A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-11 / 2. szám

A HÉT RIPORTJA

A TANÍTÓK IS

• Hogyan kapta Naszvad a nevét? Senki nem tud biztosat. Még a nemrég elhunyt, ímelyi születésű Blaskovics József turkológus professzor sem. A legenda szerint Mátyás király éppen itt vadászott, amikor nősült, s nemes vadat lőtt a feleségének nászajándékba. Innen a Nászvad, a későbbi és mostani Naszvad a magánhangzó-hasonulás eredményeként. Ami a név eredeténél sokkal biztosabb, hogy Naszvad Nyitra-menti nagyközség. Ősidők óta lakott terület, határában pogánykori halom is van. A vármegyetörténet az esztergomi érsekség birtokaként említi. Legrégibb temploma a Nyitra folyó partján állt.

Naszvad vasútállomása Érsekújvár. A járási székhely esik messzebb tőle. így aztán a naszvadiak Újvárba járnak vásárolni s Komáromba az ügyes-bajos hivatali dolgaikat intézni. A közelmúlt csapásaitól sem volt mentes a nagyközség. Vitte a vonat a naszvadiakat a második világháború frontárkaiba, a cseh országrész szudéta-németek által lakott területeire s Magyarországra is. A magyar lakosságú nagyközség így lett vegyes lakosságú a Magyarországról ide telepített szlovákokkal, akik a falu lakosságának alig valamivel több mint harminc százalékát teszik ki. Az évszázadok óta nagy katolilkus falu a vallásában is megoszlott. Evangélikusok, baptisták, pünkösdisták és Jehova tanúi élnek békességben Naszvadon a katolikusokkal. A baptista templom homlokzatán nagybetűs jelmondat hirdeti: Boh je láska! Az Isten a szeretet! Talán ennek a jelmondatnak is köszönhető, hogy a sajtó szemérmetlen magyarellenes uszításai ellenére sem szabadult el a pokol magyarok és szlovákok között. Az egymás mellett élni békében, szeretetben belső parancsa a nagyközség örvendetes fejlődéséhez vezetett. Hoszszan sorolhatnám ennek látható eredményeit.

Ami azonban ennél jobban izgat, hogy egy ilyen nagyközség is lehet lélekszámában gyorsan fogyatkozó. Harminc évvel ezelőtt Naszvadnak még 7000 lakosa volt, most meg már csak 5200. A fiatalok innen is elvándorolnak, Újvárban és Komáromban telepednek le, ahol dolgoznak. Csupán fóliázni járnak haza, mert Naszvadon nincs olyan

. kert, amelyben ne lenne fólia.

— A mi falunkban az járja, hogy az idevalósi ember 200 ezer koronával házasítja ki a lányát, fiát. Aztán ha két

2 A HÉT

ilyen fiatal házasságra lép, már együtt is van a pénz családi házra — magyarázza a falu központjában egy nyugdíjas korú férfi.

— A fólia alatt termelt zöldség piaca Brünntől Kassáig terjed. A naszvadiak országjárók lettek az igykezetükkel! — teszi hozzá a társa.

A modern községháza és a barátságos belső elrendezésű nyugdíjas klub közelében áll az 1976-ban fölépült új, 22 tantermes iskola, amely az önálló igazgatású szlovák és magyar általános iskolának ad helyet. Kétszáztizenhét tanuló látogatja a magyar iskolát, a szlovákot a duplája. De a szlovák iskola tanulóinak a fele magyar szülők gyermeke. Elterjedt Naszvadon, mint a járványbetegség, hogy a tárgyi tudásnál fontosabb a szlovák nyelv ismerete. Közrejátszott ebben az országjárás, meg a negyven éve folytatott nyílt propaganda, amelyet a magyar szülők körében fejtettek ki, hogy a gyermek a szlovák iskolából érvényesül jobban. Láthatná a szülő a magyar iskola példájából, hogy ez nem így van, hiszen tanulóiból orvosok, mérnökök, katonatisztek, pedagógusok, sportolók, stb. lettek. De nem látja! Vagy nem akarja látni, hogy az anyanyelven szerzett tudással lehet igazán boldogulni.

Versenyt hirdettünk a Hétben Miért szeretem az anyanyelvemet? címmel, s lám, megszólaltak a naszvadi nyolcadik osztályos tanulók, és milyen szépen írtak anyanyelvűk szeretetéről! Ezért szántam rá magam, hogy felkeressem az iskolát, s elbeszélgetek pedagógusaival. Tóthné Sz. Teréz magyar-orosz szakossal, akinek elsősorban köszönhető, hogy a nem is könnyű témára hat pályamunkát kaptunk Naszvadról. Tóthné 33 éve tanít. Naszvadon kezdte pályafutását, s itt is szeretné befejezni. Vágkirályfai születésű, s büszke arra, hogy Koller Gyula tanította hittanra, aki a Remény katolikus lap főszerkesztője. Tóthné, Vlahy Jenő igazgató és Moravcsik Géza igazgatóhelyettes szavaiból kirajzolódik a kép az iskola életéről. Tanulmányi előmenetel tekintetében 217 tanulójukból 210 megfelelt. Szép eredményeket érnek el ötödik és hatodik osztályos tanulóik. Közülük sokan kitüntetettek. Végzett tanulóik zömét sikerül középiskolákban és szaktanintézetekben elhelyezniük. Hagyományaikhoz híven tanulóik jeleskednek a vers- és prózamondók járási versenyén, a magyar és a szlovák nyelvű kiejtési versenyeken, a fizikai olimpián stb. Sallai Zsuzsanna nyolcadik osztályos tanulójuk első helyen végzett a versmondók országos versenyén. Ma-