A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-22 / 8. szám
anyanyelvét, de egyúttal saját anyanyelvűnket is ápoljuk és védjük. Középiskolás kategória CSOMÓS ELEMÉR, Rimaszombat 31. Az anyanyelv az a nyelv, amelyen édesanyánk először szólt hozzánk, amely nyelven elkezdtünk beszélni és gondolkodni. Ez a mindenki, vagy legalábbis a többség által ismert meghatározás szép, de ez a szó sokkal többet hordoz magában annál, mintsem hogy egy mondattal pontosan meg tudjuk határozni. Tömérdek érzett és megtörtént dolgot asszociál: pillanatnyi örömöket, amelyek időbeni messzeségből nézve jelentéktelenek, de nekünk — talán tudatunkon kívül - nagyon fontosak, fájó hanglejtéseket, félbeszakított mozdulatok és gondolatok egész sorát, holtpontot és képzelt boldogságot. Emberi létet ad, az életet jelentik szavai. A szavak, a beszéd, amelyek legalább annyira életfeltételek, mint a levegő és a víz, s mert az emberben a legősibb az életösztön, ösztönszerűen ragaszkodik ezekhez. Az emberben kialakult, legalábbis ki kell, hogy alakuljon, egyfajta szóéhség. Ugyanis az emberi lélek értékeit, ami a világon az egyetlen valódi érték, az agy a beszéden keresztül hozza nyilvánosságra, és az agynak ez a fajta működése automatikus, mert akiben ilyen értékek vannak, az előbb vagy utóbb megmutatkozik, s mivel ennek — ami tulajdonképpen a gondolatalkotás - az eszköze a szó, é minél bonyolultabb a gondolat — a pontosságra törekedve —, annál több szó ismeretét igényli. Ami az embert emberré teszi, az éppen a gondolat, a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás. Gondolkodni csak anyanyelvűnkön tudunk, s az anyanyelv jó ismerete feltétele a tiszta gondolatnak, amit ugyan lefordíthatunk más nyelvre, de csak anyanyelven elmondva érezhetjük a lendületét, érthetjük meg valódi mondanivalóját. Csak az anyanyelven elmondott érzés melegsége vagy megfagyottsága érint meg igazán. Mit jelent az, hogy magyar az anyanyelvem? Hiszen - bár biológialag nem kimutatott tény -, hogy benne van génjeimben, a génekkel együtt kapom a magyarság csíráját. Benne van minden sejtemben, s a sokat mondott — bár nem elképzelt — mondás igazsága szerint ezt nem lehet kiölni belőlem s belőlünk, magyarokból. Kötnek minket az őseink: a nagy elmék és az egyszerű parasztemberek egyaránt. Tudnunk kell, hogy ők hogyan éltek, mitől féltek, miért harcoltak és mit szenvedtek, mert az ő szenvedéseik bennünk is megvannak. József Attila azt mondja, hogy mi millió ember vagyunk egyben, bennünk vannak az ősapáink a géneken keresztül több mint kétezer évre visszamenőleg is. így hát az őket ért történelmi igazság vagy igazságtalanság kimondásával tartozunk nekik, tartozunk a nemzetnek, s a nemzet éltetőerejének, a nyelvnek, mert nyelvében él a nemzet. Tartozunk ezzel saját magunknak, és a jövő nemzedéknek, mert tudnunk kell, hogy honnan jöttünk, mert aki nem tudja, hogy honnan jött, az nem juthat el sehova. Nézzük meg más szempontból a magyar anyanyelv, és egyáltalán az anyanyelv jelentését! Egy tárgyat, egy érzést fölidézni csakis az anyanyelven keresztül tudunk, azon a nyelven, melyen megtanultuk a tárgy nevét, amelyen megpróbáltuk elmondani a névtelen érzést. Nekem a tárgy, amelyet az a szó jelöl, hogy alma, csak akkor jelenik meg a tudatomban, ha magyarul, az anyanyelvemen mondják, s ha azt hallom, hogy der Apfel vagy jablko, nem indul meg a nyálműködésem. A költői kérdésre, hogy miért szeretem anyanyelvemet, mindezzel nem adtam egyértelmű választ, de mert érzés, azt hiszem, az a legfontosabb, hogy érezzük. Becsületes ember számára nem létezik más alternatíva, csak az, hogy szeressük anyanyelvűnket, mert aki nem szereti, az nem képes szeretetre, s aki nem szeret, az nem ember. Hosszú fejtegetést írhatnánk válaszként erre a kérdésre, de nem mondanánk el vele semmit, vagy legalábbis nagyon keveset. A fejtegetést én is megpróbálhatnám, de akkor arra lenne szükség, hogy megerőszakoljam magamban magát az érzést, és ezt nem teszem. Alapiskolás kategória BENYÁK ANIKÓ Vámosfalu HANGLEMEZ Föltámadott a tenger Hegedűs D. Géza előadásában olyan Petőfi verseket válogatott korongra Mácsai Pál rendező, amelyekben forr a hangulat, tobzódnak az indulatok. A "Föltámadott a tenger" című vers így az egész szerkezeti váz alappilléreként van jelen. A hanglemezt a "Világosságot" című alkotás indítja, egyértelműen érzékeltetve, hogy az elkövetkező csaknem negyven percben forradalmi hangulatú verseket fogunk hallani. Szép, átélt, művészi előadásban hallható a "Nemzeti dal" is, mely legelőször a Pilvax kávéházban hangzott el olyan erővel, hogy új történelem kezdetét jelentette. A nép, vagy A nép nevében című versek a nemzete iránti elkötelezettségét és az elnyomó osztály ellen irányuló "vétkeket" nagyítják ki. Szánalomra és elhagyatottságra ítélt hazáját Petőfi a maga módján, költői eszközökkel siratja. (Megint beszélünk, s csak beszélünk...; A nemzetgyűléshez). "A kutyák dala" és "A farkasok dala" tartalmukban szorosan összefonódnak, mégis két ellentétes életformát ábrázolnak. Hegedűs D. Géza kitűnő színészi adottságainak köszönhetően ritka művészi élmény részesei lehetünk. Az elkényeztetett, ellustult kutyák monológját nyájasan, ravaszul próbálja átadni, de a farkasok keserű és rideg életét is nagyon hatásos előadásmóddal, jó eszközökkel érzékelteti. A színművész a lemeztasak hátoldalán meggyőző magyarázatot ad arra, miért közeli számára Petőfi gondolkodása: "1823 után született őseim: A Hegedűsök, Kormányok, Blitzmanok, Kulcsárok, Rübák, Ménesek, Bédák, Hideghek, Krasanszkyk mind olvasták, tanulták, mormolták és énekelték Petőfi Sándor verseit. A bizonyosság volt ő ezeknek a parasztoknak, papoknak, mesterembereknek, kereskedőknek, tanítóknak. Együvé tartozásuk bizonyossága etnikumra való tekintet nélkül. Magyarságuk, európaiságuk, bizonyossága hitükben, erkölcsükben, emberségükben, gyönyörű nyelvükben, s a közösen meg szenvedett történelmünkben. Petőfi Sándor verseit mondva ma, 1990-ben, ezt a bizonyosságot szeretném újra felmutatni, a költészet kiközösítés nélküli, mindenkit magához ölelő emberhangján". A tavaly megjelent nagylemez címoldalán a költőnek a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött portréja látható. KOLLER SÁNDOR A HÉT 19
