A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-01 / 9. szám
HÍRMONDÓ UJ NÉV - ÚJ TARTALOM i A minap kezembe került egy az Esterházy János Közművelődési Klub rendezvényére szóló meghívó, melyben a klub tanácsa dr. Mándoky Kongur István turkológus és hadtörténész előadására invitálta az érdeklődőket. Noha a téma maga is érdekesnek ígérkezett, engem elsősorban a kíváncsiság vezérelt 1991. január 30-án a Szakszervezetek Házába. Az utóbbi időben ugyanis már többször találkoztam ennek az új klubnak a nevével, ám magáról a klubról nem sikerült sokat megtudnom. Ezúttal szerencsém volt. Az előadás kezdete előtt összefutottam az EJKMK alapító tagjai közé tartozó Geönczeöl Zsuzsával és Csámpai Ottóval. Kérdésemre elmondták, hogy a klub a MIÉSZ és az MKDM városi szervezetének kezdeményezésére alakult a múlt év novemberében. — Ez egy politikai mozgalmaktól független, közművelődési célokat szolgáló egyesülés. Rendezvényeink ingyenesek, az anyagi költségek fedezését a MIÉSZ vállalta magára — magyarázza Geönczeöl Zsuzsa, aki egyben a MIÉSZ vezetőségének elnöke is. — Az előadásokra minden hónap utolsó csütörtökjén kerül sor itt, a Szakszervezetek Házában. Ez a mai sorrendben a harmadik ilyen rendezvényünk.- Hogy milyen céllal alakult a klub? - veszi át a szót Csámpai Ottó. — Elsősorban a hagyományok ápolását, őrzését és a magyarságtudat ébrentartását tekintjük elsődleges feladatunknak. Ezért is neveztük el a klubot éppen Esterházy Jánosról, aki nemcsak a keresztény gondolatiság, hanem az egész felvidéki magyarság eszmei képviselője volt a két háború közötti időszakban. Az előadások tematikájával kapcsolatban beszélgetőpartnereim hangsúlyozták, hogy elsősorban olyan előadásokat kívánnak szervezni, amelyek szokatlan vagy eddig kevéssé ismert nézetekkel ismertetnék meg a hallgatóságot. Ez a cél vezérelte őket akkor is, amikor meghívták dr. Mándoky Kongur Istvánt, a budapesti ELTE docensét, aki a török-magyar rokonságelmélet ismert híve és lelkes kutatója. Mándoky docens szerint egy nép származásának felkutatásában éppolyan jelentőséggel bír az etnogenézis, mint a nyelvi jelenségek vizsgálata. A magyarság esetében ezért semmiképpen sem hanyagolható el a török eredetű népek körében és a magyar népben egyaránt élő rokonságtudat. "Ha tekintetbe vesszük a folklórban föllelhető közös epikai elemeket, a származástudat erős továbbélését és a magyar szókincs közel 1000 (a XV. századtól régebben átvett) török eredetű elemét, nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a magyarság nemcsak tartósan együtt élt a törökös népekkel, hanem maga is török eredetű nép" - vallja a neves magyar turkológus. Mint megtudtam, a klub következő rendezvénye is hasonlóan izgalmas előadást ígér az érdeklődőknek. 1991. február 27-én Ágoston Gábor tart rendhagyó előadást a török hódoltság koráról. A szervezők törekvéseit látva úgy vélem, minden lehetőség megvan arra, hogy az EJKMK neve úgy menjen át a köztudatba, mint a nemzetiségi klubtevékenységet új tartalommal, színvonalas rendezvényekkel gazdagító társulásé. Ismerve a csehszlovákiai magyar klubélet szegényességét - erre bizony igencsak szükség van. (forgon) PÁLYÁZAT születésének 200. évfordulójára Katona József Az idén emlékezünk meg Katona József születésének 200. évfordulójáról. A magyar művelődésügyi kormányzat és a kecskeméti megyei jogú város polgármesteri hivatala létrehozta a Katona József Bicentenáriumi Emlékbizottságot, amelynek fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök. Az Emlékbizottság első ülését ez év január 7-én tartotta meg Kecskeméten a városházán. Nemzeti drámánk megalkotójának születési évfordulójára az egyetemes magyar kultúra jegyében emlékeznek meg. A Kecskeméti Katona József Társaság a bicentenáriumi program gazdagítására emlékérem- és grafikai pályázatot hirdet meg a magyarországi és a határokon túli képzőművészek számára. A két pályázat feltételei: Emlékérem-pályázat: Pályázni lehet tematikai megkötés nélkül olyan nemes anyagokból készült alkotásokkal (maximális méret 20x20 cm), amelyek szellemükben Katona József életművére utalnak. I. díj 50 000 forint II. díj 30 000 forint III. díj 20 000 forint Ezenkívül - várhatóan - lesz három különdíj is. Grafikai pályázat: beküldendő bármely, az utóbbi két évben készült egyedi alkotás, méretbeli és technikai megkötöttség nélkül. Az első három helyezett mű 25 000 — 25 000 forint jutalomban részesül; és várhatóan különdijak is kiadásra kerülnek. A pályázati anyagot szaktekintélyekből álló zsűri bírálja el. A pályamunkákból 1991. november 11-én bemutatót rendeznek, s ezt követően - a pályázók egyetértésével - a beküldött alkotásokat értékeseik. A befolyt összeg az alkotót illeti meg. A kiállítás kapcsán felmerülő publikálás lehetőségét a szervezők fenntartják maguknak. A kiállítást követően az értékesítésre nem került műveket az alkotók a bemutatás színhelyén átvehetik. Beküldési határidő 1991. szeptember 1. A cím: 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. (Városháza). A kiállítás helye: Kecskemét, Erdei Ferenc Művelődési Központ. A díjkiosztás ideje: 1991. november 11. Bízom abban, hogy e jelentős évfordulóra kiírt képzőművészeti pályázatról a szlovákiai magyar képzőművészek alkotásai sem hiányoznak majd. GÁL SÁNDOR, az Emlékbizottság tagja A HÉT 9
