A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-22 / 8. szám
HÍRMONDÓ A statisztika a hazugság egyik formája? 1991. január 14-én színültig megtelt a Thália Színház társalgója. Dr. Popély Gyula tartott előadást a csehszlovákiai magyarság statisztikájáról a népszámlálások tükrében. Egy népcsoport gyötrelmes útjáról tett tanúbizonyságot. Olyan tényeket sorolt föl, amelyek már kihulltak az emlékezetből. A mai Szlovákia területe a századfordulón nemzetiségi szempontból rendkívül tarka volt. Ez a helyzet alig változott a Cseh-Szlovák Köztársaság megalakulása után. Akkor a lakosság 59,1 %-a volt cseh vagy szlovák anyanyelvű. Szlovákiában 896 271, Kárpátalján 174 501 magyar élt, ami a szlovákiai lakosság 30,62 %-át tette ki. 1918 előtt a magyar népszámlálások azért vették alapul a nemzetiség helyett az anyanyelvet, mivel úgy látták, az anyanyelv bevallása nem igényel olyan elkötelezettséget, mint a nemzetiségi hovatartozás vállalása. Az 1921-es népszámlálásra meglehetően furcsa körülmények között került sor. Szlovákiában épp hogy feloldották a statáriumot, Kárpátalja és Szlovákia egyes vidékein azonban még fenntartották. Sokan internálótáborokban "élvezték" az új állam demokratikus légkörét. Sok embertől megvonták az állampolgárságot, s akiket a statisztikában külföldiként tüntettek föl (238 808 fő). Magyarországon az új állam megalakulása utáni egy-két évben 106 000 szlovákiai és kárpátaljai menekültet tartottak nyilván. Ügyes húzás volt a zsidó nemzetiség bevezetése is. Szlovákiában és Kárpátalján 70 529, illetve 80 059 polgárt jegyeztek be zsidó nemzetiségűként. A visszaélések, a megfélemlítés és terror, az állampolgárság megvonása, valamint a számlálóbiztosok önkényeskedése meghozta kétes eredményét. A magyarság számára ez 325 341 fő veszteséget jelentett. Az 1930-as népszámlálás előtt a magyar ellenzéki pártok már mindent megtettek, hogy a nemzetiségi lakosságot felkészítsék. Cseh- és Morvaországgal ellentétben, ahol postán kézbesítették ki a kérdőíveket és a biztosok csak összegyűjtötték azokat, Szlovákiában és Kárpátalján a biztos a családfő jelenlétében töltötte ki a nyomtatványokat. Ám, ha a biztos úgy értékelte a helyzetet, hogy a kérdezett nem helyesen vallotta be nemzetiségét, módosíthatta azt. Ha ezzel az érintett nem értett egyet, a járási hivatal nemzetiségmegállapftó kihallgatást rendelt el. E kihallgatás alkalmával a beidézett személyek tanúkkal igazolhatták állításukat, a hivatal viszont ellentanúkat állított. Gondolhatjuk, hányán hagytak fel a teljesen reménytelen harccal. A statisztikusok az 1930-as népszámlálás előtt, kiértékelve a hozzáférhető statisztikai adatokat, kb. 730- 740 000-re becsülték a magyarok számát. Ehelyett a hivatalos statisztika 592 337 magyart mutatott ki. Az előadás aktualitását fokozta, hogy éppen népszámlálás előtt állunk. Most sem egyszerű statisztikai műveletről lesz szó. A kisebbségi sors örök népszámlálás, permanens bizonyítás. Tegyük meg azt, amit jövendőnk joggal követel meg tőlünk - mondta Popély Gyula. Dr. Popély Gyula kutatásait nemsokára könyv formájában is kézbevehetjük. A NÉPFOGYATKOZÁS című kötet néhány érdekesebb fejezetét a Vasárnap folytatásokban fogja közölni. A tavalyi parlamenti választások és a közvéleménykutatások eredményei alapján, Szlovákiában ma valamivel több mint 815 000 magyar él. Nemsokára meglátjuk, ez a becslés milyen mértékben egyezik meg majd a közzétett hivatalos adatokkal. Ez elsősorban rajtunk múlik. BALASSA ZOLTÁN A pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Tanszékén 1991. január 28-án meghitt ünnepség keretében jelentették be a Szenei Molnár Albert Alapítvány létrehozását, amelynek célja — mint azt Zalabai Zsigmond tanszékvezető elmondta —, hogy elősegítse a tanszék hallgatóinak szakmai továbbképzését és önálló tudományos munkára ösztönözze őket. Az Alapítvány induló tőkéje az az 50 000 korona, amelyet dr. Turczel Lajos, nyugalmazott egyetemi docens, jeles irodalomtörténészünk adományozott. Az ünnepségen megjelent dr. Ivan Slimák, a kar dékánja, dr. Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi főkonzulja és Szabó László, a Magyarok Világszövetségének helyettes főtitkára is. — lamér — ' Fotó: Gyökeres György SZENCI MOLNÁR ALBERT ALAPÍTVÁNY a uŕr o
