A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-05-17 / 20. szám

LÁTOGATÓBAN "Mindig az elsők között jelentkeztünk" Látogatóban az Idei Nemzetközi Vöröskeresztes Konferencia házigazdáinál Szakadt külsejű, útipogyászukat szo­rongató várakozók, emberi meleg­ségre vágyó sorsüldözöttek az elő­csarnokban; sürgő-forgó fiatalok, ál­landó telefonberregés, felvilágosító prospektusok, könyvek, matricák, plakátok, videokazetták, csomagok... az irodákban. Mindez a Magyar Vö­röskereszt Országos Központjában, Budapesten, az Arany János utca 31- ben, ahol Légárdy Eszter, az MV szó­vivője nagyon szívélyesen fogadott. Előzőleg éppen egy roma fiú állás- és lakásgondján enyhített, majd közvet­len hangon érdeklődött jövetelem cél­ja felől.- Úgy tudom, hogy az MV kapta meg a jogot az 1991. nov. 22— dec. 6. között lezajló Nemzetközi Vöröske­resztes Konferencia megszervezésé­re. Megkérem önt, hogy szóljon erről az eseményről, és egyúttal mutassa be szervezetük tevékenységét az Ol­vasóknak!- ötévenként kerül sor az említett konferenciára, amelyen nemcsak az elvégzett munkát értékeljük, hanem összegezzük azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket csak a ma mű­ködő 150 nemzeti vöröskeresztes tár­saság összefogásával lehet megolda­ni. Idén mi is részesülünk abban a megtiszteltetésben, hogy a konferen­cia házigazdái lehetünk és a társasá­gok főtitkárát várjuk. Nem vagyunk szerénytelenek, ha azt állítjuk, hogy a rendezés jogát egy kicsit kiérdemel­tük. Ugyanis Magyarország letette névjegyét a többi társaság asztalára azzal, hogy ha valahol segíteni kell, ott mindig az elsők között jelentke­zünk segítségnyújtási szándékkal. Néha ezek csak jelképes segítségek voltak, amit éppen akkor anyagi hely­zetünk lehetővé tesz, de válogatás nélkül segítettünk az örmény földren­géskárosultaknak, a romániai és kurd menekülteknek, a kuvaiti árváknak stb. Amikor a magyarság jószándéká­ról beszélek, akkor ezalatt a Magyar­­ország határain kívül élő ötmillió ma­gyar adakozását is értem.- Mi alapján döntik el azt, hogy melyik esemény áldozatainak segít­senek leginkább?- A segítségkérés a rászoruló ré­széről - nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül - természetes igény. A napokban főleg albán, iráni és szovjet menekültek fordultak hoz­zánk, és egyikük sem élvez nálunk különösebb előjogot. A személyes problémák megoldásában mindig csak a rászorultságuk mértéke a dön­tő. A természeti katasztrófák "rangso­rolásában" pedig fő koordináló szer­vezetünk, a Genfiből irányító Vöröske­resztesek Nemzetközi Ligája segft. 10 A HÉT Ugyanis a Ligába fut be naponta a világ minden tájáról a segftségkérés, és ott döntik el, hogy melyik szerve­zetnek továbbítsák azt. Mivel a Ligá­ban tudják, hogy miben vagyunk a legjobbak (pl.: pillanatok alatt tudunk gyogyszerszállftmányt összeállítani és eljuttatni a katasztrófa sújtotta terüle­tekre), ezért testhez illő feladatokat kapunk.- Hányféle szolgálatot végez a Magyar Vöröskereszt?- Többféle szolgálatunk van: ezek közül az egyik legfontosabb manap­ság - a szociális szolgálat. Mivel Ma­gyarországon jelenleg 2,5 millió ál­lampolgár él a létminimum alatt, a rá­szorulók (hajléktalanok, munkanélkü­liek, nyugdíjasok stb.) különböző ké­résekkel fordulnak hozzánk, amiket igyekezünk teljesíteni. A másik a nemzetközi szolgálat, amely a kül­földről érkező segélyek elosztását ko­ordinálja. Ezekben a napokban a kur­­doknak szánt segély összegyűjtésé­vel foglalkozunk, és rövidesen eljutta­tunk egy 5,5 millió forint értékű szál­lítmány a kurd menekülteknek Iránba és Törökországba. A következő a már említett sürgősségi szolgálat - min­den természeti csapásra, katasztrófá­ra felkészülve egy azonnal mozgósít­ható, felkészült szakember bázisunk van, a szükséges elsősegélynyújtó eszközökkel felszerelve. Ide tartozik a hegyi és a vízi mentőszolgálat is. Az utolsó pedig az Ifjúsági szolgálat, amely egyrészt a fiataloknak segít gondjaik megoldásában, másrészt pedig próbálja őket bevonni tevé­kenységükbe.