A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-01 / 5. szám
és életét döntően meghatározó körülményei alapján lakóhelyének e kilenc hónapban nem Pestet, hanem ezt az alföldi mezővárost tekintette. Ellátogattunk a közeli Kunszentmiklósra is. A látnivalók többségét főleg a városka főterén, a Kálvin téren találjuk, így az egyemeletes városházát, mely klasszicista stílusban épült 1826-ban. A nagykaputól balra levő fekete márványtábla és a szobor Petőfi 1845. évi látogatásának emlékét őrzi. A városháza mögötti udvarban van a helytörténeti gyűjtemény, mely négy kiállítóhelyiségből áll. Az elsőben találjuk a Kiskunsági Nemzeti Park térképét, valamint a Petőfi kunszentmiklósi kapcsolatairól szóló dokumentumokat és dolgozatokat, valamint az itt írt versek szövegét. A második helyiségben a kiskunsági szikes puszta talaja, növényzete és állatvilága látható. A harmadik szoba a paraszti életformát, háztartást szemlélteti, míg a negyedikben a város múltjának régészeti emlékei találhatók. A szabadszállási út mentén Kiskunszentmiklóstól mintegy hét kilométerre van a Nyakvágó csárda. Ez az út volt régen a pest-péterváradi postaút. A csárda hosszú időn keresztül pihenőhelyet adott a kalmároknak, fuvarozóknak, pásztoroknak, betyároknak és időnként a pandúroknak is. Hírszerzés céljából a közeli falvak emberei is bebetekintettek a csárdába. Ez a csárda nyújtott szórakozási lehetőséget a szilaj pásztoroknak. Nevét onnan kapta, hogy 1801-ben Horváth Sára csaplárosnénak a nyakát elvágták. 1982-től mint csárdamúzeum működik. Kétnapos ottlétünkkor mindkét településen felléptek csoportjaink és szólistánk. Osztatlan sikert aratott Bodonyi András és az általa vezetett Kincskeresők parasztzenekar. A tesmagi női éneklőcsoport, mely az átlagéletkort tekintve a járás legfiatalabb kórusa, meglepően tiszta és dinamikus előadásmódról tanúskodott. Rédli József tanár úr komolyzenei összeállítása mellett a rock-lakodalmas is óriási sikert aratott. A szűnni, nem akaró taps után a lelkes közönség közül egy idős bácsi könynyes szemekkel megjegyezte: a lelketeket és szíveteket hoztátok ide, köszönjük. Mi is köszönjük barátainknak az elismerést, reméljük, egyszer majdcsak megszólal a nagyharang. Meg kell még jegyezni, hogy őszinte elismerés illeti Kajtor Pált, az Ipolysági Alapszervezet elnökét, az út fő szervezőjét, aki szívügyének tekinti a baráti kapcsolatok elmélyítését, ápolását. ÁBEL GÁBOR A Ghýmes új Értesüléseink szerint az Opus gondozásában a tavasz folyamán megjelenik a Ghýmes együttes új nagylemeze, amelyen zömmel szlovákiai magyar népzene — zoboraljai párosító, sirató, felvidéki dudanóták, gömöri dallamok, csallóközi ugrósok stb. — lesz hallható. Emellett szerepelnek még a hanglemezen nagylemeze dunántúli szokásdallamok, erdélyi hangszeres népi dallamok is. A Ghýmes zenekar tagjai — Béhr Zoltán, Bohus Zoltán, Buják Andor, Szarka Gyula és Szarka Tamás - mellett Écsi Gyöngyi és a magyarországi Méta együttes szerepel a lemezen.-1-Fotó: Gyökeres Felhívás Felhívjuk az érdeklődők, szervezők és a támogatók figyelmét, hogy az idén is megrendezzük központi rendezvényeinket, így a XVI. Dunamenti Tavaszt (időpont: Dunaszerdahely, 1991. május 15-19.), a gyermekszínjátszó együttesek, irodalmi színpadok és bábszínjátszók, valamint az I., II., III. kategóriába tartozó vers- és prózamondók központi versenyét és a XXVIII. Jókai Napokat (időpont: Komárom, 1991. június 5-9.), a felnőtt színjátszók, kisszínpadok, bábjátszók, a felnőtt vers- és prózamondók központi seregszemléjét. A járási fordulók szervezésével kapcsolatban az érdeklődők forduljanak a Csemadok járási titkárságai, illetve járási népművelési központok illetékes dolgozóihoz. A Csemadok Országos Választmánya és a Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete (Nám. 1. mája 10-12, 815 57 Bratislava) A HÉT O