A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-12-14 / 50. szám
••• Már amikor elhagytuk a kis lengyel városkát, Radkówot, amely nem egész 10 kilométerre fekszik a csehszlovák határtól, a fényes látóhatárban kirajzolódott előttünk a Stolové vrchy sötét masszívuma, amely mintegy lépcsőként emelkedett ki a tájból. Közelebb érve felfedeztük, hogy a hegyvonulat valóban három, jól elkülöníthető részből áll, amelyek sziklafalakkal emelkednek a magas csúcs felé. Az út nemsokára erdős területre vezetett, s a közeli fák eltakarták elölünk a látnivalót. Csak néha-néha láthattuk koronáik között a meredek sziklákat. A hegygerincről letérve nemsokára 7(7 *\) A Ratno Dolne-i vár romjai tén sorra pusztul ki a fü. tűnnek el a bokrok, sőt, még a fák is. így évről évre nő annak a veszélye, hogy az esővíz elsodorja a föld vékonyabb rétegeit, és az ösvény környéke teljesen elpusztul. Ezért felvonó felállítását tervezik, amely lehetővé tenné, hogy a turisták meglátogassák a Szczeliniec csúcsot, de csökkenne a természeti környezetbe való káros beavatkozás veszélye. Nem messze a Nagy Szczeliniectől található a Kis Szczeliniec, amely kb. 20 méterrel alacsonyabb, és nem anynyira szétterülő, mint az előző. A csúcsán szinte „köváros" van, de ez kevésbé látogatott és szigorúbban védett. Arról nevezetes, hogy rajta keresztül elértük a találóan elnevezett Száz kanyar útját, amelyen leereszkedtünk egészen Karlówig. Mivel a település előtt megritkult az erdő, kilátásunk nyílt a hegyvonulat legmagasabb csúcsára, amelyet Szczeliniec néven ismernek. Ennek keleti oldalán az üledékek durva rétege kúpot alakított ki, amely mérsékelte a homokkötábla élének meredekségét. A hegy déli oldalán viszont ilyesmivel nem találkozunk, ezért a sziklák szinte a környező síkságból nőnek ki. A kísérőnktől megtudtuk, hogy jelenleg Karlów a Szczeliniecre vezető turistautak fő kiindulóhelye. Kis erdei településként a 17. században keletkezett, építő- és tüzelőanyaggal látta el a délebbre fekvő Ptak hegység Fort Karola porosz katonai erődjét Mindmáig erre vezet az út az erődhöz, amelynek helyén már csak romok maradtak. Később Karlów lakóinak és látogatóinak figyelme észak felé fordult, a jóval érdekesebb és jelentősebb Szczeliniec felé. Kölabirintusai iránt akkora volt az érdeklődés, hogy már a 18. század végén nyaranta turisták százai látogattak el ide. A hegy megmászása azonban néhány helyen komoly hegymászótehetséget és kézügyességet igényelt, ezért több baleset is történt. A legaktívabb turisták és lakosok összmunkájának eredményeképpen már 1790-ben falépcső épült a Szczeliniecre vezető legfontosabb ösvény egyes szakaszain. A turistautat azóta már többször felújították. Jelenleg 682, többnyire kőlépcső vezet felfelé, és így az út Karlówtól a Szczeliniec csúcsán lévő faházig kb. ötven percet vesz igénybe. A nagyjából egy órás séta alatt megcsodáltuk a víz eróziós munkájának A Száz kanyar út/a eredményét, amely csodálatos alakzatokat vájt a durva homokkő rétegekben. • Az itt élő emberek és a turisták fantáziája találó elnevezéseket adott nekik. Az állatok birodalmából láttuk a legtöbb csodás alakzatot: nyulat, medvét, bárányt, mamutot, mókusokat, baglyokat, elefántot, teknősöket, varangyokat, tevéket és kutyákat. Mindezeken kívül egy kis képzelőerővel bárki megcsodál-Rét a hegyvonulat keleti felén háttá a Tü fokát, a Kövirágot, az Ablakot, az Ördög asztalát, a Bölcsöt, a Kancsót, az Óriás lábnyomát vagy akár a Kötévét. Ez a természettudományos ismeretterjesztő séta a Szczeliniec csúcsán a lengyel fiatalok között is népszerű. Ök főleg a nyári szünidőben látogatnak el ide. A túra kellemes élményeket és bő információt nyújt arról, hogyan keletkeznek a földkéreg különböző rétegei. A sok turista viszont gondot okoz a természetvédőknek, akik tehetetlenül nézik, hogy a csúcsra vezető ösvény menhalad a Balti- és az Északi-tenger vízválasztó vonala. Attól a völgytől délre, amelyben Karlów elterül, emelkedik a Stolové vrchy masszívumának déli szegélye. Ennek legérdekesebb része a Bledne Skaly, amely hazánk és Lengyelország határán húzódik. Ennek kölabirintusán keresztül vezet egy kb. 500 méter hosszú turistaút. Különlegessége az ún. Kőalakzatok útja, amely Karlówból kiindulva a Stolové vrchy legérdekesebb sziklás vidékére vezet el bennünket, PAVOL ZACHARA Fotó: a szerző 17
