A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-01 / 9. szám
LÁTOGATÓBAN - HÍRMONDÓ lehet léptetni. Ez olyan törvény, amely sérti az alkotmányt, sérti az alapvető emberi jogokat. — Tehát nem kell betartani. — Nem kell és nem is lehet betartani. Egyszerűen kizártnak tartom, hogy ezt Szlovákiában valaki is képes lenne betartatni. — S ugyanígy veszed a közigazgatási törvényben megfogalmazottakat is, bárha arra vonatkozóan már konkrét büntethetőséget is megszabnak, vagyis: mintha ott sem lennének az említett kitételek? — Igen. Ez okozhat gondokat, de akármilyen törvényt is hoznak Szlovákiában, az értelmezés nem számít, az számít, hogy van-e olyan szerv, amelyhez fordulni lehet a törvény értelmezését illetően. S ebben a pillanatban, sajnos, nincsen ilyen szerv. Bírósághoz ugyan lehetne fordulni, azok eldönthetnék bizonyos esetekben a konkrét helységnévhasználatot, annak jogos vagy jogtalan voltát. — De tulajdonképpen most egyfajta törvényenkívüliség jellemez bennünket... — Inkább úgy mondanám, a törvény önmagában nem dönt el semmit, a törvény szerint kellene dönteni. De ez a döntéshozó szerv nincs meg. Én egyébként Dél-Szlovákiában ezt a nyelvtörvényt nem tartom tragikusnak, hiszen előírja, hogy Dél-Szlovákiában a magyar hivatalos nyelv. — Hol? — Ott, ahol húsz százaléknyi kisebbség él. Dunaszerdahelyen tehát hivatalos nyelv a magyar is, Vágsellyén már nem, mert ott csak 18 százaléknyi magyar él; Szencen sem az... — A népszámlálás előkészítésével kapcsolatban nincs semmilyen kifogásotok? — A népszámlálási ívekkel kapcsolatos kifogásainkat elmondtuk az etnikai és nemzeti kisebbségek bizottságában, s ezt respektálták is. Olyan kérdések merültek fel, hogy rákérdeznek-e az anyanyelvre, hogy a cigányság és a más nemzetiség is feltüntethető-e ebben a kérdőívben nemzetiségként. Ezt — ismereteink szerint — mind érvényre is juttatták. Ami nem érvényesül, az a statisztikai hivatal utasítása alapján nem érvényesül, vagyis nem készültek magyar nyelvű kérdőívek. Ezt itt, Szlovákiában, úgy tűnik, elszabotálták.- Sajnos, az említett közigazgatási törvény 5. paragrafusában benne van az is, hogy a statisztikai hivatal szlovák kérdőívekkel köteles dolgozni; erre bármikor hivatkozhatnak.- Szövetségi szintről voltak alapvető utasítások a kérdőívekkel kapcsolatban, ez nemcsak Szlovákiát érinti, hanem Csehországot is, s tudomásom szerint Csehországban sem készülnek nemzetiségi nyelveken kérdőívek. Ez nem ettől a törvénytől függ. Egyébként is: a törvény akkor lép hatályba, amikor megjelenik a törvénytárban, ezt is érdemes azért tudni! A nyelvtörvény ilyen alapon Szlovákiában nincs is érvényben! És ez szintén parlamenti határozat.- Én ezt tudom. De a törvény akkor is létezik, és hivatkozni is lehet rá.- ... Meg lehet cselekedni is ennek az értelmében. De, ismétlem, ez az egy dolog nagyon bánt bennünket. Amit még most, az utolsó pillanatban lehet tenni, az az, hogy a csehszlovákiai magyarság kollektive kivédi ezt a mulasztást. NÉHÁNY SORBAN A Csehszlovák Kulturális és Tájékoztatási Központ 1991. január 24-én irodalmi estet rendezett Mészöly Miklós 70. születésnapja alkalmából. Az esten az író művei alapján megjelent cseh és szlovák kritikákat ismertették. A kulturális intézmény ez évi tervei között szerepel Grendel Lajos szerzői estje, Németh László: Az én cseh utam c. művének ismertetése dr. Jaroslava Pašiaková előadásában, valamint Milan Kundera írói estje is, amelyet a kulturális központ a Francia Intézettel közösen kíván megrendezni. Nem lankad, az érdeklődés Kelet-Közép-Európa iránt Franciaországban sem. Levelek Olgának címmel Václav Havel 1979 és 1983 között, a börtönből feleségének küldött írásait jelentette meg az Éditions de ľAube, Jan Rubes fordításában. Kellő felvilágosító és propagandamunkát kell kifejteni az emberek közt. Mindenki kb. egy héttel a népszámlálás előtt megkapja a kérdőívet, és a saját bevallása alapján kell kitöltenie azt. — Tehát nem a személyi igazolvány alapján. — Nem. Tehát nem aszerint, eddig kit hogyan neveztek és milyen nemzetiségűnek írtak be különböző helyeken. Saját elhatározás és pillanatnyi döntés kérdése, ki hogyan tölti ki a statisztikai lapot. Ezt a lapot önmaga töltheti ki az ember, vagy más segítségével, de az a más nem kell, hogy a számlálóbiztos legyen. Az ember így jobban meggondolhatja, hogyan tölti ki az ívet. Fontos, hogy ezek a kérdőívek végre-valahára egyszer a megfelelő módon töltessenek ki Csehszlovákiában. — Tehát hogy valós adatokat, valós számokat tükrözzenek. — Igen. Meggyőződésem szerint egyébként nőni fog a csehszlovákiai magyarok száma, de ugyanakkor csökkeni is, mert a cigányság is szerepel mint nemzetiség a kérdőíveken, s ez csökkenteni fogja a magyarok számát. A társadalmi szervezetek, politikai mozgalmak és önkormányzatok dolga, hogy felügyeljék, mindenki szabadon, kényszerítés nélkül tölthesse ki az adatlapot. A többi azután már a népszámláiók dolga, s a kitöltött kérdőívek feldolgozása most már manipulálhatatlan lesz, mert azt lehet ellenőrizni. A döntő tehát, hogy mit ír be az ember. Nagyon okosnak kell most lenniük a csehszlovákiai magyaroknak, mert ezen múlhat a kisebbség belpolitikai súlya, erre épülhet a jövőben az államilag támogatott kultúrpolitika, erre épül majd a szociálpolitika, vagyis az elkövetkező tíz évre ezek az adatok meghatározhatják az állami költségvetési juttatásokat a kultúrában, a szociális szférában, a gazdaság területén. A népszámlálás most lehetőség arra, hogy az egyén befolyásolja az egész kisebbség jövőjét. Ez magában véve kevés, de összességében nagyon sokat jelenthet, meghatározhatja a jövőbeni politikai mozgásokat, egész életünk alakulását. — Köszönöm a beszélgetést! N. GYURKOVITS RÓZA Fotó: Gyökeres György
