A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-22 / 12. szám
HÍRMONDÓ Politizál? Nem politizál? Nem politizál a Csemadok - mondta ki hál’ Istennek még időben, a Szövetség rendkívüli országos közgyűlése. A megvalósítás persze nem ment, nem megy máról holnapra. Mózesnek elég volt kinyújtania a kezét a tenger fölé, és kétfelé vált a víz - szárazon kelhettek át a kiválasztott nép tagjai a Vörös-tengeren. Az országos közgyűlés előbb említett határozatának kimondása pillanatától azt várni, hogy már csak a kultúrával foglalkozik a Szövetség, botor dolog lett volna. Fölsőbb, irányadói vagy apparátusi szinten ez még csak-csak elvárható, de az alapszervezetekben... Idő kell, amíg a feltételek olyanok lesznek, hogy az alapszervezeteknek nem kell majd azokkal a dolgokkal is foglalkozniuk, amelyek leginkább a mozgalmak és pártok hatáskörébe tartoznak. A tavalyi évet (kétféle választások is zajlottak) bizony az alapszervezetek is elpolitizálták. A Csemadok járási konferenciáinak ezt - a kultúra szempontjából nem éppen termékeny évet kellett értékelniük. Ez lett volna a galántai konferencia feladata is. Meg irányt- szabni - összegyűjtve, (eldolgozva az alapszervezetek észrevételeit. Jól ismerem a Galántai járásban működő Csemadok szervezetek tevékenységét. Tudom, a tavalyi évről elmondottak ellenére is jól dolgoztak -igaz eredményességben ők is elmaradtak az utóbbi évek átlagától. Számomra az volt a meglepő a tanácskozáson, hogy a résztvevők keveset szóltak a munkáról. És főleg kevesen. A küldöttek közül mindössze heten. Meg néhány vendég. Mindenre van persze magyarázat. És most kanyarodnék vissza a már felemlegetett politikához, politizáláshoz. Pártok, mozgalmak figyelik árgus szemekkel, hol lépi át a Szövetség a kultúra (legalábbis néhány ember óhajtása szerint) szögesdróttal kerített határát és mikor lép a politika felségterületére. Ne politizáljon a Csemadok, hangzanak az intelmek, néha a dörgedelmek. Ám az is, aki így figyelmeztet, szívesen használja fel azt a tömegbázist, amellyel a Csemadok rendelkezik - saját vagy mozgalma, pártja elveinek propagálására. Mikor ezeket a sorokat írom, a 15 közül két járási konferenciát tartottak meg. Mindkettőn az történt, amit az előbb leírtam. A galántain ráadásul az egyik mozgalom képviselője elsőnek jelentkezett, és adta meg az alaphangot. Fejtegetése a jó helyre és kevésbé jó helyre csatlakozott mozgalmakról és a bennük tömörülőkről, bizony elég homályos volt. Parlamenti képviselőtől joggal várhatjuk el, hogy felszólalása előtt tegye tisztába gondolatait, és legalább nagy vonalakban legyen tisztában a felszólalás által kiváltott hatással. Egy világosan megfogalmazott program, vagy határozati pont szövegét félremagyarázni, és ezzel az időt húzni a járási konferencián, amely - ellentétben más szervek vagy testületek üléseivel — csak kétévente van, kár. Azért több vigasztaló dolog is elhangzott a tanácskozáson. Bebizonyosodott, mint azt már említettem is, hogy a szövetség összejövetelein érdemes programbeszédet tartani, tehát még eros a Csemadok. Jó dolog, hogy a Csemadok-tagság járási méretben nem csökkent, sőt növekedett. Egyre szorosabbra fűződnek az együttműködés szálai az iskolákkal, a pedagógusok szövetségével. Kiderült, hogy a tagság éberen figyeli a központi szintű átalakításokat (illetve a törekvéseket), örvendetes az is, hogy bővül az együttműködés a külhoni magyar szervezetekkel. Ezért volt jelen a konferencián a Magyarok Világszövetségének főtitkárhelyettese, Szabó László, ezért az RMDSZ Háromszék megyei bizottságának alelnöke, Puskás Attila, ezért a KMKSZ elnökségi tagja, Kovács Miklós Kárpátaljáról. A Csemadok OV-t Sidó Zoltán elnök és Neszméri Sándor főtitkár (alapszervezeti küldöttként is) képviselték. A politizáljunk - ne politizáljunk vita eredményeképpen (és talán azért is, hogy sok helyen tisztázhassák a kérdést) a résztvevők leszögezték: annak ellenére, hogy a Csemadok nem politikai szervezet, tagjai továbbra is foglalkozni óhajtanak összejöveteleiken az őket érintő aktuális kérdésekkel. Azt viszont nem tűrik, hogy politikai csatározások színterévé váljanak ezek az összejövetelek. A galántai járási konferencián a járási választmány elnökévé, Sipos Bélát, társelnökévé, Mészáros Győzőt és Pukkai Lászlót, titkárává pedig, Mézes Rudolfot választották. (9) SIMONYI ALAPÍTVÁNY Tisztelt Szerkesztőség! Amikor beindult a gyűjtési akció a Jókai Egyetem megalapítására, férjemmel és szüleimmel kötelességünknek tartottuk, hogy mi is hozzájáruljunk e nemes cél megvalósításához. Tudjuk, hogy a jelenlegi helyzetben az egyetem megalapítása - esetleg - csak távlati cél lehet, de azért szeretnénk tudni, mi lett a sorsa a befolyt pénznek. Kérem, szíveskedjenek értesíteni. Tisztelettel Pólya Gyuláné, Farnad: 1991. január 15. Legfrissebb híreink szerint február 15-én megalakult a Simonyi Alapítvány Kuratóriuma, s így pontos információval szolgálhatunk arról, hogy mi a sorsa a befolyt összegnek, s főleg, hogy mi lesz a sorsa. A felvilágosítást Demeter Ottíliátói kaptam, aki a számla születése óta fáradhatatlanul könyveli - mára 18 oldal telt meg a pénztári naplóban - a beérkező adományokat. Tőle tudom azt is, hogy jelenleg a számlán 182 ezer korona van. Mint ahogy azt fenti levélírónk is említi, a Jókai Egyetem megalapítására még vámunk kell. Hogy addig se sorvadjon nemzetiségi iskolaügyünk, hogy ha egyszer pecsét kerül a kérvényre, készek legyünk az egyetemalapításra, jól kell gazdálkodnunk a már meglévő és várhatóan gyarapodó - ha lesznek továbbra is Pólyáékhoz hasonló gondolkodású emberek - pénzzel. A Simonyi Alapítvány Statútuma szerint, ha az alap-pénzvagyon eléri az 1 000 000 csehszlovák koronát, annak jövedelméből (például belföldi vagy külföldi pénzintézetekben elhelyezett pénzvagyon kamataiból, kötvények kamataiból, részvények után járó osztalékból stb.) küldetésének megfelelően a következő támogatások nyújthatók:
