A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-05-10 / 19. szám
KINCSÜNK AZ ANYANYELV időszakra is megválasztották. Mert nem volt olyan ostoba, mint amilyennek előttünk beállították. Persze, fájó pontok őutána is maradtak, nyolc év alatt képtelen volt minden sebet begyógyítani. Az óriási, főként a gazdasági stabilizációban beállt változások azonban nyilvánvalóak. Nálunk viszont a négy év alatt odáig fajult a helyzet, hogy ma már a holnapi naptól is rettegünk. Főleg a gazdasági helyzet katasztrofális. Gorbacsov legnagyobb hibája — a határozott, s rendkívül szükséges lépések megtételétől való félelem — itt teljes mértékben megmutatkozott. De ne szaladjunk túlságosan előre. Amikor a KB titkára, majd a Politbüro póttagja lettem, egy teljesen új életbe csöppentem. Rendszeresen részt vettem a Politbüro, néha pedig a KB Titkársága ülésein is. A Politbüro minden csütörtökön ülésezett: délelőtt 11-től délután négyig, ötig, este hétig, nyolcig. Ezek az ülések persze nem hasonlítottak a Brezsnyev vezette ülésekre, amikor olyan egyszerűen készültek a határozatok, s 15-20 perc alatt tulajdonképpen minden eldőlt. Megkérdezték: ki van ellene? Senki sem volt ellene. A Politbüro ülése véget ért. Brezsnyevnek akkor egyetlen szenvedélye volt: a vadászat, s teljes mértékben ennek szentelte magát. Gorbacsov idején minden megváltozott. Az ülések általában úgy kezdődtek, hogy a Politbüro tagjai egy helyiségben gyülekeztek. A Politbüro összetételében afféle második kategóriának számító póttagok meg a harmadik kategóriát képező KB-titkárok az ülésteremben felsorakozva várták, mikor tűnik fel a Főtitkár. A Politbüro többi tagjai rangjuknak megfelelő sorrendben jöttek utána. Gorbacsov mögött általában Gromiko, aztán Ligacsov, majd Rizskov jött, a többiek ábécésorrendben követték őket. Akár a jégkorongozók, elvonultak előttünk, kezet fogtak velünk, menet közben olykor egy-egy szót is odavetettek, de legtöbbször hallgattak. Aztán letelepedtek az asztal két oldalára — mindenkinek kijelölt helye volt -, s az asztalfőre az elnöklő Gorbacsov ült. Érdekes, hogy ugyanígy, kategóriák szerint ültünk a szünetben, az ebéden is. Ennek kapcsán eszembe jut Szverdlovszk, ahol az ebédidőt mindig általános véleménycserére használtam fel. A körzeti párbizottságok titkárai és tagjai (olykor a szakosztályvezetőket is meghívtuk) az ebédszünet 30-40 perce alatt a kérdések egész sorát voltak képesek megoldani. Itt, a csúcson - mondhatnám: a párt-Olümposzon - nagyon szigorúan betartották a kasztrendszert. (Folytatjuk) MIT JELENT AZ ÚJDONSÜLT, A KIRAKODIK, ÉS LEHET-E FALLAL TALÁLKOZNI? Egy beszámolóban hallottam ezt a bejelentést: "Megválasztották a szövetkezet újdonsült elnökét." Mi helytelen ebben a mondatban? Elég könnyű rájönni, hogy az elnök jelzője, az újdonsült melléknév. Az újdonsült ugyanis olyan személyt jelent, aki a jelzett szóval kifejezett állapotában, rangjában, tisztségében egészen új, friss. Van tehát újdonsült doktor, képviselő, miniszter és természetesen szövetkezeti elnök is, de ezeket már nem kell megválasztani, kinevezni, mivel ez már nemrégiben megtörtént, hiszen éppen ezért mondhatjuk róluk, hogy újdonsültek. Az igaz, hogy egy újdonsült elnököt meg lehet választani valami