A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-11 / 2. szám
HÍRMONDÓ Márai Sándor emlékezete 1990. december 15-én Márai városa — Márai világa címmel a pozsonyi magyar PEN Club és a Márai Sándor Alapítvány irodalomtörténeti konferenciát szervezett Kassán. Az ülést Balia Kálmán nyitotta meg, majd a város főpolgármestere, Ján Kopanický üdvözölte az egybegyűlteket. Arról beszélt, hogy Márai életműve hozzájárulás a multikulturális Európa értékeihez. Grendel Lajos bevezetőjében a megalkuvást nem ismerő jellemről beszélt. A független gondolkodótól félnek a legjobban a diktatúrák. Márait ezért akarták kitörölni az emlékezetből. Ferenczi László irodalomtörténész az író Napnyugati őrjárat című munkája köré építette fel mondanivalóját. Kihangsúlyozta, hogy az író mindig az ár ellen úszott Családi háttere, neveltetése folytán világos volt számára: a kereskedelem nem ellensége a kultúrát teremteni óhajtó embernek. Fried István irodalomtörténész Márai Sándor életművének ihletőjét, a Várost és ennek szerepét emelte ki. Márai olyan világot akart, amely nem lehet sunyi nagyhatalmak véd- és dacszövetsége, titkos záradékokkal gazdagon feicicomázott szerződések előszobája. A Város műfajt teremtett: kőből és téglából, rögeszmékből és önkívületből, jogrendből és hagyományból. Ez öltött testet az író műveiben, gyűlölködést nem ismerő ősöktől örökölt magatartásformában. Kulcsár Szabó Ernő Az egyéniség foglalata Márai Sándor művében című előadása izgalmas gondolatokat közölt. Az író társadalombírálata széles művelődési horizontú korkritikán alapul. Márai az individualitást látja veszélyben, azt az individualitást, amely az ő történeti, szociális szemléletének értelmében az európai örökség elsődleges hordozója volt Németh G. Béla professzor A kassai polgárok című drámán keresztül közelítette meg Márai Sándor életművét A század szorongó érzései, egy nemzet veszélytudata ébresztették fel benne azt az igényt, hogy olyan művel szólaljon meg, amelynek üzenete a legmesszebb jut el. Ennek a műnek csodálatos polifóniája van, önnön kérdéseit és válaszait osztja szét a szereplők között, s a színpadi alakok mindegyike az író egy-egy lehetséges válaszát adja meg. A dráma így elsősorban szellemi történés. Márai fél azoktól, akik mindenben bizonyosak. Amint kimond egy gondolatot, már meg is kérdőjelezi. Ez ad párbeszédeinek izzást. Örök kérdéseket fogalmaz meg, de ezek rögtön időszerűekké válnak, amint egy új helyzetben, az új válság küszöbén feltesszük őket új válaszok reményében. Rákos Péter prágai egyetemi tanár elmondta, hogy Márai városa és Márai világa az ő gyermekkorának és ifjúságának a városa is. Ez persze szakmai szempontból semmire sem jogosít fel, ma már ezt a régi Kassát, a Város szunnyadó lelkét nehéz megtalálni. Márai életművének második korszaka az emigráció éveire esik. E korszak letisztult művészetében benne van a polgáriságnak a középkorból ránk maradt, nem a törtetést, hanem a megőrzést jelentő fogalma. A számkivetettségben a Homo nonconformis, az alkalmazkodni nem hajlandó író szól. De ő állhatatos és következetes író is — Homo consecvensis. Márai említett korszakának fontos hozadéka a Napló. Ekkor jut el emberi és kozmopolita beállítottságát megtartva a magyarság és a szomszédos népek, általában a kis nemzetek sorsának mélyebb megértéséhez. Nem bizonyíthatom — mondta Rákos Péter — , de szeretném hinni, hogy eredendően szülővárosától kapta ehhez az indíttatást. Ebben a városban megmaradt a nemzeti megosztottságot mindig tompító és elimináló kedves, nemtörődöm cinkos kassaiság, amit fontosnak érzek éppen most, éppen itt. BALASSA ZOLTÁN OTTHONRA TALÁLT A NÉPFŐISKOLA A Csemadok Érsekújvári JV a rendkívüli országos közgyűlés óta kacérkodott a népfőiskola gondolatával az Érsekújvári járásban. Úgy véltük, hogy a népfőiskolái eszmét annak közösségteremtő, gyakorlati ismereteket közvetítő jellegét a magyarországi tapasztalatok alapján nálunk is alkalmazni, szorgalmazni tudjuk. A hangsúlyt »tartalomra és a módszerekre helyeztük, mivel nem kívántunk újabb formával, intézményhálózattal bonyolítani a csehszlovákiai magyarság meglévő szervezettségét, intézményeit. A módszer lényegét a gyakorlati ismeretanyag közös elsajátításában látjuk, amelynek során az előadók elvonatkoztatott tudása egyenrangú a résztvevők helyi tapasztalataival. Az időszerű közéleti témák egész sora közül válogathattunk: A helyi önkormányzatok működése; Személyi jövedelemadó; Tanácsok a magánvállalkozók számára; A táj jellegének megfelelő mezőgazdasági termelés; Nemzeti kisebbségi jogok, stb. A hasznos ismereteket szakemberek segítségével, önköltséges formában tudjuk az érdeklődők számára biztosítani. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy jó úton haladunk, mivel járásunk két községében, Köbölkúton és Szímőn sokan gyűltek össze az első népfőiskolái rendezvényeken. Köbölkúton dr. Szabó Rezső tájékoztatta a megjelenteket az önkormányzatok jogköréről, a képviselők és polgármesterek legfontosabb tudnivalóiról. Szímőn dr. Rózsa Ernő tartott beszélgetéssel egybekötött előadást az adótörvényről. A köbölkúti és szímői kezdeményezések után, Bény és Kürt falvait is bevonva, folytatódik a népfőiskolái rendezvénysorozat. Januárban a következő témákkal foglalkozunk: Önkormányzati gazdálkodás és vállalkozási lehetőségek; A szövetkezeti földtulajdon reprivatizációs lehetőségei; Kisebb települések népesség megtartó képessége és fejlesztési programja; Egyes falvak közötti gazdasági és kulturális együttműködés; Milyen mezőgazdasági kultúrák részesíthetők előnyben a tájon?; Kiállítással egybekötött beszámoló a helyi néprajzi gyűjtés anyagából. SZÁRAZ DÉNES A HÉT 9
