A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-22 / 8. szám
A Bibliotheca Hungarica „állapottyáruľ HÍRMONDÓ Az elmúlt esztendő vége felé a Hétben (és központi sajtónkban egyaránt) megjelent a Somorjai Városi Honismereti Ház felhívása a csehszlovákiai magyar közvéleményhez, személyekhez és közületekhez, hogy könyvekkel és egyéb nyomtatványokkal támogassák egy központi könyvgyűjtemény, egy nemzetiségi BIBLIOTHECA HUNGARICA alapjainak lerakását. Kíváncsian vártuk, milyen fogadtatásra talál e felhívás, ezért megkérdeztük Presinszky Lajost és Zalabai Zsigmondot, a Bibliotheca Hungarica kezdeményezőit, hogy milyen a jelenlegi állapot, milyen a visszhangja felhívásuknak. P. L.: — A sajtóban közzétett felhíváson kívül ötven, névre szóló levelet postáztunk, a Csehszlovákiai Magyar írók Társasága tagjainak. Fontosnak tartottuk ugyanis megszólítani őket személyesen, külön-külön is. Sajnos ezidáig még csak Rácz Olivér, Csáky Károly, Ardamica Ferenc, Ozsvald Árpád és Csontos Vilmos válaszolt felkérő levelünkre. A vártnál kisebb visszhang kissé csalódást okozott nekünk. Ezzel szemben többen, főleg idősebb emberek jelentkeztek és levélben ajánlottak fel könyveket, folyóiratokat, amelyekért — a postai kézbesítés gyakorlati nehézségei miatt — még el kell mennünk. A Csallóköztől a Bodrogközig több ilyen felajánlónk van, talán kiZalabai Zsigmond és Presinszky Lqjos emelném Godzsák Lajosné nevét Perbenyikből, Szabó Istvánt Érsekújvárról (aki régi “tankönyveket ajánlott) és az időközben elhunyt Kurucz Lujzát. Egy magát megnevezni nem kívánó férfi több mint 4000 korona értékben könyveket ajándékozott a Bibliotheca Hungaricának. Jelentkezett a Jókai Színház is. Számszerűleg eddig 22 adományozó körülbelül 250 könyvet (köztük számos értékes könyvritkaságot is) és kisnyomtatványt juttatott el hozzánk. Idén, január elején, további 160 címre postáztunk kérő levelet olyan személyeknek, akikről azt tartottuk, hogy hazai közművelődésünk aktív részesei. Erre a felhívásra eddig csupán Motesiczky Árpád, Liszka József és a kassai Keleti Napló válaszolt. Ügy érezzük, hogy a befektetett erő, energia nem arányos az eddigi eredménnyel! Z. Zs.: — Igen lassúnak és vontatoknak tartom közéletünk, értelmiségünk képviselőinek eddigi reagálását a felhívásra. Becslésünk szerint 1918-tól máig körülbelül 2500 magyar könyv látott napvilágot hazánkban. Leginkább a Madách Könyvkiadó és honi íróink, költőink ügyünk iránti csekély érdeklődését fájlaljuk. A Csemadok járási választmányait ismételten kérjük, hogy a birtokukban lévő helyi kiadványokból küldjenek. Ezenkívül hangsúlyozni szeretném, hogy az értékes nyomtatványok, fénymásolata is számításba jöhet. A regionális honismereti kiadványokat, a magyarul, szlovákul, angolul megjelent, a csehszlovákiai nemzetiségi kérdéssel foglalkozó nyomtatványokat egyaránt várjuk a továbbiakban is. Ezúton szeretnénk megköszönni mindazoknak, akik már elküldték adományaikat. Hisszük, hogy rövidesen (és főként gyorsan!) válaszolnak azok is, akik eddig valamilyen oknál fogva hallgattak. Hisszük, hogy felhívásunk nem csupán pusztába kiáltott szó! S végül egy ötletet kínálunk: A Csemadok országos közgyűlésére minden küldött hozzon magával egy (1!) ajándék könyvet a Bibliotheca Hungarica-nak! ígérjük, mi is ott leszünk! Lejegyezte: -mák-Címünk: Mestský vlastivedný dom — Városi Honismereti Ház (BIBLIOTHECA HUNGARICA), 931 01 ŠAMORÍN (Fotó: Szarnák Mihály) MAGÁNGIMNÁZIUM A rendszerváltás magával hozta az iskolarendszer demokratizálását is. Az iskolaügyi minisztérium 1990. december 6-án kelt rendelete lehetőséget ad a magániskolák megnyitására Szlovákiában is. Galántán is elhatározták, hogy egy nyolcéves magángimnáziumot hoznak létre, ahova az alapiskola 5. osztályát elvégzett legjobb tanulók nyerhetnek felvételt. A tanulók szülei kb. 500 Kčs tandíjat fizetnének havonta. A magángimnáziumban a gyerekek a kiváló pedagógusok irányítása alatt a legjobb nevelésben részesülnének. A gimnáziumban az általános képzés mellett — mint választható tantárgyakra — nagy súlyt kívánnak fektetni az idegen nyelvek és az informatika oktatására. A tervek között szerepel a vállalkozás és a menedzserképzés "tantárgyak" bevezetése is. Az alapítók a külföldi ALAKUL GALÁNTÁN (angliai, franciaországi, németországi) nyelvtanulás lehetőségét is biztosítják. Szeretnék elérni, hogy a tanulók olyan szinten sajátítsák el a kiválasztott idegen nyelvet, hogy a későbbiekben külföldi egyetemeken is folytathassák tanulmányaikat. Az érdeklődők a galántai magángimnáziumról a következő címen kaphatnak felvilágosítást: Tóth Lgjos szaktanácsadó Okresné pedagogické stredisko Bratislavská cesta 8. 924 00 Galanta Kellő számú jelentkező esetén a tanítást 1991. szeptember 2-án elkezdik Galántán.
