A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-06-14 / 24. szám
JOGI TANÁCSOK "Egy boldogtalan édesanya" jeligével olvasónk azt írja, hogy lányát, aki már öt éve dolgozott a községházán, egyik napról a másikra minden indok nélkül kitették, s helyette egy háromhónapos terhes nőt vettek fel. Azt kérdezi, mitévő legyen? A Munka Törvénykönyve 46. paragrafusa szerint felmondani csak az ott megjelölt okokból lehet. A felmondási idő általában két hónap, a 46. paragrafus 1. bekezdésének a)-c) pontja szerinti átszervezés stb. okából adott felmondás esetében pedig három hónap. A felmondást írásban kell adni, s a dolgozónak kézbesíteni kell. A felmondási idő a felmondás kézbesítését követő naptári hónap első napjával kezdődik. Lánya a felmondás érvénytelenségét a járásbíróságon perrel érvényesítheti, s ha ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is alkalmazzák, akkor ezt a munkaadójával írásban közölnie kell, s ekkor továbbra is jár neki a munkabér (illetve a bérmegtérítós). Azt tanácsoljuk, forduljon ügyvédhez. B. István nagykürtösi (Veľký Krtíš) olvasónk újabb kérdésére csak azt tanácsolhatjuk, hogy az orvosi kezelésre vonatkozó panaszával forduljon az illető kórház igazgatójához, vagy a járási egészségügyi intézet vezetőségéhez. Ami az autók vásárlására és eladására vonatkozó panaszát illeti, a Büntetőtörvény könyv 117. paragrafusának rendelkezését, amely a spekulációt büntette, az 1990. évi 175. számú törvény hatályon kívül helyezte, így ez 1990. július 1-e óta nem képez bűncselekményt s nem is büntethető. "Csak a neve marad meg" jeligével olvasónk azt írja, hogy most már nagykorú gyermeke apja majd 40 000 korona gyermektartási díjjal tartozik. Azt kérdezi, hogy követelheti-e és hogyan hajthatja be az apjától, ha az nem dolgozik, csak egy fél házrésze van, amelynek másik fele a testvéréé. A már jogerősen megítélt tartásdíjat olvasónk fia az apjától a saját nevében bírósági végrehajtással hajthatja be. Minthogy az apjának nincs állása, így lefoglalható fizetése, a fél házingatlanára kell bírósági végrehajtást kérnie annál ajárásbíróságnál, amelynek körzetében az ingatlan fekszik. A bíróság elrendeli a fél ház eladását, amit a végrehajtást elrendelő végzés jogeróssége után, az állami közjegyzósóg folytat le a közjegyzői rendtartás szabályai szerint. A bírósági ítélet jogerősségéig esedékes elmaradt tartásdíjrószleteket, illetve ezek hátralékát teljes összegében érvényesítheti. De az ítélet jogeróssége után esedékes részleteket — amennyiben a múltban még nem vezetett végrehajtást — csak a végrehajtási indítvány beadását megelőző három évre visszamenőleg érvényesítheti. Egyébként a kiskorú gyermek részére megítélt tartásdíj csak a nagykorúságáig jár. Ha már mint nagykorú sem volt képes saját eltartásáról gondoskodni, akkor a Családi Törvény értelmében ezt az igényét a saját nevében újabb bírósági indítvánnyal kell érvényesítenie, de — mint nagykorú számára — ezt az újabb tartásdíjat a bíróság csak a kereset beadásának napjától ítélheti meg (tehát nem visszamenőleg!). Dr. B. G. NEVELGETÓ A szemólyiségelmóletek az ÉN-t egyik központi kérdésükké emelték, s a fogalom bekerült a szociálpszichológiai értelmezések áramkörébe is. Az iskoláskorúak nagy biztonsággal el tudják dönteni, hogy jó vagy rossz gyereknek tartják-e magukat. Magatartásuk, viselkedésük elemzése már nemcsak szituatív, hanem az általánosítás jegyeit is magán viseli. Ez sok előnnyel jár, de lehetnek hátrányai is. Minden esetre a pszichikus fejlődésben lényeges előrelépés, hogy meg tudják határozni önmagukat, ón-fogalmuk kialakult. Akinek az énképe kedvező, az az iskolai életbe sok előnnyel indul. A kedvezőtlen, tehát negatív énkép más helyzetet teremt, és sokfé. TANÁCSADÓ le nehézséget okozhat tanítványnak, pedagógusnak egyaránt. A negatív énkép hátrányos velejárói sokféleképpen megmutatkoznak. Ennek árnyékában az egyén rosszhiszeműen ítéli meg képességeit, adottságait, nem tulajdonít jelentőséget speciális képességeinek, vagy nem kellőképpen értékeli azokat. Hibáit felnagyítva látja, de mások előtt nehezen ismeri el őket. Fél a kockázattól, nem szeretne felsülni. Cselekedeteit elsősorban az irányítja, hogy elkerülje az esetleges kudarcokat. Ezért jellemző rá a visszahúzódás, a verseny elutasítása. A negatív énkép és az alacsony teljesítmónyszint között statisztikailag is szoros összefüggés igazolható. Sokan emiatt küszködnek tanulási nehézségekkel, s az órákon rosszul szerepelnek akkor is, ha az anyagot tudják. A bizonyítványuk is rosszabb, mint amilyen az IQ alapján elvárható lenne. Továbbtanulásukat ez a körülmény végzetesen is befolyásolhatja, például nem kerülnek be abba az iskolatípusba, ahová tehetségük alapján valók. A negatív énképpel együtt járhatnak magatartászavarok, alkalmazkodási problémák és beilleszkedési nehézségek is. Gyakori a durvaság, szertelenség, agresszió, egyéb deviáns megnyilvánulások. A pozitív énképpel rendelkezők jó véleménnyel vannak magukról, tudatában vannak adottságaiknak és képességeiknek, ezek értékét számontartják. Van annyi önbizalmuk, hogy képesek belátni hibáikat is. Magabiztosak, vállalkozókedvűek, így inkább sikerorientáltak, mint kudarckerülők. Számítva az eredményekre, próbálkoznak, kockáztatnak, s nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget annak sem, ha veszítenek. Az osztályszerkezet és az osztályban uralkodó légkör szociálpszichológiai szempontú elemzésekor szinte véletlenül figyeltek fel a kutatók arra a jelenségre, hogy az azonos képességűek közül azoknak a tanulóknak jobb az iskolai eredménye, akiknek az énképe pozitív. Az iskolában keményen dolgoznak, sikereik vannak az órákon, és teljesítményük alapján kitűnnek a többiek közül. Tanáraikkal való kapcsolatuk is jónak mondható, gyakran töltenek be vezető szerepet a csoportban. Szociális beilleszkedésük zökkenőmentes. Iskolai helyzetben nem jellemző rájuk a szorongás, és más körülmények között is úrrá tudnak lenni izgalmukon, félelmükön. Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona _____________________________A MFT O'i
