A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-15 / 11. szám
MINERVA A GÖMBVILLÁM AZ UTÓBBI IDŐBEN ISMÉT ELSZAPORODTAK A REJTÉLYES ÉS AZONOSÍTHATATLAN REPÜLŐTÁRGYAKRÓL - KÖZISMERT NEVÜKÖN: AZ UFÓKRÓL - SZÓLÓ HÍRADÁSOK, CIKKEK ÉS VITAMŰSOROK NÉHÁNY HETE PÉLDÁUL A MAGYAR TELEVÍZIÓ KÖZKEDVELT NULLADIK TÍPUSÚ TALÁLKOZÁSOK C. MŰSORÁBAN BESZÉLGETTEK A TÉMÁRÓL, HALLGATTÁK MEG A SZEMTANÚKAT. TÉNY, HOGY SOK ESETBEN - A KEVÉS MEGFIGYELT ADAT MIATT IS - MEGMAGYARÁZHATATLANNAK TŰNIK A JELENSÉG, IDŐVEL AZONBAN ÖSSZEÁLL A KÉP, ÉS KIDERÜL, HOGY SEMMI TITOKZATOSSÁG NINCS A DOLOG MÖGÖTT: A MEGFIGYELT UFÓ TULAJDONKÉPPEN MŰHOLD, METEOROLÓGIAI LÉGGÖMB, LÉGKÖRI FÉNYJELENSÉG STB. OLYKOR PERSZE NEM ILYEN SIMA AZ ÜGY. A SZEMTANÚK UGYANARRÓL A TÜNEMÉNYRŐL HOMLOKEGYENEST ELTÉRŐEN SZÁMOLNAK BE, MÁSKOR MEG ÉPPEN AZ A ZAVARÓ, HOGY ANNYIRA EGYÖNTETŰEN ÍRJÁK LE A LÁTOTTAKAT, HOGY AZ EMBER AZÉRT FOG GYANÚT. SZÓVAL AZ UFOLÓGUSOKNAK SEM KÖNNYŰ A DOLGUK EGYIK-MÁSIK UFÓRÓL AZ DERÜL KI, HOGY GÖMBVILLÁM VOLT. TUDOM, EZT A TÉMÁT IS EZERSZER KÖRBEJÁRTÁK MÁR, DE HA MEGVIZSGÁLNÁNK, HÁNY EMBER IS LÁTOTT MÁR ÉLETÉBEN GÖMBVILLÁMOT, AKKOR UGYANCSAK ELKÉPEDNÉNK A NÉPESSÉG 99,5 SZÁZALÉKA CSUPÁN HALLOMÁSBÓL ISMERI EZT A KÉPZŐDMÉNYT. EZÉRT ÚGY GONDOLTAM. NEM LESZ TELJESEN HASZONTALAN, HA IDŐNKÉNT A GÖMBVILLÁMOKRÓL IS ÍRUNK EGELY GYÖRGY MAGYARORSZÁGI FIZIKUS LESZ A SEGÍTSÉGEMRE, AKINEK A KULCS A NEGYEDIK DIMENZIÓBAN? C. KÖNYVÉT MELEGEN AJÁNLOM A KEDVES OLVASÓK FIGYELMÉBE. A szerkesztő VÁLTOZATOK EGY TÉMÁRA Derült égből... "1954 nyarán történt. Lokátoros híradós katonaként szolgáltam. Mezőcsát mellett gyakorlatoztunk. Az egyik fülledt, meleg, napsütéses napon, délelőtt, gyakran kisültek a kondenzátorok. Nem tudtam mire vélni a sorozatos bajokat. Délután a rendőrség jött értem, hogy a segítségemet kérje egy eset földerítésében. Tudták rólam, hogy láttam már gömbvillámot, foglalkoztam vele, ezért jöttek hozzám. Mezőcsát községben napos időben gömbvillám jelent meg egy öt kilovoltos transzformátor tetején. Nem okozott kárt a transzformátorban, sem a vezetéket nem égette el, sem a biztosítékot nem vágta ki. Az események után nem sokkal értem oda, a történteket — a szemtanúk elbeszélése alapján - utólag így lehetett rekonstruálni: A gömbvillám először a transzformátor tetején jelent meg, majd leütötte a közeli ház kéményéről a szélkakast, utána az istálló vályogfalán fúrt egy lyukat. (Ennek a lyuknak hétnyolc centiméter átmérője lehetett.) Ezután megölte az istállóban levő te-20 A HÉT henet és a mellette álló borjút úgy, hogy mindkettőn lyukat égetett. Mindkét állatot láttam, szabályos alakú, öthat centiméter átmérőjű lyuk volt rajtuk. A szőr a seb szájánál kissé megperzselődött, de más roncsolás nem volt látható. A gömbvillám átégette a másik falat is, és azon keresztül távozott. Ezután egy ötven méterre álló ház felé vette útját. Itt az ajtók és ablakok nyitva voltak. A