A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-05-31 / 22. szám
hosszabb időn belül ne asszimilálódjon, ne olvadjon be, nem tudja megtartani önigazgató életéhez való feltételeit. Ezért tartom fontosnak, hogy most kezdjünk beszélni az alkotmányról, a politikai mozgalmaink képviselői pedig tudatosítsák végre, milyen ez a feladat, mekkora súlya van, és mi múlik rajta. Ezért kértem a Csemadok országos képviselőinek támogatását ahhoz a javaslathoz, amelyben a kisebbség szempontjából legfontosabb alapvető elveket próbáltam összefoglalni. Ha ezt figyelembe vennék, mind a szlovák, mind a szövetségi alkotmány olyan lenne, hogy biztosítaná számunkra az egyenjogúságot, az önazonosság megőrzéséhez való jogot és - egy demokratikus jogállamot véve alapul - olyan jogi kereteket, amelyek ezt leginkább biztosítják. Erre a kulturális és a területi önigazgatási elv kombinációja mutatkozik a legmegfelelőbbnek, s ezt a Csemadok országos közgyűlésének küldöttei elfogadták és támogattál*. Én ezt nagyon fontosnak tartom, mert az önazonossághoz való jog és a valós önigazgatáshoz való jog elvéből levezethető az összes olyan részjog, amely életünk minden területén biztosítja számunkra az egyenjogúságot és identitásunk megtartását. — Ezek szerint feltételezel az alkotmányt kővetően egy nemzeti kisebbségi tőrvényt, vagy egy ilyen részt az alkotmányban? — Valamit mindenképpen. Leg- 4 A HÉT alább egy nemzeti kisebbségi kódexet, a Szlovák Köztársaság alkotmányában mindenképpen, méghozzá részleteset, mivel olyan országokban, ahol a lakosságnak legalább az egy ötödé kisebbségi, ott ez minimális követelmény, ha valóban demokratikus államot akarunk építeni. Tehát: vagy az alkotmányban, viszonylag részletesen; vagy alapelvek és alkotmánytörvény értékű nemzeti kisebbségi kódex, amelyet az alkotmánnyal párhuzamosan fogadnak el. Amikor a magyar kisebbség számára fontos alapelveket megfogalmaztuk, azt tartottuk szem előtt, hogy ezeket minden olyan alkotmánytervezetnek tartalmaznia kell, amely nem az asszimilációnkat tűzi ki célul. S tekintettel arra, hogy hat alkotmánytervezet van, ezen belül a cseh és szlovák államszövetségre is különböző elképzelések láttak napvilágot, olyan elveket fogalmaztunk meg, amelyeknek bámelyik variációban helyük van.- Az alkotmánytervezetek többsége a nemzetállam koncepciójából indul ki, ez eleve sérti az állampolgári egyenjogúság elvét. Mi a helyzet az ún. liberális elvű alkotmánytervezettel, mondjuk: mit ígér nekünk Havel elnök szövetségi alkotmánya?- A nemzetállami elképzelések esetében már alaptörvény szintjén sem fogalmazódik meg az állampolgári egyenjogúságunk, mivel államalkotó embercsoportként a többségi nemzethez tartozó népcsoportot jelölik meg e tervezetek. S ha már alapszinten megvan ez a különbség, az komoly aggodalomra ad okot. Nincsenek illúzióim, nem hiszem, hogy ha ezt kimondjuk, minden megváltozik. Mégis el kell mondanunk, mindez milyen következményekkel jár, hogy parlamenti képviselőink is tudatosítsák, amikor szavaznak. Ugyanakkor küzdeniök kell azért is, hogy a hazai közvélemény, de a nemzetközi is tudatosítsa, hogy ebben az országban itt van a mi problémánk is. Havel szövetségi alkotmánytervezete a liberális eszmeiséget tükrözi, egyéni emberi jogokat ígér számunkra, kollektív nemzeti kisebbségieket nem. Igaz, nem tesz bennünket másodrangúakká sem. Ha mindenképpen választani kellene, az övé a kisebb rossz.- Már megint a kisebbik rossz... Nemrég Kende Péter párizsi magyar politológus azt mondta, hogy a liberalizmus az asszimiláció ideológiája...- Ismerem... S nekem az igazán nagy bajom a mi alkotmánytervezeteinkkel az, hogy velünk, nemzeti kisebbségekkel távlatilag egyik sem számol, hogy úgy mondjam: nem találom benne a jövőképünket, azt, hogy ha leszünk, kik leszünk... Ezért tartom fontosnak, hogy figyeljünk végre oda a törvényhozásra és legyen vége a ködösítésnek. N. GYURKOVITS RÓZA Fotó: Gyökeres Gy.
