - példá­ul: protestáns szellem, protestáns tan; s végül a protestantizmus alap­ján álló, belőle fakadó, annak érde­keit szolgáló dolgot — például: protestáns irodalom, protestáns sajtó stb. Itt jegyezném még meg, hogy a pap, lelkipásztor, lelkész szavaink nincsenek szigorúan egy-egy val­láshoz, felekezethez kötve. Az bizo­nyos, hogy a lelkész és lelkipásztor szóval inkább a protestáns egyhá­zak papjak szoktuk jelölni, de akkor sem követünk el hibát, ha katolikus lelkészről vagy lelkipásztorról be­szélünk. Ezzel szemben a plébá­nos kizárólag katolikus papot je­lent, mégpedig azt a katolikus pa­pot, aki egy plébánia, vagyis kato­likus egyházközség, élén áll. És mit jj nevezünk egyházközségnek? A ka- j tolikus és a protestáns egyházak- j ban azt a legkisebb szervezeti egy ] séget, amelynek élén a katolikusok- j nál a plébános, a protestánsoknál a lelkipásztor áll. A szabad egyhá­zaknál, például a baptistáknál, ad­ventistáknál, valamint az izraeliták­nál a vallásfelekezeti élet és az igazgatás alapegysége a hitköz­ség. MAYER JUDIT A HÉT 19

Next

/
Thumbnails
Contents