A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-03-01 / 9. szám

RIPORTJA hellyel kínál a csöppnyi irodá­ban. - Sikerült kiharcolnom a behozatali l<eret felemelését az eredeti 230 000 rubelről 530 000 rubelre. De mivel úgy gondoltam, hogy még ez az összeg is kevés lesz a várható könyvéhség csillapítására, a Slovarton keresztül megpróbál­tam egy másik utat is kiépíteni. Nem szeretném, ha - mint a múltban - föntről diktálnák, mit hozzunk be. Az üzletben dolgo­zó tudja a legjobban, mit keres­nek az emberek. Tudatosítani kell, hogy a hazai vevőközön­ség ízlése más, mint a magyar­­országié — és ezt szem előtt kell tartani. Persze az új viszo­nyok között a könyvek kiválasz­tása is nehezebben megy. Ré­gebben a Kultúra Külkereske­delmi Vállalat minden év de­cemberében leküldte a kiadók következő évre szóló tervét. Ez a gyakorlat azonban már két éve megszűnt. Ráadásul ma már nem 25-30 kiadó működik Magyarországon, hanem 400- 500. Az lenne a legjobb, ha a boltvezető személyesen válo­gathatná ki a könyveket, sze­mélyesen dönthetne arról, mi­ből mennyit kíván rendelni, és lenne egy megbízható külföldi partnere, aki biztosítani tudná a kért könyveket akár 1 példány­ban is. Akkor aztán lehetne nö­velni a bolt forgalmát. De amíg az embernek meg van kötve ke­­ze-lába, addig ez nem megy... Bizony nagyon felemás uta­kon jár ez a mi gazdasági újjá­épüljünk. Az egyik oldalon igyekszünk lerombolni a régi struktúrákat, a másik oldalon vi­szont elfelejtjük megterenteni az új struktúrák beindulásának alapvető feltételeit. A Slovenská kniha monopol­helyzetét is meg kell szüntetni, mivel a szabad piac követelmé­nyei ezt diktálják. És mivel a könyvpiac is "csak*1 piac - a könyvterjesztés monopóliuma sem maradhat tovább egy kéz­ben. 1991. május 31. után a pi­aci liberalizmus "segedelmével" minden egyes könyvkereskedés önálló életet élhet. Ha tud. A boltosok végre szabad kezet kapnak. Meglehet, hogy egye­sek a könyvek mellett kozmeti­kai cikkeket vagy "menő" bizsu­kat is árulnak majd. A pozsonyi magyar könyvesboltban is gon­dolnak a választék kiszélesíté­sére. A könyveken kívül népmű­vészeti cikkek, hanglemezek, magnó- és videokazetták for­galmazását tervezik. — Nem szeretnék ebből az üzletből bazárt csinálni. Csak olyan áruval fogok kereskedni, ami szorosan összefügg a kul­túrával - indokolja meg az el­határozást šteglík Aranka. A legnagyobb gondot azon­ban itt is, mint minden más könyvesboltban, az 5-10 éve a raktárban porosodó, elavult po­litikai irodalom jelenti. A drága raktárhelyet az ún. kongresszu­si anyagok, a régebbi és újabb "klasszikusok" foglalják el. "Ne­kik" is köszönhető, hogy már hetek óta nem került új könyv a pultra.- Vannak ugyan új könyve­ink, novemberi, decemberi új­donságok — de már február van. Magyarországon azóta már egy csomó új könyv jelent meg, és ha mi nem tudunk az olvasóknak legalább kéthetente egy-egy új könyvet kirakni a polcokra, elveszítjük őket — bosszankodik az üzletvezető. Reméli, hogy az új helyzet ezen a téren is szabad kezet biztosít számára. Gondolom első dolga az lesz, hogy megszabaduljon a raktáron fekvő eladhatatlan anyagtól. Egyelőre azonban vár. És vele együtt vár sok más könyvkereskedő is. A helyzet bi­zonytalan. A Slovenská kniha ugyan már csak pár hónapig uralkodhat fölöttük, de ez alatt az idő alatt még megteheti, A könyves­­hogy fölmond a neki nem tetsző bolt forgalma embereknek. Vagy esetleg elár- is csökken verezteti azt az üzletet, amelyet a legfölöslegesebbnek tart. Egy szakadék szélén álló vállalatnak már nincs vesztenivalója. A ke­reskedők ráadásul nem tudják, mire számítsanak a jövőben. A magángazdálkodás feltétele­ként megbízható szabályokra lenne szükség, amelyek segíte­nének a könyvterjesztés gond­jainak megoldásában. Biztosí­tékra, hogy nem fognak csöbör­ből vödörbe esni. Ellenkező esetben a helyzetet az utca fog­ja kihasználni, és a piacot el­árasztja a maga kínálatával. Ugyan még nem kezdődött el a könyvesboltok magánkézbe adása, de félő, hogy a mai árak mellett, elavult könyvállo­mánnyal nem találni majd vál­lalkozót, aki könyvesboltot mer­ne nyitni. Várható, hogy ezek­nek a boltoknak a helyén olyan üzletek nyílnak majd, amelyek­ben az új tulajdonos nem köny­veket fog árulni. Sok esetben az életbenmaradás lesz a tét. És ez nemzetiségi viszonyokban különösen fontos, létkérdés. A pozsonyi üzlet vezetőnője re­méli, hogy a boltja továbbra is magyar könyvesbolt marad, és bízik a pozsonyi magyarság megtartó erejében. Vajon mi a helyzet a többi 29 magyar köny­vesbolttal? Nekik ki fog segíte­ni? S. FORGON SZILVIA Fotó: Gyökeres György A HÉT 3

Next

/
Thumbnails
Contents