A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-08-17 / 33. szám
HALLOTTUK OLVASTUK LÁTTUK FOLYÓIRAT Kurzív Jönnek a dugibabák címmel érdekes tudósítást közöl a Vasárnapi hírek magyarországi politikai lap. A tudósítás szerint az Eros Coop Kiadó és Szolgáltató Kft. azzal a szándékkal jött létre: ......hogy az átlagembereknek adjunk ki könyveket és készítsünk erotikus filmeket. Már nyomdában van a Pipás Odett nünükéje című könyvünk, amely várhatóan két hónap múlva lesz kapható." Te jó szagú Mán néni! — kiáltana föl szomszédom, pedig sok érdekes címmel találkozhatna, ha végigolvasná a néhány soros hirt. Mert a Dugibabák; Felícia, az ágy tündére; A kikapós Vivien címek gyermekkorom folklórszámba menő Rejtő-utánzat felirat-remekeit juttatják eszembe. Szerzői jogdíj nélkül bocsátom esetleges hazai vállalkozók rendelkezésére őket, használják egészséggel: Az öngyilkos gatyamadzag. Vérfoltok a levegőben, A halva született pékinas önéletrajza; Száraz madzag a tenger fenekén.-lovász-KONYV Ji Csing: A Változás Könyve „Csak az állhatatosság és az igazságosság — melyeket önvizsgálattal élesztünk — tart meg a jó úton. Ha letérnénk, a Bölcs figyelmeztetése nyomán s kemény munka révén visszatérhetünk rá. Sikerünket a társak bizalma övezi majd, s bölcs erőnknek híre kél. .. A bölcs csendesen ünnepel; és a jó is. Akik féktelenségükben egymás fejére locsolják borukat, másnap kínos meglepetéssel találgathatják majd: hová is kerültek ..." Su King — Si King — Ji King — írások Könyve, Dalok Könyve, Változások Könyve, így tanultuk meg annak idején, a Tőket Ferenc — Miklós Pál féle Kínai rövid irodalomtörténetből. Az ókori kínai literatúra három alapkönyve. A Dalok Könyve szinte-szinte „sláger-könyv" mifelénk, ám a másik kettőből legfeljebb szemelvényeket olvashattunk eddig az ugyancsak Tőkei-féle Kínai filozófia; Ókor c. antológiában. S most, íme, A változás könyve — A Ji Csing. (Ki tudja miért, a kínai címeket mindenki másképp írja. King? Csing? Mindegy.) Dehát mi is az a Ji Csing? Ősi kínai jóskönyv — ahogy a Háttér Lap- és Könyvkiadó Beöthy Mihály és dr. Hetényi Emö fordításában megjelent publikációja jelöli. S megtudjuk még, hogy „-a régi kínaiak hittek abban, hogy az életet irányító magasabb erők vonalai kipuhatolhatóak, a jövő megismerhető, ezért életünk egy-egy sorsfordító pillanatában útmutatást nyújthat A Változás Könyve, a Ji Csing. Ez a különleges mü sorsunk titkairól lebbenti föl a fátylat — izgalmasabban, mint bármely jóslás. Mert A Változás Könyve senkinek sem ad egyértelmű „használati utasítást" vagy holmi tudósítást valamiféle elhatározott jövőről. Jövőjét mindenki maga alakítja, maga dönt. Tegyem — ne tegyem? Induljak — ne induljak? Ilyen és hasonló kérdések eldöntésében segíti a figyelmes, gondolkodó olvasót A Változás ma is világszerte forgatott Könyve". A kevésbé tájékozott olvasó persze álmélkodhat. Hiszen, különösen a mai magyar könyvpiacon tucatjával találkozhat az efféle horoszkópokkal, asztrológiai szakmunkákkal, jóskönyvekkel. Nem kétséges, hogy a Ji Csinget ez a divat dobta felszínre, de más dolog persze egy kétezerötszáz éves kínai jóskönyvet minősíteni, s más egy mai tucatárut. Nem lehet véletlen példának okáért hogy Confucius, a több ezer éves kínai kultúra legnagyobb formálója ezt írta: „Ha még hosszú éveim volnának hátra, ötvenet a Ji Csing tanulmányozására szentelnék, mivel a tanulmányok révén nagy veszedelmet kerülhet el az ember." (cselényi) Erotikus fantáziák Mario Soldati könyve, a „Le lettere da Capri" a lexikon szerint 1954-ben íródott. 