A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-07-20 / 29. szám

VILÁGABLAK 120 MILLIÓ ÉVES VIRÁG A Yale Egyetem kutatói szerint a képün­kön látható ősmaradvány, amelyet eddig páfránynak véltek, egy olyan virágé, amely 120 millió évvel ezelőtt, tehát az eddig ismert legrégibb virágnál 5 millió évvel régebben élt. HÁTFÁJÁS ÉS MUNKA Donald Grieve professzor biomechani­kai laboratóriuma a londoni orvostudo­mányi egyetem ingyenkórházában egy AZ ORVOS VÁLASZOL Villámveszély „Nemcsak emberek, hanem állatok közt is vannak, akik (amelyek) félnek a villámtól meg a mennydörgéstől, pedig ritkaságszámba megy, hogy valakinek saját környezetéből köz­vetlen élményei vannak," írja L B„ r.-i olva­sónk. „Valóban oly veszéllyel jár-e a villámlás, mint azt egyesek mondják, s ha igen, hogyan védekezzünk ellene ?" Tragikus kimenetelű eseteket az emberek inkább hallomásból ismernek vagy a sajtó­ban elvétve közölt hírekből. Egyes helyeken, némely embercsoportban vagy családban hagyományos e meteorológiai jelenségtől és következményeitől való félelem. Az emberek sok mindent megéltek már, láttak villámsúj­totta fát, égő házat vagy szalmakazlat, ame­lyet villám gyújtott fel és bizony láthattak embert is, akinek villámcsapás oltotta ki életét. Bármilyen eredetű a félelem vagy aggoda­lom, indokolt az óvatosság. A villámcsapást elkerülendő nem a félelmet kell táplálni, hanem az óvintézkedések megismertetésére. őrült tudós álmához hasonlít. Minden­féle bonyolult, ágas-bogas szerkentyű­vel van tele, amely számítógépekhez csatlakozik: mindezt Grieve és egyik kollégája, dr. Stephen Pheasant találta fel. Ezek a valószínűtlen külsejű talál­mányok mind azt a célt szolgálják, hogy szigorú laboratóriumi körülmények kö­zött vizsgálják a különféle tehernek és feszültségnek az emberi - csontrend­szerre kifejtett hatását. A gépek gya­korlati alkalmazása révén korlátozni szándékoznak a munkával együtt járó betegségeket, különösen pedig a béní­tó hátfájás egyre súlyosabb problémá­ján akarnak segíteni. „A terjedő automatizálás ellenére az iparban ma ugyanannyi az üzemi bale­set, mint a második világháború előtt — érvel Grieve. — A hátfájás miatt mulasztott munkanapok száma pedig a legutóbbi tíz évben a kétszeresére nőtt. Sokan úgy vélik, hogy a nehéz terhek emelése okozza a hátfájást. Ho­lott a legtöbb modern munkakörrel nem jár együtt terhek emelése. A má­sik tényező, amely figyelmet érdemel: a nők körében gyorsabban terjed a hátfájás, mint a férfiak között. Ezért úgy véljük, hogy a főként nők végezte munkák okozzák a hátfájás mai nagy elterjedését. Pheasant, aki ergonómus, bizonyos benne, hogy az ülőmunka és a Tiáztartás nagyobb kárt okoz a hátnak, mint ha valaki építkezésen téglahordó. „Sokan hajlamosak úgy vélni, hogyha egész nap csak ülnek, akkor nem veszik igénybe a hátukat — fejti ki. — Holott az ülőmunka valójában nagy igénybe­vételt, túlterhelést idéz elő a gerinc számára. Aki például állandóan egyfor­ma testhelyzetben lefelé néz egy mik­roszkóp lencséjébe, az egész idő alatt túlságosan igénybe veszi az izmait, hogy fenntartsa ezt az erőszakolt test­tartást. Eközben megváltozik a vér­áramlás, a gerinc vérellátása akadozni kezd, és fájdalom jelentkezik. Bizonyos