A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-01 / 9. szám
RIPORTJA hellyel kínál a csöppnyi irodában. - Sikerült kiharcolnom a behozatali l<eret felemelését az eredeti 230 000 rubelről 530 000 rubelre. De mivel úgy gondoltam, hogy még ez az összeg is kevés lesz a várható könyvéhség csillapítására, a Slovarton keresztül megpróbáltam egy másik utat is kiépíteni. Nem szeretném, ha - mint a múltban - föntről diktálnák, mit hozzunk be. Az üzletben dolgozó tudja a legjobban, mit keresnek az emberek. Tudatosítani kell, hogy a hazai vevőközönség ízlése más, mint a magyarországié — és ezt szem előtt kell tartani. Persze az új viszonyok között a könyvek kiválasztása is nehezebben megy. Régebben a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat minden év decemberében leküldte a kiadók következő évre szóló tervét. Ez a gyakorlat azonban már két éve megszűnt. Ráadásul ma már nem 25-30 kiadó működik Magyarországon, hanem 400- 500. Az lenne a legjobb, ha a boltvezető személyesen válogathatná ki a könyveket, személyesen dönthetne arról, miből mennyit kíván rendelni, és lenne egy megbízható külföldi partnere, aki biztosítani tudná a kért könyveket akár 1 példányban is. Akkor aztán lehetne növelni a bolt forgalmát. De amíg az embernek meg van kötve keze-lába, addig ez nem megy... Bizony nagyon felemás utakon jár ez a mi gazdasági újjáépüljünk. Az egyik oldalon igyekszünk lerombolni a régi struktúrákat, a másik oldalon viszont elfelejtjük megterenteni az új struktúrák beindulásának alapvető feltételeit. A Slovenská kniha monopolhelyzetét is meg kell szüntetni, mivel a szabad piac követelményei ezt diktálják. És mivel a könyvpiac is "csak*1 piac - a könyvterjesztés monopóliuma sem maradhat tovább egy kézben. 1991. május 31. után a piaci liberalizmus "segedelmével" minden egyes könyvkereskedés önálló életet élhet. Ha tud. A boltosok végre szabad kezet kapnak. Meglehet, hogy egyesek a könyvek mellett kozmetikai cikkeket vagy "menő" bizsukat is árulnak majd. A pozsonyi magyar könyvesboltban is gondolnak a választék kiszélesítésére. A könyveken kívül népművészeti cikkek, hanglemezek, magnó- és videokazetták forgalmazását tervezik. — Nem szeretnék ebből az üzletből bazárt csinálni. Csak olyan áruval fogok kereskedni, ami szorosan összefügg a kultúrával - indokolja meg az elhatározást šteglík Aranka. A legnagyobb gondot azonban itt is, mint minden más könyvesboltban, az 5-10 éve a raktárban porosodó, elavult politikai irodalom jelenti. A drága raktárhelyet az ún. kongresszusi anyagok, a régebbi és újabb "klasszikusok" foglalják el. "Nekik" is köszönhető, hogy már hetek óta nem került új könyv a pultra.- Vannak ugyan új könyveink, novemberi, decemberi újdonságok — de már február van. Magyarországon azóta már egy csomó új könyv jelent meg, és ha mi nem tudunk az olvasóknak legalább kéthetente egy-egy új könyvet kirakni a polcokra, elveszítjük őket — bosszankodik az üzletvezető. Reméli, hogy az új helyzet ezen a téren is szabad kezet biztosít számára. Gondolom első dolga az lesz, hogy megszabaduljon a raktáron fekvő eladhatatlan anyagtól. Egyelőre azonban vár. És vele együtt vár sok más könyvkereskedő is. A helyzet bizonytalan. A Slovenská kniha ugyan már csak pár hónapig uralkodhat fölöttük, de ez alatt az idő alatt még megteheti, A könyveshogy fölmond a neki nem tetsző bolt forgalma embereknek. Vagy esetleg elár- is csökken verezteti azt az üzletet, amelyet a legfölöslegesebbnek tart. Egy szakadék szélén álló vállalatnak már nincs vesztenivalója. A kereskedők ráadásul nem tudják, mire számítsanak a jövőben. A magángazdálkodás feltételeként megbízható szabályokra lenne szükség, amelyek segítenének a könyvterjesztés gondjainak megoldásában. Biztosítékra, hogy nem fognak csöbörből vödörbe esni. Ellenkező esetben a helyzetet az utca fogja kihasználni, és a piacot elárasztja a maga kínálatával. Ugyan még nem kezdődött el a könyvesboltok magánkézbe adása, de félő, hogy a mai árak mellett, elavult könyvállománnyal nem találni majd vállalkozót, aki könyvesboltot merne nyitni. Várható, hogy ezeknek a boltoknak a helyén olyan üzletek nyílnak majd, amelyekben az új tulajdonos nem könyveket fog árulni. Sok esetben az életbenmaradás lesz a tét. És ez nemzetiségi viszonyokban különösen fontos, létkérdés. A pozsonyi üzlet vezetőnője reméli, hogy a boltja továbbra is magyar könyvesbolt marad, és bízik a pozsonyi magyarság megtartó erejében. Vajon mi a helyzet a többi 29 magyar könyvesbolttal? Nekik ki fog segíteni? S. FORGON SZILVIA Fotó: Gyökeres György A HÉT 3