1990-es magyar változata az 1961-es milánói kiadás alapján. Magyarosi Gizella kiváló fordításában kerül az olvasó kezébe, a MOKÉP és az Európa Könyvkiadó közös vállalkozásaként. Hogy hogyan kerül a MOKÉP a képbe? Valószínűleg úgy, hogy Mario Soldati egyben filmrendező is. Azért használok jelen időt, mert sajnos nem tudom, az 1906-ban született elbeszélő, regényíró, filmrendező él-e még. A „Levelek Capriból", azaz magyar címén: az Erotikus fantáziák cselekménye a háború alatt és közvetlenül utána játszódik. Szokványos történet lehetne egy forgatókönyvről, két férfiról? két nőről, szerelemről, vágyódásról, bűnről és bűnhödésről. Hogy nem az, kiváló lélekrajzainak, az emberi cselekvést mozgató „mélylélektani rugók" ábrázolásának köszönhető. Az 1990-es kiadás címe és címlapja kimondottan azt sugalmazza, hogy az olvasó valamiféle „fülledt erotika" részesévé válhat. Aki erre számít, csalódik: nincs a könyvben egyetlenegy 15 éven aluliaknak nem ajánlható jelenet sem. Az Erotikus fantáziák lényeges „történései" végig a lélek, a fantázia, a belső terek szövevényeiben játszódnak. Az egymásnak ellentmondó és föloldhatatlan vágyak kusza szövevénye, az emberi kapcsolatok titokzatosnak látszó (valójában „csupán" tisztázatlan) volta az, ami érdekfeszítővé, letehetetlenné teszi ezt a könyvet HARASZTI MÁRIA Elévült eset Nem szokványos bűnügyi regény Ludék Rasocha cseh író könyve. Az első rész inkább egy szerelmi háromszög eseményeit, családi és üzemen belüli probfémáit tárgyalja Szilvási Lajos vagy Berkesi szintjén. Adva van egy jómódú család, akik Prága külkerületén egy villában laknak. Zátka igazgatóhelyettes kicsit határozatlan, gyenge akaratú ember, aki minden döntésben kikéri a felsőbb szervek véleményét. Felesége Milada a férjét papucs alatt tartja és mindig érezteti vele, hogy a villa és az autó az övé, az ö gazdagságából és Zelenka igazgató jóvoltából élnek ilyen jól, sőt Zátka karrierjét is az igazgatónak köszönheti. A villa manzárdszobájában egy csinos külkereskedelmi titkárnő, Jarská Blanka lakik. Természetesen Zátka beleszeret a fiatal albérlőjébe. Mindez egy ideig titokban is marad, de a feleség véletlenül rájön, hogy férje megcsalja. Nem csinál jelenetet, fél hogy a férje otthagyja, éppen ezért kikéri Zelenka igazgató tanácsát, akivel időnként titokban találkoznak. Zelenka megtudja, hogy a villanegyedet pár év múlva lebontják, éppen ezért azt tanácsolja, hogy a Vlasta villát adják el most jó pénzért, addig amíg senki sem tud az építkezési tervről. És men jenek Ostravába, ahol férjének szerez egy hasonló állást. A férj eközben biztos elfelejti Jarskát és ők az igazgatóval néha találkozhatnak. Jarská franciaországi útra készül a Čedokkal, melyhez a pénzt felettesétől Kloučektól akarja kizsarolni, mert tud üzleti csalásairól. A második „felvonás" 12 év múltán kezdődik, illetve folytatódik, amikor az új telepen csatomaásás közben másfél méter mélyen egy női csontvázat találnak. Ekkor lép színre Ambróz rendörhadnagy, bűnügyi nyomozó, aki az orvosi látlelet szerint megtudja, hogy a holttestet kb. 12 éve ásták el és a koponyáján levő repedés következtében valószínűleg gyilkosság áldozata lett. A régi városi tervek alapján megállapítják, hogy ezen a helyen a Vlasta villa állt és az áldozatot a villa udvarán álló szeneskamrában ásták el. Az akkor eltűntek névsorából kitűnik, hogy az áldozat Jarská Blanka, aki nem utazott el Franciaországba és azóta nem látták. Ambrož hadnagy felkeresi a régi lakókat, a lány munkahelyét és aprólékosan kikérdez mindenkit. A végén derül fény a meglepő fordulatra, ahogy a bűnügyi regényekben ez szokás. Nem akarom elárulni a poént, de az olvasónak bizonyára meglepetést okoz. E könnyű, izgalmas, szórakoztató olvasmányt Illés Anna fordította magyarra. (Madách Könyvkiadó) (ozsvald) Nem árulok zsákbamacskát Egyik kisvárosunk közkönyvtárában járva az egyik Íróasztalon tíz-tizenöt könyvet láttam. Jó papírra nyomtatva, gyönyörűen illusztrálva. Akkor szomorodtam csak el, amikor könyvtáros ismerősöm közölte velem: ez a pár könyvecske a könyvtár magyar részlegének negyedévi vásárlási keretét emésztette fel. Bizony, ezek a könyvek, mint aluljárókban a pomóirodalom, háromszámjegyű értékben kaphatók. S a három számjegy első tagja sok esetben nem is egyessel, hanem kettessel kezdődik. Hirtelen az villant át az agyamon, hogy az alacsonyabb nyugdíjból élő