A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-06-21 / 25. szám

ZSIBVÁSÁR Pogóval a hegyre A harmincegy éves amerikai Ashvita Fur­man sajátos módját választotta a hegymá­szásnak. Ugyanis ezzel a furcsa szerke­zettel — az úgynevezett pogóval — ugrált fel a japánok szent hegyére, a Fudzsira — és a majd húsz kilométeres utat rekordidő alatt, mindössze hat óra és huszonnégy perc alatt tette meg. Borbély baltával Texas vélhetőleg megirigyelte a furcsasá­gairól híres Kalifornia babérjait. Dallasban baltaélesítő — majd borotválkozóversenyt rendeztek. John Juranitch két teljes perc­cel mindenki más előtt nyerte meg a versenyt. Amikor megkérdezték tőle, nem volt-e valaha bakó a felmenői között, a győztes szerényen kitért a válaszadás elől. j^Telefánt Hiába, az ember legszórakoztatóbb part­nere saját maga. S miért ne lehetne ez igaz egy elefántra is? Különben is teljes­séggel alaptalan a vád, hogy ezekből a behemót vastagbőrűekből hiányozna a humor, hiszen nemcsak mi, a "telefonáló" elefánt is láthatóan vidáman érzi magát. Kalitkában élünk-e? A városi ember bizony egyre inkább kalitkában ól. Legjobb esetben ka­litkából kalitkába vándorol. Feléb­red a panellakásnak nevezett kalit­kában, onnan átlép az autó vagy busz nevű kalitkába, abból meg a szintén kalitkaszerű irodába vagy más munkahelyre. Aztán ugyanez következik visszafelé. Pedig az okosok bővelkednek tanácsokban. Vissza a természethez, de ne gép­kocsival — így az egyik. — Vidd sétálni a kutyádat, ha nincs kutyád, akkor is — javasolja a másik. De a homo urbánus, a városlakó bizony kocsival is ritkán huppan a termé­szet lágy ölébe, sétálni meg már rég elfelejtett. Marad a kalitka, noha a kalitkában még fütyörószni sincs kedve, mivel nem kanárinak szüle­tett. Sok tekintetben viszont jobb dolga van, mint a kanárinak. Mert míg a madár nemigen tud kitörni a kalitkából, ő kitörhet. Itt az ideje, hogy meg is tegye. Fél a postás az ebtől? Ha fél, jogosan fél, hisz nem egy postást harapott már meg eb. A kutyának, ha házőrzósre idomítot­ták, a maga szemszögéből nézve igaza van. Elvégre az a tiszte, hogy védje a házat az idegenektől, és a levélhordó az ő számára idegen. De a postásnak is igaza van, ha tiltakozik az ellen, hogy belemarja­nak. Az NSZK-beli Koblenz egyik postása egész a bíróságig vitte a tiltakozását, miután egy férfiú ku­tyája többször is beleharapott. így született meg a rajna-phalzi köz­igazgatósági bíróság döntése, hogy a harapós eb gazdáját ki kell zárni a postai kézbesítésből. Járjon maga a postára a leveleiért. A kutya gazdája viszontpert indított, de si­kertelenül. A keresetét elutasító bí­rósági ítélet indoklása szerint ugyanis mindenkinek jogában áll házőrző kutyát tartani, viszont sen­kinek sincs joga a munkáját végző postást veszélynek kitenni. Ami bi­zony akkora igazság, hogy igen­csak nehéz volna vitába szállni vele. Oft A HÉT

Next

/
Thumbnails
Contents