A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-06-28 / 26. szám

HÍRMONDÓ "Talpra álltunk: megmaradtunk!" Május közepén örvendetes nemzet­közi magyar-magyar találkozóra került sor Kassán. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének Koszto­lányi Dezső Diáksegélyező Alapít­ványnak tagjai látogattak el Kassára. A szabadkaiakat az Együttélés politi­kai mozgalom kassai ügyvivői testüle­té fogadta. Dr. Uzon Miklós és Kongó Tivadar számoltak be a vajdasági magyarok életéről. A Vajdaságban 2,2 millió lakos él, akik 19%-át, tehát 420 000-et, a magyarok képezik. A vajdasági magyarok élete a hábo­rú után baljóslatúan indult. 1944 vé­gén kb. 40 000 magyart irtottak ki Jugoszláviában. A jelenlévők között volt egy asszony, aki akkor egyszerre veszítette el a férjét, apját, nagybátyját és annak fiát. A rómtettek sorozata olyan félelmet kódolt be az ottani magyarok tudatába, amely még nyo­mon követhető. A kezdeti vérzivataros idők elmúltak. De ezekről a dolgokról beszélni évti­zedekig nem volt tanácsos. Az élet azonban elviselhetővé vált. Viszont a Sztálin — Tito ellentét nem kedvezett a jugoszláviai magyaroknak. A kap­csolattartás az anyaországgal bonyo­lulttá vált. De ez a korszak is elmúlt. Még nemrég senki sem ütközött meg a kétnyelvűségen. A magyar zászlót használhatták, csak egy vörös csillagot kellett a közepére varrni. Magyar szervezetek működtek, mint pl.‘a Jugoszláviai Magyarok Kultúr­­szövetsége, volt nyelvművelő szerve­zetük, kiadójuk, magyartanszékük. A hivatalos érintkezésben tiszteletben tartották nyelvi jogaikat. A bíróságo­kon sem okozott fennakadást a ma­gyar nyelvű ügyintézés. A kétnyelvű feliratok a megszokott utcaképhez tartoztak, azért is zavarta őket Kas­sán, hogy itt csak egynyelvű feliratok­kal találkoztak. Aztán lassan, szinte észrevétlenül romlani kezdett a helyzet. Ha 1918-tól 1961-ig sikerült a vajdasági magya­roknak megőrizni létszámukat, 1961 és 1981 között a magyarok létszáma 15%-kai csökkent. Ebben az időben szűntek meg egy­más után a magyar iskolák. Anyaor­szágnak tekinteni Magyarországot egyértelmű beutalót jelentett a börtön­be. A dogmatikus vezetés potyemkini nemzetiségi politikát folytatott. A nem­zetiségi tájékoztatás ugyan impozáns méretű volt, de inkább arra volt hiva­tott, hogy a szívből és tudatból kilú­gozza a nemzeti tudatot. Szinte észrevétlenül számolták föl egyesületeiket és azok csúcsszerveit. Tünedezni kezdtek a magyar feliratok is. A közösségek kezdtek széthullani, s 'mindennek a következménye az asszimiláció lett. Az identitásukat ve­szített emberek tekintélyes része teszi ki a jugoszláv nemzetiségű állampol­gárokat, valamint a vegyes házassá­gokból született gyermekeket. Ebben a kritikus helyzetben fogtak össze a vajdasági magyarok, és meg­alakították a Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közösségét (VMDK). Ahogy Mimics Károly írja: "Önzetlen fiaink és leányaink, bátor fiataljaink létrehozták a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét. A SEM Mi­ből hozták létre a VMDK-t. A SEMMI mi voltunk." Jelszavukká lett a mon­dás: "Talpra álltunk: megmaradtunk!" Minden tevékenységüket saját anyagi forrásokra, önkéntes adomá­nyokra alapozzák. Újságjaik így való­ban függetlenek. A közösség a választásokon a har­madik helyen végzett, s megmutatko­zott, a vajdasági magyarok 80%-a támogatja ezt a politikai szervezetet. Ahhoz, hogy a vajdaságiak politikai szervezeteket hozhassanak létre, a politikai helyzet gyökeres változására volt szükség. Ez 1988-ban viharszerű­­en meg is valósult. Mindennek ellené­re a szerbiai hegemón törekvések súlyos gondot okoznak a nemzetisé­gek és nemzetek körében. 1989. december 18-án készült el a VMDK programcéljait összefoglaló dokumentum. Ez a dátum lett tehát a szervezet hivatalos születésnapja. Alakuló közgyűlésüket 1990. március 21-én tartották meg. A vajdasági ma­gyarok szervezetével szinte egyidő­­ben alakult meg a Horvátországi Ma­gyar Néppárt és Szlovéniában a Mu­ravidéki Magyar Nemzetiségi Önigaz­gatási Közösség. I. kongresszusukat 1990. szeptem­ber 29-én tartották, amelyen az Együttélés p.m. elnöke Duray Miklós is részt vett. Nemes céljaik egyikét Csorba Béla jellemezte: "A kisebbségi ember titkos ügynök: egy neobolsevizmusoktól és neofasizmusoktól mentes emberibb világ ügynöke." Ez év áprilisában került sor második kongresszusukra. Ökomenikus isten­­tisztelettel kezdték tanácskozásukat, amelyen pravoszláv, zsidó, katolikus és protestáns lelkészek hirdették Isten 10 A HÉT

Next

/
Thumbnails
Contents