másnak, mondjuk, képviselőnek, de a mi esetünkben nem erről volt szó, csupán arról, hogy a régi elnök helyett a szövetkezet új elnököt választott. "A hajót megpróbálták kirakodni, de nem sikerült." Ebben a mondatban valami zavar van a kirakodik igéhez tartozó mondatrésszel, vagyis a mondat tárgyával. A kirakodik nem tárgyas ige, éppen ezért a hajót nem lehet kirakodni. Vegyük sorra a kirakodik ige jelentéseit! Ezek a következők: valamely szállítóeszközből a rakományt kiemeli és kint leteszi. Tehát például: Kirakodnak a hajóból. Lakásban vagy más helyiségben levő valamennyi tárgyat kihord, és másutt lerak; például: Festés előtt kirakodtunk a szobából. Amikor valamely járműből a rakományt kirakják, ezt a műveletet is kifejezhetjük a kirajj kodik igével, mégpedig így: a hajó, a teherautó, a bútorszállító kocsi kirakodik. A kirakodik ige még ezt is jelentheti: eladásra szánt árukat látható helyre kirak, szétrak. Például: A vásárosok kirakodnak. A kifogásolt mondat a kirakodik igével így lett volna helyes: A hajóból megpróbáltak kirakodni. Valamit kirakodni nem lehet, de kirakni igen. A kirak ige egyik jelentése: valamit úgy ürít ki, hogy kint valahol a tartalmát lerakja. Eszerint a mi mondatunk így is helyes volna: A hajót megpróbálták kirakni. A kirakodik és a kirak igének van tehát rokon értelme, de mivel az egyik tárgyatlan a másik tárgyas, nem helyettesíthetik egymást állítmányként ugyanabban a mondatban, ha a mondat egész szerkezetét nem változtatjuk meg. Egy rádióriportban hangzott el ez a kérdés: "Munkája során nem találkozik-e fallal?" Az előzményekből tudhattuk, hogy a kérdezett személynek bizonyos adatokat kellett gyűjtenie, s a riporter bizonyára arra volt kíváncsi, nem jár-e ez nehézségekkel. Ilyen állandó szókapcsolatunk “fallal találkozik" nincsen, s alkalmi szókapcsolatként sem lehet ezt elfogadni, mert nem kelti bennünk azt a képzetet, amelyet keltenie kellene. Miről is van valójában szó? Arról, hogy egyesek talán megtagadják az adatszolgáltatást, elzárkóznak a válaszadás elől. Erre a helyzetre esetleg azt lehetne mondani: falba ütközik, már tudniillik a meg nem értés vagy a hallgatás falába. Természetesen akadályokba, nehézségekbe is ütközhet valami, illetve süket fülekre is találhat valaki a munkája során. Ami a találkozik igét illeti, a sajtónyelv használja a találkozik valamivel szerkezetet a következő értelemben: valamilyen hatást kelt benne, talál valamire. Például: A javaslat általános helyesléssel találkozott. Tagadó formában ez a szókapcsolat ritkábban használatos; például: Az ötlet nem találkozott a jelenlevők megértésével - ez, ugye, amolyan "ködösítő" mondat. A talál valamire szókapcsolat hasz- j nálatos ebben az értelemben: törekvés, szándék, működés, kijelen- I; tés valamely elősegítő vagy hátrál- 1 tató mozzanathoz ér, valamely jj eredményre jut. Például: elismerés- j re talál, visszhangra, ellenkezésre, ! meg nem értésre stb. talál. Mindent összevéve: fallal talál I kozni konkrét értelemben sem igen | lehet - hacsak nem tréfásan akar- jj juk kifejezni azt, hogy nekimentünk j a falnak —, átvitt értelemben pedig, jj amint rámutattunk, szintén nem. Az adott esetben lehet meg nem ér- j téssel találkozni, illetőleg falba üt- \ közni. MAYER JUDIT j A HÉT 19