- Ifjúság, szerelem, szex... és ez­zel szoros összefüggésben felbukkan egy fenyegető rémkép: az AIDS. Mit tudnak Önök tenni korunk pestise el­len?- Bár nálunk az AIDS-megelőzést több szervezet is felvállalta, az MV- nek ez is feladata, mivel minden vér­adás egyúttal AIDS-szűrés is. A Ma­gyar AIDS Alapítvány, amelynek ügy­vezető titkára vagyok korábbról, szer­vezetileg, gazdaságilag egy önálló lé­tesítmény, de személyem által ideke­rült az MV székházába. így egy kéz­ben összpontosul az MV AIDS-meg­­előzési feladatának elvégzése és az Alapítvány munkája. Az az Alapítvány a legelső olyan szervezet volt Ma­gyarországon, amely vállalta az AIDS- megelőzést. 1987. nov. 25-én hozta létre egy Svájcba szakadt hazánk fia, egy százezer forintos alapító összeg­gel. A nyereséges hazai vállalatok szponzorálása revén jelenleg kb. tíz­millió forintot megközelítő összegből gazdálkodhatunk. Terjesztjük a felvi­lágosító irodalmat, a szóróanyagokat, kirándulni hordjuk az AIDS-betegeket, térítésmentes, anonim AIDS-szűrési helyeket biztosítunk. Ilyenek működ­nek a László Kórházban, a Mária Ut­cai Nemi és Bőrgyógyászati Klinikán, a Karolina úton, valamint a Köjál-in­tézményekben. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot több nyugati ország AIDS Alapítványával is. Ősszel Pop­­rád mellett jártam egy Vöröskeresztes Filmfesztiválon, ahol megismerked­tem szlovákiai szakemberekkel, pro­­pagációs anyagokat, prospektusokat is cseréltünk. — Ha a statisztikai adatokat vesszük figyelembe, Magyarország a világlistán milyen mezőnyben szere­pel? — A WHO Magyarországot köze­pese^ fertőzött országnak tekinti. Ed­dig 35 halálesetről tudunk, 25 súlyos betegünk időnként kezelésre szorul a László Kórházban, a HIV-fertőzöttek száma 10-20 ezer között mozog, de sajnos, sokan felelőtlenül nem veszik igénybe az AIDS-szűrőhelyeket. Pe­dig már már megdőlt az a nézet, hogy az AIDS főleg a homoszexuáli­sok körében terjed. Ugyanis nekik több szervezetük (pl.: Homérosz, Landa) kiváló munkát végez a meg­előzés terén. Létrejött már a HIV-po­­zitívok érdekvédelmi szervezete, a PLUSZ is, amely a régebben, véradás útján fertőzött, hemoffliás gyerekekkel is foglalkozik. — Milyen anyagi támogatást kap az államtól és milyen apparátussal mű­ködik a Magyar Vöröskereszt? — Évente kapunk az államtól egy bizonyos költségvetést, ami borzasz­tóan kevés. Például idén 235 millió fo­rintot kaptunk, ebből kivételesen 30 milliót a novemberi konferencia céljá­ra. Ami pedig a Központ dolgozóit il­leti, állományunkat folyamatosan csökkentjük. A nyugati vöröskeresz­tes szervezetekhez hasonlóan meg szeretnénk tartani egy nagyon kis lét­számú vezető gárdát, és minél több önkéntest bevonni tevékenységünk­be. Most alakítottunk ki egy ötvenfős önkéntes gárdát - diákokból és dol­ozókból -, akikre szabadidejükben llandóan számíthatunk. — Végül megkérem önt, hogy fog­lalja össze a saját feladatát ebben a sokrétű, idő- és energiaigényes mun­kában! — Ebben a nagyon nehéz átmeneti helyzetben segítek az MV-nek külső megítélését és kapcsolatait úgy for­málni, irányítani, hogy az kölcsö­nösen jó legyen az MV-nek és mind­azoknak, akikért szervezetünk dolgo­zik. — Köszönöm a beszélgetést, és to­vábbi eredményes közérdekű szolgá­latot kívánok! Miskó Ildikó

Next

/
Thumbnails
Contents