A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-02-01 / 5. szám

és életét döntően meghatározó körül­ményei alapján lakóhelyének e kilenc hónapban nem Pestet, hanem ezt az al­földi mezővárost tekintette. Ellátogattunk a közeli Kunszentmik­­lósra is. A látnivalók többségét főleg a városka főterén, a Kálvin téren találjuk, így az egyemeletes városházát, mely klasszicista stílusban épült 1826-ban. A nagykaputól balra levő fekete márvány­tábla és a szobor Petőfi 1845. évi láto­gatásának emlékét őrzi. A városháza mögötti udvarban van a helytörténeti gyűjtemény, mely négy ki­állítóhelyiségből áll. Az elsőben találjuk a Kiskunsági Nemzeti Park térképét, valamint a Petőfi kunszentmiklósi kap­csolatairól szóló dokumentumokat és dolgozatokat, valamint az itt írt versek szövegét. A második helyiségben a kis­kunsági szikes puszta talaja, növényzete és állatvilága látható. A harmadik szoba a paraszti életformát, háztartást szem­lélteti, míg a negyedikben a város múlt­jának régészeti emlékei találhatók. A szabadszállási út mentén Kiskun­­szentmiklóstól mintegy hét kilométerre van a Nyakvágó csárda. Ez az út volt régen a pest-péterváradi postaút. A csárda hosszú időn keresztül pihenőhe­lyet adott a kalmároknak, fuvarozók­nak, pásztoroknak, betyároknak és időnként a pandúroknak is. Hírszerzés céljából a közeli falvak emberei is be­betekintettek a csárdába. Ez a csárda nyújtott szórakozási lehetőséget a szilaj pásztoroknak. Nevét onnan kapta, hogy 1801-ben Horváth Sára csaplárosnénak a nyakát elvágták. 1982-től mint csár­damúzeum működik. Kétnapos ottlétünkkor mindkét tele­pülésen felléptek csoportjaink és szólis­tánk. Osztatlan sikert aratott Bodonyi András és az általa vezetett Kincskere­sők parasztzenekar. A tesmagi női éneklőcsoport, mely az átlagéletkort te­kintve a járás legfiatalabb kórusa, meg­lepően tiszta és dinamikus előadásmód­ról tanúskodott. Rédli József tanár úr komolyzenei összeállítása mellett a rock-lakodalmas is óriási sikert aratott. A szűnni, nem akaró taps után a lel­kes közönség közül egy idős bácsi köny­­nyes szemekkel megjegyezte: a lelkete­­ket és szíveteket hoztátok ide, köszön­jük. Mi is köszönjük barátainknak az el­ismerést, reméljük, egyszer majdcsak megszólal a nagyharang. Meg kell még jegyezni, hogy őszinte elismerés illeti Kajtor Pált, az Ipolysági Alapszervezet elnökét, az út fő szerve­zőjét, aki szívügyének tekinti a baráti kapcsolatok elmélyítését, ápolását. ÁBEL GÁBOR A Ghýmes új Értesüléseink szerint az Opus gondo­zásában a tavasz folyamán megjelenik a Ghýmes együttes új nagylemeze, ame­lyen zömmel szlovákiai magyar népzene — zoboraljai párosító, sirató, felvidéki dudanóták, gömöri dallamok, csallókö­zi ugrósok stb. — lesz hallható. Emel­lett szerepelnek még a hanglemezen nagylemeze dunántúli szokásdallamok, erdélyi hangszeres népi dallamok is. A Ghýmes zenekar tagjai — Béhr Zoltán, Bohus Zoltán, Buják Andor, Szarka Gyula és Szarka Tamás - mel­lett Écsi Gyöngyi és a magyarországi Méta együttes szerepel a lemezen.-1-Fotó: Gyökeres Felhívás Felhívjuk az érdeklődők, szervezők és a támogatók figyelmét, hogy az idén is megrendezzük központi rendezvényeinket, így a XVI. Dunamenti Tavaszt (időpont: Dunaszerdahely, 1991. május 15-19.), a gyermekszínját­szó együttesek, irodalmi színpadok és bábszínjátszók, valamint az I., II., III. kategóriába tartozó vers- és prózamondók központi versenyét és a XXVIII. Jókai Napokat (időpont: Komárom, 1991. június 5-9.), a felnőtt színjátszók, kisszínpadok, bábjátszók, a felnőtt vers- és prózamondók köz­ponti seregszemléjét. A járási fordulók szervezésével kapcsolatban az érdeklődők forduljanak a Csemadok járási titkárságai, illetve járási népművelési központok ille­tékes dolgozóihoz. A Csemadok Országos Választmánya és a Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színját­szók Egyesülete (Nám. 1. mája 10-12, 815 57 Bratislava) A HÉT O

Next

/
Thumbnails
Contents