A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-05-31 / 22. szám
GÖ^DÖIKÖÖÖ vissza; a nemzetiségi ügyekkel megbízott miniszterelnök-helyettes hallgatását pedig inkább nem kommentálom. (A szerk. megj.: Varga Sándor.) De tény: a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó kihelyezett kormányülésen nem foglalt állást a nemzetiségi ügyekkel megbízott kormánytag. A kormány sem mondta ki: Uraim, az alkotmányunk ezt és ezt mondja ki, nekem pedig kötelességem az alaptörvényhez ragaszkodni és a kisebbség jogait védeni. Ezért mondom, hogy ez a politika ködös és ellenségképeket termel. A választási kampánnyal aztán tetőzött a kisebbség- és csehellenes hecckampány, főleg a Szlovák Nemzeti Párt jóvoltából, s ez vezetett egyenes úton a nyelvtörvényhez, és már ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a nacionalista kártyát mindegyik szlovák politikai mozgalom felhasználta, a legkevésbé a VPN, de már akkor is láthatóvá volt, hogy ez a mozgalom sem egységes liberális mozgalom, hanem van egy erős nacionalista szárnya. Politikai ködösítést látok abban is, hogy a Független Magyar Kezdeményezés a VPN-t a magyarok előtt egységes liberális mozgalomként mutatta be, holott sokan tudták már a különböző megnyilvánulásokból, hogy ez nem igaz. Ezért tartom rendkívül fontosnak a felkészültséget, a tájékozottságot a magyar kisebbség számára, nehogy megismétlődjék ugyanaz a bénultság és tehetetlenség, amely a nyelvtörvény kapcsán jelentkezett. Én az információhiánynak és az értékrendben beállt zavarnak tulajdonítom, hogy a magyar képviselők zöme is képes volt e nyelvtörvényt megszavazni, a magyarság többsége pedig talán máig nincs tisztában azzal, hogy igenis ez a törvény rossz, mert további következményei lesznek. Nem egy napon belül. De ez a törvény jogi keretet ad a magyar iskolák megszüntetéséhez, a negyven évig így vagy úgy megtűrt kétnyelvű feliratok eltüntetéséhez, az egynyelvű népszámlálási űrlapokhoz, akár a magyar tévéadás idejének csökkentéséhez és sok minden máshoz. Ahhoz, hogy több helyen már házasságot kötni, temetni sem lehet magyarul. A Matica slovenskának pedig törvény biztosít jogot olyan bizottság felállítására, mely ellenőrizi e nyelvtörvény betartását, természetesen a saját hatalmi-többségi pozíciójából értelmezve mindent. — Az értékzavar és a demokrácia hiánya Szlovákiában abban is megmutatkozik, hogy sok politikai döntést akarnak tömegnyomással kikényszeríteni, s ez a tömeg manipulált tömeg. Bizonyos értelemben manipulált a magyar kisebbség is. Senki nem mondta még el neki például, hogy abban a pillanatban, amikor a Szövetségi Gyűlés jóváhagyta az Emberjogi Alkotmánylevelet, hatályát vesztette a 144/1968- as alkotmánytörvény, melynek értelmében az alkotmánybíróság semmissé nyilváníthatta volna ezt a törvényt. Hibás ebben a sajtó is, mely továbbra sem akar lemondani arról a régi szokásáról, hogy az éppen ügyeletes kormány programját magyarázza és támogassa, mégha magát függetlennek deklarálja is. A jól tájékozottság érdekében szabad sajtó is kell, mely ellent mer mondani a kormánynak, a hatalomnak, feltárva manipulációit; az egyes embert és a kisközösségeket pedig segíti abban, hogy megteremtse a maga autonóm civil világát, mert pillanatnyilag minden társadalmi szervezet és szerveződés gyanús, ha nem a hatalom dicséretét zengi. Mit tehet egy jó, számunkra, kisebbségiek számára jó alkotmányért a magyar sajtó és a Csemadok?- Egy egészséges társadalom és egy egészséges kisebbségi társadalom képes szuverén, független módon - a félreértések elkerülése végett: nem államiság és állampolgársági hovatartozás vonatkozásában, hanem adott helyzetén belül - a saját érdekeit megfogalmazni és képviselni. A Csemadok lehetőség arra, hogy megszervezze a civil társadalmat és már most megfogalmazódjon tagsága körében, mi a magyar kisebbség érdeke, igénye. Itt fogalmazható meg a magyar kisebbség értékrendje, s ezt tudatni kell a politikai mozgalmakkal, melyek ezen igények és érdekek politikai képviseletét felvállalták. Nyíltan meg kell mondani nekik: ha ezeket az embereket elárulják, ha nem fogják őket és az ő érdekeiket képviselni, a legközelebbi választásokon nem számíthatnak rájuk. így működik a politikai visszacsatolás, ebben tehet sokat a sajtó is. De gazdasági vonalon is így van: a vállalkozóknak tudatosítaniok kell, hogy a képviselőiken keresztül szólalhatnak meg a parlamentben, interpellálhatnak, tehetnek törvényjavaslatokat, kérhetnek módosításokat; a parlamenti képviselőknek pedig azt kell tudatosítaniok, hogy nekik is érdekük, hogy ezeket az embereket - a kisebbséget, de a vállalkozókat is - hatékonyan képviseljék, különben semmi értelme nincs parlamenti jelenlétüknek. A civil társadalom, a gazdaság és a politikai képviselet hármas egysége teremti meg létünk alapjait és távlatait. Ha e három pillér közül hiányzik valamelyik, nem lehet autentikus a létünk. Ha megvan, akár alkotmánymódosító javaslatot is benyújthat magyar kisebbségünk parlamenti képviselete által. Ha e három pillér nincs meg, a kisebbség nem tudja a saját érdekeit felmérni, nem tud úgy cselekedni, hogy ne más ér-It dekeket szolgáljon ki, rövidebb- ^ A HÉT 3
