A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-04-12 / 15. szám

ÉLŐ MÚLT Werbőczi István Hedvelt falójában A nógrádi Alsópetény a Romhányi er­dő déli oldalán fekszik. Neve — az eti­­mológusok állítása szerint — a Pete (Péter) személynév kicsinyítő-becéző alakja lehet. A község eredetileg a Csák nemzetség birtoka volt. A XV. század­ban az Alsópetényi és a Szabó családo­ké, majd a XVI. század elején Werbő­czi Istváné (1458—1541) lett. Csótó László illusztrációja A nádor és országbírói ítélőmester, aki a középnemességből emelkedett ki, harácsoló politikája folytán mintegy 200 falut szerzett magának. Ezekután az or­szág leggazdagabb főura volt. Nevéhez fűződik a szabad királyválasztás jogá­nak elfogadtatása, a főrendek bandéri­umállítási kötelezettsége stb. De kezde­ményezője volt a jobbágyság földhözkö­­töttségét kimondó 1515. évi törvénynek is. Az alsópetényi birtokot Szobi Mihály­­tól szerezte meg. így lett Petény a főúr kedvelt faluja. Itteni kastélyában írta 1513—1514-ben híres Hármaskönyvé­nek legnagyobb részét. A latin nyelvű Tripartitum a feudális jogrend össze­foglalása. Először Bécsben jelent meg 1517-ben nyomtatásban, s ezt követően még 51 kiadást ért meg. S a munkát, bár "formálisan nem emelkedett tör­vényerőre, mégis közel 300 éven át használták azt törvényként, mint szo­kásjog) forrást". Werbőczi régi kastélya már nem áll Petényben. Helyén a Gyurcsányiak 170 éves kriptája látható. Mellette van Wer­bőczi emlékműve, a Gyurcsányi Ignác­­né Blaskovics Terézia által 1891-ben emelt piramis alakú későbarokk emlék­oszlop. Rajta latin nyelvű felirat, amely magyarul körülbelül így hangzik: "A haza törvényeit itt szedte rendbe Werbőczi, Porlad az írójuk, a háza; de törvénye él, az ősi." Hálistennek a törvénykönyv érvényes­sége "csak" 1848-ig tartott. Mint kultúr­történeti emlék, a Hármaskönyv azon­ban ma is nagy, sőt felbecsülhetetlen értékű. A falu értékes műemléke a római ka­tolikus templom. A XV. század első fe­lében épült "csúcsíves ízlésben". A hajót 1724-ben átépítették, s akkor kapott ba­rokk formát. A három oldalfallal záruló nyolcszög alakú, keresztboltozatos gó­tikus szentély sarkain támpilléreket lát­ni. A szentély falában két ablak van gó­tikus kerettel. A templom mellett a XVIII. század­ban épült egy barokk harangtorony öv- és órapárkánnyal, valamint záróköves ablakokkal. Ugyancsak a templom mel­lett van a régi temető, amely "romanti­kus kőkeresztet" őriz. A község kúriái közül a Somogyi-kúria klasszicista stílusban épült, "Hila József kúriáinak modorában". A főhomlokzat 6 dór oszlopos, éves kocsifeljáróval és kö­­zéprizalittal. A kúria később az Andre­­ánszky családé lett. A családnak ellent­mondásos tagjai is voltak. Andreánszky Gábor (1845—1908) például főrendházi tagként csatlakozott az antiszemita moz­galomhoz, s antiszemita párti program­mal választották képviselőve 1884-ben. Az ifjabb Andreánszky Gábor első­sorban a tudományoknak élt. Kiváló növénykutató, Afrika-utazó és egyetemi tanár volt. A földszintes, manzárdtetős, középri­­zalitos Gyurcsányi-kastély (később Pró­­nay-kastély) 1750 körül épült barokk stííusban. A közel ezer lélekszámú Alsópetényt Fényes Elek "magyar-tót" faluként em- Iegete. Hogy ma is élnek itt szlovákok, arról a kétnyelvű helységnévtábla — Al­­sópetény-Dolné Petany — is tanúsko­dik. Csáky Károly NÉPRAJZ MINDENKINEK A szemölcs gyógyítása a Csallóközben A népi gyógyításnak a bőrfelület betegségeivel foglalkozó anyaga közül kiemelkedő csoportot alkot­nak a szemölcs gyógyítására vo­natkozó adatok. A szemölcs népi elnevezései vi­dékünkön a következők: csömő­­csing, szömőcsing, szemőcs, sze­­mőcse, szömőcse, tyúksegg. Ezek a verruca vulgaris és verruca plana juvenilis bőrbetegségek összefog­laló népi elnevezései. Leginkább az arcon és a végtagokon jelentek meg. Némely fajtájuk fájdalmas is lehetett. A néphit szerint egyrészt a bőrfelületek érintkezésével ter­jedtek, másrészt pedig, "ha meg­kaparták és vérzett, akkor ahová a vér lecseppent, ott nőtt". A bőrfe­lületen megjelenő különböző jelle­gű és tulajdonságú apró kinövé­sek, csomócskák, szemölcsök gyógyítási módja nagy vonalakban megegyeztek. A kinövés eltávolítá­sára irányuló eljárások racionális és irracionális eredetűekre osztha­tók, habár közöttük éles határt nem lehet húzni. A szemölcsöt cérnával, vagy a ló farkából kihúzott szőrszállal kötöt­ték el jó erősen, ez aztán elhalt és leesett. Ez a mechanikus gyógyí­tási mód az egész kutatási terüle­ten általánosan ismert volt. Gyako­ri volt a szemölcs gyógyítása ége­téssel. Égő cigarettával, egymásra helyezett két égő gyufaszállal vé­gezték ezt a műveletet. Más eset­ben nedves fadarabot vetettek a tűzre, s a belőle kicsepegő forró vízcseppekkel égették ki a szemöl­csöt. Gyakori volt az is, hogy a szemölcsöt érdes felületű tárggyal dörzsölték le. A szemölcs gyógyítására szolgá­ló növényi eredetű gyógyír1 volt a kutyatej, .mely szárának tejes vála­dékával kenegették a beteg helyet. Az irracionálrs elemekből össze­tevődő gyógyító eljárások alapját az érintkezésen alapuló analógiás varázslások alkották. Hitték, hogy a szemölcsöt veréb vagy fehér kis­­galamb vérével kell bekenni. Bő­sön volt szokás, hogy a "csömő­­csinget" úgy kellett valakinek le­köpnie a más testén, hogy az Blető ne vegye észre és le ne törölje. A néphit szerint igen hatásos volt a 14 A HFT

Next

/
Thumbnails
Contents