A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-11 / 2. szám
■ÉBÉ—i■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Június 28-án a budapesti Magyar Napló hasábjain tettem közzé Fábry Zoltán - eleddig csupán részleteiben ismert - levelét, mely fontos utalás(oka)t tartalmazott a csehszlovákiai magyarságot a második világháború befejeztével ért sérelmek ellen tiltakozó nevezetes memoranduma, A vádlott megszidtál tervezett magyarországi kiadásával kapcsolatban. Köztudott, hogy az 1946-ban keletkezett memorandum megírása után több mint két évtizeddel, csupán 1968-ban láthatott első ízben teljes egészében napvilágot. Az eddigi Fábry-irodalom már sok lényeges dolgot elmondott magáról az emlékiratról, keletkezésének: körülményeiről, néhány helyen azonban beérte kiigazításra szoruló pontatlanságokkal, felülvizsgálatot igénylő általánosságokkal. (Ezekről külön dolgozatot jelentettem meg a Hét 1990.17-i és 24-i számában.) Az egyik ilyen, az eddigi Fábry-irodalomban emlékezetem szelitikus megítélésében tanúsított hajthatatlansága miatt, nem tudott elfogadni. Sokáig nem volt világos azonban, s erre Fábry Zoltán és Szalatnai Rezső eddig ismert levelezése sem adott választ, hogy mikor, kiben és milyen körülmények között merült föl a jeles emlékirat magyarországi kiadásának ötlete. A Fábry Zoltán hagyatékában található - s a pozsonyi Csemadok-központban őrzött — Peéry-levelek egyike azonban, mely érthetetlen módon mind ez ideig elkerülte a Fábry-kutatók figyelmét, úgy tűnik, ezekre a kérdésekre is rávilágít. Peéry Rezső életművének igazi feltárása és értékelése még várat magára. Nem túlzás azt állítani, hogy személyében századunk legkiválóbb magyar esszéistáinak egyike távozott 1977-ben stuttgarti magányában az élők sorából. Pályáját kisebbségi íróként kezdte, s többszöri (önként válvezetőknél, nagy vidéki városokban tartottam előadásokat, tanácskoztam írókkal, politikusokkal, közéleti emberekkel arról, mit tehetünk, hogy a legrosszabbat elkerülhessük, mit tehetünk az északon fenyegető genocída meggátlására" ő emlékezett vissza ezekre az esztendőkre évtizedekkel később. A vádlott megszólal már itt, Budapesten jutott el hozzá, s olvasása után - levelének tanúsága szerint ő késedelem nélkül elszaladt vele Illyés Gyulához, aki aztán - miután ugyancsak "egyszuszra" olvasta el - rögtön föl is vetette a memorandum magyarországi kiadásának ötletét. (Sőt, újabb ismeretlen mozzanat, hogy A vádlott megszólal más nyelven való megjelentetésének gondolata is fölmerült ott és akkor!) Az A/4-es formátumi papíron kézzel írt, kétoldalas levél keletkezésének idejét illetően egyelőre csak feltételezni tudjuk, hogy az 1946. május 1-es — Fábry annak idején ezt a dátumot tüntette "...tenni valamit igazságaink érdekében Peéry Rezső (ismeretlen) levele Fábry Zoltánhoz rint nem említett "apróság" A vádlott megszólal egykori magyarországi kiadásának terve volt. A Magyar Napló említett számában közzétett szóban forgó Fábry-levél - ha nem is minden szempontból kielégítő, de alapjában véve elfogadható - választ ad arra a kérdésre, hogy hol futott zátonyra ez a terv. A levélben közvetett utalást találunk ugyanis arra vonatkozóan, hogy — elsősorban Esterházy János szerepének emlékiratbelí megítélésénél — olyan engedményekre, kompromisszumokra akarták rávenni — ne feledjük, az időpont 1947 nyara, kora ősze, tehát egybeesik Rákössék) s a sztálinista politikai kurzus (magyarországi) megerősödésével -, amelyet ő, főleg a távollétében halálra ítélt, a Gulag poklait megjárt, s később csehországi börtönében mártírhalált halt kisebbségi polalt) száműzetés után, emigráns írókén fejezte be. Különösen fontos, s máig nem méltányolt szerep jutott neki - Szalatnai Rezső oldalán - a szlovákiai magyar irodalomban 1939 és 1949 között, előbb az önállóságát elnyert fasiszta Szlovák Köztársaságban — szülővárosában, Pozsonyban — maradva, majd a csehszlovákiai magyarságot embertelen módon megalázottságba és kisemmizettségbe, teljes jogfosztottságba taszító (cseh)szlovák nacionalizmus fé: kevesztett tobzódásának kellős köze pén, 1946 első felében Budapestre menekülve, ahol továbbra is csupán egy cél vezérelte, "az ország fellármázása, tájékoztatása a szlovákiai magyar tragédia ügyében": "...névvel jelzett elemzésekben igyekeztem tájékoztatni ügyünkről az olvasókat, előszobáztam minisztereknél és pártföl a memorandum elkészültének napjaként - és 1946. június 14-e között íródhatott; ez utóbbi napról már ismerjük a stószi író egy - a múltkori írásomban is idézett — levelét, melyben Fábry a magyarországi kiadás feltételeiről rendelkezik. Peéry levele még három változatban látja lehetségesnek A vádlott megszólal megjelentetését: 1/ Szabó Zoltán folyóiratában, a Valóságben: 2/ a Valóság által indított könyvsorozat önálló füzeteként; 3/ vagy Peéry és Szalatnai idevágó dolgozataival közös füzetben. Szalatnainak a levélben említett dolgozata feltehetően azonos azzal az egészen a legutóbbi napokig publikálatlan tanulmányával, melynek közlésére az idén indult, elsősorban csehszlovákiai magyar érdeklődésű kisebbségtudományi szemle, a Regio ez évi 2. és 3. száma vállalkozott. Ami 10 A HÉT
