A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-05-31 / 22. szám

hosszabb időn belül ne asszimilálód­jon, ne olvadjon be, nem tudja meg­tartani önigazgató életéhez való felté­teleit. Ezért tartom fontosnak, hogy most kezdjünk beszélni az alkot­mányról, a politikai mozgalmaink kép­viselői pedig tudatosítsák végre, mi­lyen ez a feladat, mekkora súlya van, és mi múlik rajta. Ezért kértem a Cse­­madok országos képviselőinek támo­gatását ahhoz a javaslathoz, amely­ben a kisebbség szempontjából leg­fontosabb alapvető elveket próbáltam összefoglalni. Ha ezt figyelembe ven­nék, mind a szlovák, mind a szövet­ségi alkotmány olyan lenne, hogy biz­tosítaná számunkra az egyenjogúsá­got, az önazonosság megőrzéséhez való jogot és - egy demokratikus jogállamot véve alapul - olyan jogi kereteket, amelyek ezt leginkább biz­tosítják. Erre a kulturális és a területi önigazgatási elv kombinációja mutat­kozik a legmegfelelőbbnek, s ezt a Csemadok országos közgyűlésének küldöttei elfogadták és támogattál*. Én ezt nagyon fontosnak tartom, mert az önazonossághoz való jog és a va­lós önigazgatáshoz való jog elvéből levezethető az összes olyan részjog, amely életünk minden területén bizto­sítja számunkra az egyenjogúságot és identitásunk megtartását. — Ezek szerint feltételezel az al­kotmányt kővetően egy nemzeti ki­sebbségi tőrvényt, vagy egy ilyen részt az alkotmányban? — Valamit mindenképpen. Leg- 4 A HÉT alább egy nemzeti kisebbségi kóde­xet, a Szlovák Köztársaság alkotmá­nyában mindenképpen, méghozzá részleteset, mivel olyan országokban, ahol a lakosságnak legalább az egy ötödé kisebbségi, ott ez minimális kö­vetelmény, ha valóban demokratikus államot akarunk építeni. Tehát: vagy az alkotmányban, viszonylag részle­tesen; vagy alapelvek és alkotmány­törvény értékű nemzeti kisebbségi kó­dex, amelyet az alkotmánnyal párhu­zamosan fogadnak el. Amikor a ma­gyar kisebbség számára fontos alap­elveket megfogalmaztuk, azt tartottuk szem előtt, hogy ezeket minden olyan alkotmánytervezetnek tartalmaznia kell, amely nem az asszimilációnkat tűzi ki célul. S tekintettel arra, hogy hat alkotmánytervezet van, ezen belül a cseh és szlovák államszövetségre is különböző elképzelések láttak nap­világot, olyan elveket fogalmaztunk meg, amelyeknek bámelyik variáció­ban helyük van.- Az alkotmánytervezetek több­sége a nemzetállam koncepciójá­ból indul ki, ez eleve sérti az ál­lampolgári egyenjogúság elvét. Mi a helyzet az ún. liberális elvű alkot­mánytervezettel, mondjuk: mit ígér nekünk Havel elnök szövetségi al­kotmánya?- A nemzetállami elképzelések esetében már alaptörvény szintjén sem fogalmazódik meg az állampol­gári egyenjogúságunk, mivel államal­kotó embercsoportként a többségi nemzethez tartozó népcsoportot jelö­lik meg e tervezetek. S ha már alap­szinten megvan ez a különbség, az komoly aggodalomra ad okot. Nin­csenek illúzióim, nem hiszem, hogy ha ezt kimondjuk, minden megválto­zik. Mégis el kell mondanunk, mindez milyen következményekkel jár, hogy parlamenti képviselőink is tudatosít­sák, amikor szavaznak. Ugyanakkor küzdeniök kell azért is, hogy a hazai közvélemény, de a nemzetközi is tu­datosítsa, hogy ebben az országban itt van a mi problémánk is. Havel szö­vetségi alkotmánytervezete a liberális eszmeiséget tükrözi, egyéni emberi jogokat ígér számunkra, kollektív nemzeti kisebbségieket nem. Igaz, nem tesz bennünket másodrangúak­­ká sem. Ha mindenképpen választani kellene, az övé a kisebb rossz.- Már megint a kisebbik rossz... Nemrég Kende Péter párizsi ma­gyar politológus azt mondta, hogy a liberalizmus az asszimiláció ideológiája...- Ismerem... S nekem az igazán nagy bajom a mi alkotmányterveze­teinkkel az, hogy velünk, nemzeti ki­sebbségekkel távlatilag egyik sem számol, hogy úgy mondjam: nem ta­lálom benne a jövőképünket, azt, hogy ha leszünk, kik leszünk... Ezért tartom fontosnak, hogy figyeljünk végre oda a törvényhozásra és le­gyen vége a ködösítésnek. N. GYURKOVITS RÓZA Fotó: Gyökeres Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents