A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-22 / 12. szám
VISSZHANG A Magyar Könyvtár Jobb később, mint soha, gondoltam némi elégtételt érezve, mikor elolvastam az Uj Szó, 1990. november 7-i számában a Bibliotheca Hungarica, azaz a Magyar Könyvtár létesítésére vonatkozó felhívást. Egy régi tervem láttam újjáéledni és megvalósulni. Örömet éreztem a Hét ez idei 7. számában Motesíky Árpád: A Magyar Könyvtár címmel megjelent írásának az olvasásakor is. A jó érzést az váltotta ki, hogy a kezdeményezés, úgy látom, széles körben visszhangra talált és adományaikkal sokan járultakjárulnak hozzá a Magyar Könyvtár állományának a gyarapításához. Az örömömbe azonban némi üröm is vegyült. Motesíky Árpád említett cikkében így ír: "Annak ellenére, hogy a könyvtáralapítás tervét eleve jónak, hasznosnak és fontosnak tartottam, nem léptem. Talán nem tartottam lehetségesnek olyan intézmény létrehozását, amely a csehszlovákiai magyarság írott dokumentumait, könyveit, kiadványait és a kulturális életünkkel összefüggő adatokat - össze tudná gyűjteni, tető alá tudná hozni. Ezt eddig nem próbálta meg senki." Az ürömöt az idézett szöveg utolsó ("Ezt eddig még nem próbálta meg senki") mondata okozta. Ez az állítás ugyanis téves. A Magyar Könyvtár létrehozására és a Csehszlovákiában magyarul megjelent kiadványok összegyűjtésére vonatkozó - a mostanihoz hasonló - próbálkozás már régebben is történt. Bizonyítandó szeretném elmondani, hogy a Csemadok Központi Bizottságának az 1974. március 9-én tartott ülésén a következő vállalást, illetve javaslatot terjesztettem elő: "A Csemadok magalakulásának 25. évfordulója tiszteletére kötelezem magam, hogy megszervezem a Csemadok sajátos jellegű kézikönyvtárát. A Csemadok Könyvtárának az lesz a feladata, hogy:- gyűjtse és rendszerezze az 1945 óta Csehszlovákiában — hazai szerzőktől - magyarul megjelent és az elkövetkező években megjelenő könyveket, időszaki kiadványokat;- gyűjtse és rendszerezze az 1945 óta Csehszlovákiában magyarul megjelent és a jövőben megjelenő központi és vidéki újságokat;- gyűjtse és rendszerezze a csehszlovák-magyar kapcsolatok történetével foglalkozó hazai és külföldi műveket. A régebbi kiadványokat (adakozás révén) az olvasóktól, az új kiadványokat (tiszteletpéldány formájában) a kiadóktól szerezzük be. A Csemadok Könyvtárnak az alapját képező anyag összeállítását és kezelését - munkaszüneti napokon - társadalmi munkában végzem el. Kérem a Csemadok Központi Bizottságának titkárságát, járuljon hozzá, hogy kötelezettségvállalásomat teljesíthessem, és biztosítson a létrehozandó Csemadok Könyvtár részére valamilyen helyiséget." E vállalást, illetve javaslatot tartalmazó szöveget azon kívül, hogy elmondtam a Csemadok Központi Bizottságának említett ülésén, írásban is elküldtem a Csemadok Központi Bizottságának. Kezdeményezésemet a Központi Bizottság üléséről szóló, a Hét, 1974. nriárcius 22-i számában a Hatékonyabban, igényesebben címmel megjelent tudósítás így regisztrálta: "Balázs Béla, A Csemadok KB Elnökségének tagja a tavalyi munkát értékelő beszámolót elemezte, majd bejelentette: önkéntes, társadalmi munkában rövidesen hozzákezd a Csemadok kézikönyvtárának megszervezéséhez." Az elképzeléssel a Hét, 1974. október 4-i számában A szellemi termékek gyűjtése - Az alakuló Csemadok Könyvtár terve című cikk részletesebben is foglalkozott. A Hét cikkét akkoriban többször sugározta és kommentálta a Szabad Európa Rádió, aminek számomra az lett a következménye, hogy a hivatalos szervek részéről gyakran éreztem bizalmatlanságot. A kedvemet azonban nem vesztettem el. Adandó alkalmakkor (a Csemadok KB ülésein, az Elnökségi üléseken és máshol) újra és újra felvetettem a könyvtár ügyét. Indítványoztam egyebek között azt is, hogy a Csemadok KB Elnöksége vagy a Csemadok KB Titkársága néhány Csemadok tisztségviselő részére szervezzen tanulmányutat Túrócszentmártonba, a Matica slovenská székházában működő könyvtár és levéltár munkamódszerének a tanulmányozására. Javaslatomra Varga János, a Csemadok KB akkori titkára így reagált: "Hogyne, hogy köreinkben még nagyobb legyen az elégedetlenség. Rossz vért szülne, ha a Csemadok titkárai megtudnák, hogy mi van nekik, a Maticának és mi van a Csemadoknak." Én erre csak annyit válaszoltam, hogy az ami "nekik" van, az mint csehszlovák állampolgároknak és mint itteni adófizetőknek, a miénk is, a szolgáltatásokat mi is igénybe vehetjük, és tanulni, és jónak bizonyult munkamódszereket elsajátítani sosem szégyen... Mi lett végül a Csemadok Könyvtárból? Számomra semmi. Se a Központi Bizottságon elhangzott javaslatomra, se a Csemadok Központi Bizottságának írt levelemre nem kaptam (se szóban, se írásban) választ, és nem kaptam meg a kért helyiséget sem. A csehszlovákiai magyar vonatkozású kiadványokat azonban (bár szűkösebben, mint gyűjthettem volna intézményesítve) gyűjtöm. Az a tervem, hogy gyűjteményemet egykor én is a Magyar Könyvtárnak adományozom. BALÁZS BÉLA Fotó: Gyökeres Gy. A HÉT 19
