A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-04-12 / 15. szám
ÉLŐ MÚLT Werbőczi István Hedvelt falójában A nógrádi Alsópetény a Romhányi erdő déli oldalán fekszik. Neve — az etimológusok állítása szerint — a Pete (Péter) személynév kicsinyítő-becéző alakja lehet. A község eredetileg a Csák nemzetség birtoka volt. A XV. században az Alsópetényi és a Szabó családoké, majd a XVI. század elején Werbőczi Istváné (1458—1541) lett. Csótó László illusztrációja A nádor és országbírói ítélőmester, aki a középnemességből emelkedett ki, harácsoló politikája folytán mintegy 200 falut szerzett magának. Ezekután az ország leggazdagabb főura volt. Nevéhez fűződik a szabad királyválasztás jogának elfogadtatása, a főrendek bandériumállítási kötelezettsége stb. De kezdeményezője volt a jobbágyság földhözkötöttségét kimondó 1515. évi törvénynek is. Az alsópetényi birtokot Szobi Mihálytól szerezte meg. így lett Petény a főúr kedvelt faluja. Itteni kastélyában írta 1513—1514-ben híres Hármaskönyvének legnagyobb részét. A latin nyelvű Tripartitum a feudális jogrend összefoglalása. Először Bécsben jelent meg 1517-ben nyomtatásban, s ezt követően még 51 kiadást ért meg. S a munkát, bár "formálisan nem emelkedett törvényerőre, mégis közel 300 éven át használták azt törvényként, mint szokásjog) forrást". Werbőczi régi kastélya már nem áll Petényben. Helyén a Gyurcsányiak 170 éves kriptája látható. Mellette van Werbőczi emlékműve, a Gyurcsányi Ignácné Blaskovics Terézia által 1891-ben emelt piramis alakú későbarokk emlékoszlop. Rajta latin nyelvű felirat, amely magyarul körülbelül így hangzik: "A haza törvényeit itt szedte rendbe Werbőczi, Porlad az írójuk, a háza; de törvénye él, az ősi." Hálistennek a törvénykönyv érvényessége "csak" 1848-ig tartott. Mint kultúrtörténeti emlék, a Hármaskönyv azonban ma is nagy, sőt felbecsülhetetlen értékű. A falu értékes műemléke a római katolikus templom. A XV. század első felében épült "csúcsíves ízlésben". A hajót 1724-ben átépítették, s akkor kapott barokk formát. A három oldalfallal záruló nyolcszög alakú, keresztboltozatos gótikus szentély sarkain támpilléreket látni. A szentély falában két ablak van gótikus kerettel. A templom mellett a XVIII. században épült egy barokk harangtorony öv- és órapárkánnyal, valamint záróköves ablakokkal. Ugyancsak a templom mellett van a régi temető, amely "romantikus kőkeresztet" őriz. A község kúriái közül a Somogyi-kúria klasszicista stílusban épült, "Hila József kúriáinak modorában". A főhomlokzat 6 dór oszlopos, éves kocsifeljáróval és középrizalittal. A kúria később az Andreánszky családé lett. A családnak ellentmondásos tagjai is voltak. Andreánszky Gábor (1845—1908) például főrendházi tagként csatlakozott az antiszemita mozgalomhoz, s antiszemita párti programmal választották képviselőve 1884-ben. Az ifjabb Andreánszky Gábor elsősorban a tudományoknak élt. Kiváló növénykutató, Afrika-utazó és egyetemi tanár volt. A földszintes, manzárdtetős, középrizalitos Gyurcsányi-kastély (később Prónay-kastély) 1750 körül épült barokk stííusban. A közel ezer lélekszámú Alsópetényt Fényes Elek "magyar-tót" faluként em- Iegete. Hogy ma is élnek itt szlovákok, arról a kétnyelvű helységnévtábla — Alsópetény-Dolné Petany — is tanúskodik. Csáky Károly NÉPRAJZ MINDENKINEK A szemölcs gyógyítása a Csallóközben A népi gyógyításnak a bőrfelület betegségeivel foglalkozó anyaga közül kiemelkedő csoportot alkotnak a szemölcs gyógyítására vonatkozó adatok. A szemölcs népi elnevezései vidékünkön a következők: csömőcsing, szömőcsing, szemőcs, szemőcse, szömőcse, tyúksegg. Ezek a verruca vulgaris és verruca plana juvenilis bőrbetegségek összefoglaló népi elnevezései. Leginkább az arcon és a végtagokon jelentek meg. Némely fajtájuk fájdalmas is lehetett. A néphit szerint egyrészt a bőrfelületek érintkezésével terjedtek, másrészt pedig, "ha megkaparták és vérzett, akkor ahová a vér lecseppent, ott nőtt". A bőrfelületen megjelenő különböző jellegű és tulajdonságú apró kinövések, csomócskák, szemölcsök gyógyítási módja nagy vonalakban megegyeztek. A kinövés eltávolítására irányuló eljárások racionális és irracionális eredetűekre oszthatók, habár közöttük éles határt nem lehet húzni. A szemölcsöt cérnával, vagy a ló farkából kihúzott szőrszállal kötötték el jó erősen, ez aztán elhalt és leesett. Ez a mechanikus gyógyítási mód az egész kutatási területen általánosan ismert volt. Gyakori volt a szemölcs gyógyítása égetéssel. Égő cigarettával, egymásra helyezett két égő gyufaszállal végezték ezt a műveletet. Más esetben nedves fadarabot vetettek a tűzre, s a belőle kicsepegő forró vízcseppekkel égették ki a szemölcsöt. Gyakori volt az is, hogy a szemölcsöt érdes felületű tárggyal dörzsölték le. A szemölcs gyógyítására szolgáló növényi eredetű gyógyír1 volt a kutyatej, .mely szárának tejes váladékával kenegették a beteg helyet. Az irracionálrs elemekből összetevődő gyógyító eljárások alapját az érintkezésen alapuló analógiás varázslások alkották. Hitték, hogy a szemölcsöt veréb vagy fehér kisgalamb vérével kell bekenni. Bősön volt szokás, hogy a "csömőcsinget" úgy kellett valakinek leköpnie a más testén, hogy az Blető ne vegye észre és le ne törölje. A néphit szerint igen hatásos volt a 14 A HFT