idő elteltével az ülőmunkát végző em­ber kínzó fájdalmat fog érezni. Később ez a fájdalom napközben egyre koráb­ban kezdődik, és végül annyira súlyos lesz, hogy az éjszakai álmot is zavarja. Laboratóriumunkban megállapítottuk, hogy az állandó igénybevétel hatása hálmazottan jelentkezik és szörnyű hátfájást okozhat." Jóllehet a vizsgálatok kimutatták, hogy a hátfájás 80 százalékban a mun­kával függ össze, Pheasant szerint az átlagos otthon sem kockázatmentes ebből a szempontból. „A modern bútoroknál a legfonto­sabb a stílus — vallja Grieve. — A dolog iróniája pedig az, hogy már 300 éve mindent tudunk a jó szék készíté­sének módjáról." Pheasant szerint: „Az irodákban és a gyárakban el lehetne kerülni minden­féle hátfájást, ha mindegyik ülő dolgo­zónak megfelelő lábtámasza volna. Ez azt jelenti, hogy az irodai székeket úgy lehessen beállítani, hogy megfelelő tá­masztékot nyújtsanak a rajta ülő hátá­nak. Óránként ötperces munkaszüne­tet javasolunk, hogy az összenyomott izmok ezalatt visszakerüljenek a nor­mális állapotba. Sok számítógéppel dolgozót teljesen leköt a munkája. Ezért a következő utasítás beprogra­mozását javasoljuk: Most tartson rövid szünetet, s ez körülbelül 40 percként megjelenne a képernyőn. ADATOK A FÖLDRŐL A sárteke, amelyen élünk, voltaképp nem is gömbölyű. A sarkok távolsága 42—77 kilométerrel kevesebb, mint az átmérő hossza az egyenlítőnél. Tehát a Föld szferoid alakú, egyenlítői kerülete 40 075,03 km, sarki kerülete pedig 40 007,89 kilométer. LnJ TUDOMÁNY TECHNIKA Földünk tömege 5 796 trillió tonna. Súlya évről évre mintegy 30 ezer tonna rárakódott kozmikus porral gyarapszik. A civilizált országoktól legtávolabb eső lakott terület a Tristan da Cunha­­sziget az Atlanti-óceán déli részén. Ez a portugál gyarmat 98 négyzetkilomé­ter területű, és a legközelebbi konti­nenstől 2 735 kilométerre van. A Föld legnagyobb szigetvilága In­donézia. Több mint 13 ezer szigetből áll, ezek 5 600 kilométer hosszúságú Ívben szétszóródva húzódnak Délke­­let-Ázsiában. A Föld középpontjától mérve boly­gónk legmagasabb pontja nem a Cso­­molungma (8 847 méter), hanem egy kialudt tűzhányó, az ecuadori Chimbo­razo csupán 6 272 méter magas csú­csa. Azelőtt sok vita folyt arról, hogy melyik a Föld leghosszabb folyója. Ez érthető is, hiszen az Amazonas valódi forrását csupán 1935-ben találták meg. Akkor állapították meg azt is, hogy ez a folyam 6 480 kilométer hosszú. Így derült ki, hoy a folyók királya: a 6 671 kilométer hosszú Ní­lus. A világ legrövidebb folyója viszont a D, illetve a D River, az amerikai Oregon államban. Egy kis tóból4 ered és a Csendes-óceánba ömlik; eközben mindössze 134 métert tesz meg. Földünk legnagyobb sivataga a 8,4 millió négyzetkilométer területű Sza­hara. A legnagyobb homokhegyek is itt vannak, hosszúságuk eléri az öt kilo­métert, és magasságuk meghaladja a 400 métert. * a védekezés módjára kell megtanítanunk az embereket. Mindenkinek tudnia kell, melyek a biztonságosabbnak számitó helyek, ahol a villámcsapás veszélyét csökkentő környezet­­hatások érvényesülnek. Ilyennek számit pél­dául az erdőben épült ház, amennyiben a fák az épületnél magasabbak és villámbiztos távolságban állnak tőle. Ezt az