A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-04 / 1. szám
___________KÖNYV____________ Molnár Miklós : Körutazás Batáviában ("Figyelmeztetés az ilyen figyelmeztetésre rászorulóknak: mindazok, akik ebben a történetben alapgondolatot próbálnak keresni avagy nem próbálnak alapgondolatot keresni, elítéltetnek; mindazok, akik erkölcsi tanulságot próbálnak találni benne avagy nem próbálnak erkölcsi tanulságot találni, száműzetnek; mindazok, akik a cselekményt firtatnák, avagy nem firtatnák a cselekményt, agyonlövetnek." A Szerző rendeletére: Order Garteroff batáv hadseregtábornok) Egy könyv, amely 1990-ben jelent meg a Holnap Kiadó gondozásában. Egy könyv, amely feketén-fehéren magyarázatot ad, nem, ez túlzás, csupán feltárja azt a világot, amely bennünk él. Egy halom szó. Egy halom igaz szó. Hogy zűrzavaros és totális a műfaj? Ráfoghatjuk a szavakra is a tartalmat, mindazt, amit csak velük, a szavakkal próbálunk érthetően kifejezni, minősíteni. A LÉNYEG: BATÁVIA "CIRCULUS MAXIMUS". Egy batáviai körutazás által nyert fogalmak és ráérzések, egy tekervényes útból fakadó józanodás és megvilágosodás. Avagy a teljes zűrzavar, amelynek ÍGY csak így lehet (és van) értelme. Bizonyítom a tartalmat, és ezzel bizonyítom Batáviát. Batávia, azaz Eurázsián túli röhögde. Óriási cirkusz, pusztuló - Nostradamus szerint. A batáv Állatkerti Görény azonban így konstatálja Batávia népének létezését: "Állatkerti Görény vagyok, tehát vagytok". Megszűnni? Ohó, ohó...! Ismerős lappangó szorítások, olyan ismerősek! Molnár Miklós lenyűgözően ábrázolja a batáviai lap Rosarius lapszerkesztő legendáriumát: "Fájdalmas üldögélés életemnek undok tartalma. A szívem fáradt már, borospohár is csak reszketőn emel, de emlékezni tud... Akit szerettem, rosszul szerettem. Barátaimat mind megúntam, sokat beszéltem, mit se szereztem. Koccintok ím a szemüvegemmel!" Ismerős ember(ek), olyan ismerősiek)! A szerző hűen megírja Batáviát: lakosait, mivoltát, rendjét, törvényeit. Megközelíti Istent, és ismerteti a batáv nemzet kicsiségeit is. "Kis nemzet a batáv, csak egy csőcseléke van." — állapítja meg. Szerinte ugyanis: "A nemzet: képzet, mely túszokat ejt — életfogytiglan. Fizikai határok nélküli fogolytábor". Szóval ismerős sejtések, dögivei. Osztálysorsjátékról, forradalomról, batáv géniuszról szól a könyv. Egy nagy átalakításról, a diktátor emlékiratairól, egy kelet-batáv érzelmes utazásáról Nyugat-Batáviában. Tájékoztat a könyv. Helyrehoz és függetlenít, megvalósít és igazol. Éltet. Mégha a ciorani szentencia szerint "minden könyv egy elodázott öngyilkosság" is. Olyan közeli! Olyan elkeserítően igaz! Mert, igenis, Batávia létezik! Csak fel kell derítenünk! Molnár Miklós ebben előttünk jár. De még hozzánk nem jutott el. ZALABA ZSUZSA ' V - - ' ' - ■ 4 ; ' ‘ - , * ■< KIÁLLÍTÁS Dokumentumok 1956-ról Borús, ködös nap volt 1956. október 23-a. A történelem számára mégis világító fáklyát jelentett... A magyarországi forradalom óta máig eltelt harminchárom év alatt az eseményről különféle előjelű elemzések készültek. A rendszerváltás előtt a hivatalos magyarországi értékelés 1956 októberét "ellenforradalomnak", mások "forradalomnak", spontán kialakult népi megmozdulásnak tekintették. Ma a magyarországi hivatalos álláspont szerint is az, ami 1956 októberében az országben történt forradalom volt. Az 1956-os októberi forradalomról, a forradalom 33. évfordulója alkalmából a Prágai Magyar Kulturális Központ emlékülést tartott és kiállítást rendezett. A kiállításon 1956 októberéről szóló különféle dokumentumokat (fényképeket, újságkivágatokat, könyveket és más tárgyi emlékeket) mutattak be. A szerény kivitelezésű kamarakliállítás nem ölelte fel a témáról eddig megjelent összes kiadványt, mégis rendkívül értékesnek és tanulságosnak tekinthető. Mindenekelőtt azért, mert a rendszerváltás előtt a Magyaroszágon megjelent és 1956 októberét "ellenforradalomnak", és a nyugati országokban megjelent és 1956 októberét "forradalomnak" minősítő kiadványokat sokan — egymás mellett, "csokorba" gyűjtve — itt látták és olvashatták először. A dokumentumokat tanulmányozva ki-ki maga is eldönthette, hogy tulajdonképpen mi történt 1956 októberében Magyarországon. Balázs Béla HANGLEMEZ Csajkovszkij: Zenekari szvitek Csajkovszkij gazdag életművéből a Hungaroton adott ki nemrég két világszerte ismert balettszvitet: a Diótörő és a Hattyúk tava című balettek szvitekbe sűrített muzsikáját. Csajkovszkij első balettjét, a Hattyúk tavát 1876-ban a Moszkvai Nagy Színház felkérésére írta. A balett ősbemutatója 1877 februárjában volt. Kerek 15 évvel később, 1892-ben volt a Diótörő ősbemutatója Pétervárott. Ezt a balettet Csajkovszkij A. Hoffmann és az ifjabb A. Dumas írásai nyomán komponálta. A Hattyúk tava a tiszta szerelem győzelmét beszéli el, a herceg és a szépséges Odette szerelmét, akit a Gonosz Szellem hattyúvá változtatott. A Szellem intrikái ellenére is Odette végül a hercegé lesz, miután a herceg párbajban megöli ellenfelét, a Gonosz Szellemet. A zseniálisan hangszerelt melódiáknak köszönhető, hogy ez a balett napjainkban a legjobb balettszínpadok állandó repertoárdarabja. A szimfonikus zenekarok pedig elsősorban gyönyörű keringője és elbűvölő karaktertáncai miatt sorolják be repertoáijukba a balett zenéjéből alkotott szvitet is. A Diótörő — mint ismeretes — csodaszép karácsonyi balett. Cselekmények szépségét, érdekességét és gördülékenységét nagy mértékben fokozza és egészen különleges hangszereléssel, imponáló melodikusságával tűnik ki. E balettjének hangszerelése alkalmával, a Csokoládétündér táncának kíséretéhez használta fel Csajkovszkij elsőízben Mustéi francia hangszerkészítő találmányát, a cselesztát (azaz az "égi" hangzású hangszert), amely farekeszekbe helyezett acéllapokból áll; ezek a billentyűk lenyomáskor hangot adnak. A Csokoládétündér táncának kísérőzenéje szokatlan, s mégis igen kellemes hanghatásával lepi meg a hallgatókat. A romantikus mesebalettből ez a szvit került először a közönség elé, s akkora tetszést aratott, hogy a szvit több tételét meg kellett ismételni. Diótörő herceg, Marika és Dosselmeyer bácsi színpompás története aztán balett formájában is óriási közönségsikert aratott. A lemezfelvételen a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekart az igen tehetséges Mark Gorenstein vezényelte. Sági Tóth Tibor
