A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-03-22 / 12. szám

HÍRMONDÓ Politizál? Nem politizál? Nem politizál a Csemadok - mondta ki hál’ Istennek még időben, a Szö­vetség rendkívüli országos közgyűlé­se. A megvalósítás persze nem ment, nem megy máról holnapra. Mózesnek elég volt kinyújtania a kezét a tenger fölé, és kétfelé vált a víz - szárazon kelhettek át a kiválasztott nép tagjai a Vörös-tengeren. Az országos köz­gyűlés előbb említett határozatának kimondása pillanatától azt várni, hogy már csak a kultúrával foglalkozik a Szövetség, botor dolog lett volna. Fölsőbb, irányadói vagy apparátusi szinten ez még csak-csak elvárható, de az alapszervezetekben... Idő kell, amíg a feltételek olyanok lesznek, hogy az alapszervezeteknek nem kell majd azokkal a dolgokkal is foglal­kozniuk, amelyek leginkább a moz­galmak és pártok hatáskörébe tartoz­nak. A tavalyi évet (kétféle választá­sok is zajlottak) bizony az alapszer­vezetek is elpolitizálták. A Csemadok járási konferenciáinak ezt - a kultúra szempontjából nem éppen termékeny évet kellett értékel­niük. Ez lett volna a galántai konfe­rencia feladata is. Meg irányt- szabni - összegyűjtve, (eldolgozva az alap­szervezetek észrevételeit. Jól ismerem a Galántai járásban működő Csemadok szervezetek tevé­kenységét. Tudom, a tavalyi évről el­mondottak ellenére is jól dolgoztak -igaz eredményességben ők is elma­radtak az utóbbi évek átlagától. Szá­momra az volt a meglepő a tanács­kozáson, hogy a résztvevők keveset szóltak a munkáról. És főleg kevesen. A küldöttek közül mindössze heten. Meg néhány vendég. Mindenre van persze magyarázat. És most kanya­rodnék vissza a már felemlegetett po­litikához, politizáláshoz. Pártok, moz­galmak figyelik árgus szemekkel, hol lépi át a Szövetség a kultúra (leg­alábbis néhány ember óhajtása sze­rint) szögesdróttal kerített határát és mikor lép a politika felségterületére. Ne politizáljon a Csemadok, hangza­nak az intelmek, néha a dörgedel­mek. Ám az is, aki így figyelmeztet, szívesen használja fel azt a tömegbá­zist, amellyel a Csemadok rendelke­zik - saját vagy mozgalma, pártja el­veinek propagálására. Mikor ezeket a sorokat írom, a 15 közül két járási konferenciát tartottak meg. Mindket­tőn az történt, amit az előbb leírtam. A galántain ráadásul az egyik mozga­lom képviselője elsőnek jelentkezett, és adta meg az alaphangot. Fejtege­tése a jó helyre és kevésbé jó helyre csatlakozott mozgalmakról és a ben­nük tömörülőkről, bizony elég homá­lyos volt. Parlamenti képviselőtől jog­gal várhatjuk el, hogy felszólalása e­­lőtt tegye tisztába gondolatait, és leg­alább nagy vonalakban legyen tisztá­ban a felszólalás által kiváltott hatás­sal. Egy világosan megfogalmazott program, vagy határozati pont szöve­gét félremagyarázni, és ezzel az időt húzni a járási konferencián, amely - ellentétben más szervek vagy testü­letek üléseivel — csak kétévente van, kár. Azért több vigasztaló dolog is el­hangzott a tanácskozáson. Bebizo­nyosodott, mint azt már említettem is, hogy a szövetség összejövetelein ér­demes programbeszédet tartani, te­hát még eros a Csemadok. Jó dolog, hogy a Csemadok-tagság járási mé­retben nem csökkent, sőt növekedett. Egyre szorosabbra fűződnek az együttműködés szálai az iskolákkal, a pedagógusok szövetségével. Kide­rült, hogy a tagság éberen figyeli a központi szintű átalakításokat (illetve a törekvéseket), örvendetes az is, hogy bővül az együttműködés a kül­honi magyar szervezetekkel. Ezért volt jelen a konferencián a Magyarok Világszövetségének főtitkárhelyette­se, Szabó László, ezért az RMDSZ Háromszék megyei bizottságának al­­elnöke, Puskás Attila, ezért a KMKSZ elnökségi tagja, Kovács Miklós Kár­pátaljáról. A Csemadok OV-t Sidó Zoltán elnök és Neszméri Sándor fő­titkár (alapszervezeti küldöttként is) képviselték. A politizáljunk - ne politizáljunk vi­ta eredményeképpen (és talán azért is, hogy sok helyen tisztázhassák a kérdést) a résztvevők leszögezték: annak ellenére, hogy a Csemadok nem politikai szervezet, tagjai tovább­ra is foglalkozni óhajtanak összejöve­teleiken az őket érintő aktuális kérdé­sekkel. Azt viszont nem tűrik, hogy politikai csatározások színterévé vál­janak ezek az összejövetelek. A galántai járási konferencián a já­rási választmány elnökévé, Sipos Bé­lát, társelnökévé, Mészáros Győzőt és Pukkai Lászlót, titkárává pedig, Mézes Rudolfot választották. (9) SIMONYI ALAPÍTVÁNY Tisztelt Szerkesztőség! Amikor beindult a gyűjtési akció a Jókai Egyetem megalapítására, férjemmel és szüleimmel köteles­ségünknek tartottuk, hogy mi is hozzájáruljunk e ne­mes cél megvalósításához. Tudjuk, hogy a jelenlegi helyzetben az egyetem megalapítása - esetleg - csak távlati cél lehet, de azért szeretnénk tudni, mi lett a sorsa a befolyt pénznek. Kérem, szíveskedje­nek értesíteni. Tisztelettel Pólya Gyuláné, Farnad: 1991. január 15. Legfrissebb híreink szerint február 15-én megalakult a Simonyi Alapítvány Kuratóriuma, s így pontos infor­mációval szolgálhatunk arról, hogy mi a sorsa a befolyt összegnek, s főleg, hogy mi lesz a sorsa. A felvilágosítást Demeter Ottíliátói kaptam, aki a számla születése óta fáradhatatlanul könyveli - mára 18 oldal telt meg a pénztári naplóban - a beérkező adományokat. Tőle tudom azt is, hogy jelenleg a szám­lán 182 ezer korona van. Mint ahogy azt fenti levélírónk is említi, a Jókai Egye­tem megalapítására még vámunk kell. Hogy addig se sorvadjon nemzetiségi iskolaügyünk, hogy ha egyszer pecsét kerül a kérvényre, készek legyünk az egyetema­lapításra, jól kell gazdálkodnunk a már meglévő és vár­hatóan gyarapodó - ha lesznek továbbra is Pólyáékhoz hasonló gondolkodású emberek - pénzzel. A Simonyi Alapítvány Statútuma szerint, ha az alap-pénzvagyon el­éri az 1 000 000 csehszlovák koronát, annak jövedel­méből (például belföldi vagy külföldi pénzintézetekben elhelyezett pénzvagyon kamataiból, kötvények kamata­iból, részvények után járó osztalékból stb.) küldetésének megfelelően a következő támogatások nyújthatók:

Next

/
Thumbnails
Contents