nagyszülők ezentúl talán nem is vásárolhatnak könyvet unokáiknak? És eljöhet az az idő is. amikor az értékes lexikonokhoz hasonlóan nem kölcsönzik ki a gyerekkönyvet, csak a könyvtárban olvashatják az érdeklődők. Innen azután csak egy lépés, hogy az értékes könyvet — mint haragos kutyát — láncon tartsák, mint Mátyás királyunk idejében. Remélem nem Így lesz. Kapóra jött ez a vékony könyvecske. Vékony könyv, vékony pénzen megvásárolhattam. Figyelje meg a hallgató: talán ez lesz az utolsó tizennyolc koronás könyv vidékünkön. Ezért: vegye is meg. Vakon vállaltam el ezt a könyvajánlatot, de bizony már majdnem a körmömre égett a dolog. Az utolsó pillanatban találtam kedvemre valót — és a pénztárcámnak tetszőt. Ha nem így történik, bizony lóvá tettem volna a szerkesztőt. Magyarázhattam volna a dolgot, ám gyanítom magyarázatom fabatkát sem ért volna. Ilyenkor inkább: Illa berek. nádak, erek — jobb eltűnni egy időre a szem elől. Hogy bottal üthessék a nyomomat. Ám nem akartam senkit sem az orránál fogva vezetni. Nem vártam/ hogy a sült galamb a szájamban repüljön, otthagytam csapot-papot, s „könyvkeresni" indultam. Szerencsés csillag alatt születhettem: mint mondottam, olcsón jót vettem. S az elején elmondottak miatt most úgy bánok vele, mint a himes tojással. Elnézést, hogy ekkora vargabetűt tettem. Nem árulok tovább zsákbamacskát, elárulom tehát, hogy a most hallott szólások magyarázatát ebben a vékony tizennyolc koronás könyvecskében találják meg. Jegyezzék meg a címét a hallgatók: Nem árulok zsákbamacskát. GÖRFÖL JENŐ FILM A másik ember Az 5. Abroncsosi Művelődési Tábor megnyitójára ez év júniusában nem a megszokott vadregényes, abroncsosi környezetben került sor, hanem a táborhoz közel eső Füleken, ahol a nem túl nagyszámú közönség — jobbára a táborba érkezett magyarországi vendégek — megtekintette Kosa Ferenc: A másik ember c. filmjét. A rendező maga is részt vett a vetítésen, s a film előtt elmondott bevezetőjéből is kiderült ahhoz a nemzedékhez tartozik, mely a második világháborút követően 1956 eszméit magáénak vallva, a legtöbbet tette az elmúlt évtizedekben a nemzet lelkiismeretének megőrzéséért. Kosa alkotói világát —■ az erkölcsi értékek felvállalásán túl — az az elkötelezettség is meghatározza, mellyel az igazukat elfogadtatni nem tudó, „nehéz" emberek mellé áll. (Egy ilyen filmjét, a Béres Józsefről készült dokumentumfilmet, láthattuk nemrégen a televízióban.) Ó viszont küzdelmeiben sohasem áll egyedül, olyan társakkal dolgozott együtt, mint Nagy László vagy Csoóri Sándor, s gyümölcsöző együttműködésüket több mint húsz alkotás jelzi. A másik ember c. kétrészes filmjének forgatókönyvét még 1984-ben kezdte írni. Ekkor az 1956-os események átértékelésére még senki sem mert gondolni. Sok huzavona után végül 1986-ban hozzáfoghatott a többször átdolgozott forgatókönyv megfilmesítéséhez. Megszülethetett hát a Kádár-rendszer fennállása óta az első olyan játékfilm, mely az 1956-os forradalmat már nem a politikai hatalom álláspontját tükröző szellemben dolgozta fel. Ha a körülmények miatt visszafogottan is, ha egyéni sorsokon keresztül is, de igaz film készült. Az első részben egy fiatal tanyasi tanító, Bojtár Anti történetét követhetjük nyomon, aki a második világháború szörnyűségeiből megpróbál emberként kikerülni. Tragédiája a magyar nép tragédiájával fonódik össze, sorsát a történelmi igazságtalanságok határozzák meg, a legyőzök önkénye. A második rész 1956-ról szól, s az ifjabb Bojtár Antiról, aki filozófiaszakos hallgatóként nem fogadja el a diáktársai által felkínált „forradalmi vezér" szerepét. A fegyvernem lehet megoldás semmire, mondja, s egyre nagyobb meggyőződéssel vallja az apjától hallott igazságot: „A másik ember, vagyis akire a fegyvert emelik, ugyanolyan, mint az, aki a fegyvert elsüti." S mint a görög tragédiahősöknek, neki is el kell buknia, mert vannak korok és vannak csaták, melyekben a fegyverek erősebbek, mint az igazság. LENDVAY TIBOR 9