gömbvillám először az asztalnál ülő házigazdát érte, akit megölt. (A szerencsétlenül járt férfit ugyancsak átfúrta, mint a teheneket, testén szabályos alakú, négyöt centiméter átmérőjű lyukat égetett. A halott ingén csak gyenge pörkölődési nyom látszott, egyéb elváltozás nem.) A gömbvillám ezután a nyitott hátsó ajtón keresztül elhagyta a házat, s a kertben egy meggyfa tövénél hangos robbanás után megsemmisült. (A meggyfa szétroncsolódott.) A transzformátortól meglehetősen cikcakkos úton kétszáz-kétszázhúsz métert tehetett meg, valószínűleg nagyon gyorsan. A négy-öt szemtanú, akikkel beszéltem, azt állította, hogy futball-labdánál kisebb volt, és erősen fénylett. Általában sárgás, narancs és kékes fényeket láttak." (J. Pál, Budapest) A gömbvillám lubickol Bár kevés olyan, vízzel kapcsolatos megfigyelésről kaptunk hírt, melyet nem lehetne más csoportba besorolni, érdemes mégis külön foglalkozni ezekkel a jelenségekkel. Két okból is. Egyrészt az elpárologtatott víz mennyiségéből a jelenség energiatartalma viszonylagos pontossággal megbecsülhető, másrészt jól látszik ezekből az esetekből is, hogy a jelenség nem csupán forró gáz — akkor ugyanis képtelen lenne meglangyosítani a sokszor hordónyi vizet, amibe beleszáll —, hanem a jelenség fizikáját valahol másutt, mélyebb szinten kell keresni. Mivel a gömbvillám eléggé stabil jelenség, néha a víz alatt is megmarad, vagy onnan emelkedik ki. A régi Kínában "sárkánytűznek" nevezték a gömbvillámot, mert nem lehetett vízzel eloltani. "1934 nyarának egyik napján történt, amikor a nagy zivatar után már csendesedett az eső. Az egyemeletes házban lakó egyik néni leszaladt egy mosdótállal esővizet fogni az ereszcsatornából. Én a kiugró üveges esőcsarnokból néztem az esőt. Láttam, amint a háztetőn egy fényes, teniszlabda nagyságú gömb legurul a cserepeken a csatornába. Az esővizet felfogó néni egyszer csak nagyot kiáltott, mert a lavórban ott ugrált előtte a víz tetején a gömb. A néni elhajította a lavórt. Közben a házmester is megijedt, aki néhány lépésnyire tőle egy hosszú nyelű seprűvel seperte a nagy tócsákat, mert a söprű végén levő fém kaparólapra ugrott fel az addig a pocsolyában forgolódó fényes kis gömb. A házmester eldobta a seprűt és elszaladt. A kis gömb kettévált, s még ugrált egy kicsit, majt szétpukkant és eltűnt." (A. Lajosné, Lökösháza) "1975 júniusában Balatonkenesén nyaraltunk. Hűvös, borzongató idő volt. A Balaton felett távoli villámlás látszott, és a mennydörgés késéséből arra lehetett következtetni, hogy távoli zivatar van. A nyaraló nyugatra néző teraszán olvastam. Egy kivételével minden ajtó és ablak nyitva volt. Olvasás közben hirtelen fényvillódzásra figyeltem föl. Felnézve a fejemmel egy vonalban egy körülbelül húsz centiméter átmérőjű gömb állt, tőlem alig fél méternyire. A színe — ma sem tudok jobb meghatározást rá - kékarany volt. A kék és az arany árnyalat