értéket 10 m-ben szokták meghatározni. Villámveszélyes helyzet az is, ha a ház sik területen épült, nem veszik körül nagyobb fák vagy magasabb épületek. De vízzel kap­csolatos veszélytényezöket is tekintetbe kell vennünk, pl. ha a háztelek sík, száraz terüle­ten, a vízfolyástól csak 5—8 méternyire van, stb. A villámvédelem jól bevált eszköze a vil­lámhárító. A villámhárító felszerelését vizs­gázott szakemberre kell bízni, aki ismeri és betartja a kötelező szabvány műszaki köve­telményeit. Aki kirándulást, gyalogos vagy kerékpáros túrát tervez és szervez, már ily általános alapismeretekből is maga szabhatja meg a megfelelő óvintézkedéseket. Nyári, kora őszi időben érdemes figyelemmel kisérni a rádió és a tévé meteorológiai előrejelzéseit. Nem kell megijedni, ha viharos időjárást jó­solnak. Mindenesetre fel kell készülni arra. hogy hűvösebb lesz a levegő, nedvesebb a terep (megázhatunk, átfázhatunk, megbete­gedhetünk). Mindig ésszerű, ha nem egy­­magunkban, hanem párosán vagy csopor­tosan járjuk a természetet s ha olyan utat választunk, ahol könnyen elérhető a hegyi vagy erdei menedékház, valamely település. Mindez vihar esetén nemcsak a résztvevők kölcsönös megnyugtatása, hanem szükség esetén, veszélyhelyzetben a segélynyújtás szempontjából is rendkívül fontos. A mennydörgéstől nem kell félni, hiszen csak a villámlást követő zajeffektus, amely már ártalmatlan. A villámcsapás a veszé­lyes, és noha drámainak tűnik már a puszta feltételezés is, szólni kell arról, hogy mi történik, ha emberbe csap a villám. A villámcsapás pillanatában a szervezet­be néhány millió volt értékű elektromos feszültség és több százezer amper fejti ki hatását. Ennek következtében a sérült esz­méletét veszti, nagyfokú égési sérülést szenved és gyakorlatilag leáll a légzés és a szívműködés. Akkor van remény, hogy túléli ezt a súlyos balesetet, ha van a közelében valaki, aki önmagában vagy társával azonnal nekilát a szükséges műveleteknek. Ilyen esetben a tüdőből tüdőbe légzéssel kombi­nált ún. kardiopulmonális reszuszcitálást. magyarországi szaknyelven reanimálást kell alkalmazni. Ezt a módszert elméletben min­denki elsajátíthatja, de ahhoz, hogy az élet­mentés sikeres legyen, hozzáértő személy irányításával, kisebb csoportokban, kirán­dulás alkalmával, de otthon a családban is, gyakorolni kellene. Visszatérve a villámcsapás sérültjének el­látásához, a közvetlen halálveszély miatt eltekintünk az égési sérüléstől és kizárólag az életfontosságú szervek működésének helyreállításán fáradozunk. Ha valaki egy­magában nyújt segítséget, a levegőt két-há­romszor gyors egymásutánban befújja a sérült tüdejébe, majd tenyerével tizenötször gyakorol nyomást a szegycsont alsó harma­dára, ezután folytatólag s felváltva követke­zik két befúvás, tizenöt nyomás. Ha ketten vannak a segélynyújtók, az egyik a befúvást végzi, a másik a külső szívmasszázst; ily esetben lehetővé válik, hogy egy befúvás után a mellcsont ötszöri lenyomása követ­kezzék. Az életrekeltés fárasztó műveleteit a szívműködés és a légzés teljes helyreállítá­sáig kell folytatni, a kórházba szállítás alatt, mentőkocsiban is. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY 16

Next

/
Thumbnails
Contents