A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-12-14 / 50. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA A VILLÁMCSAPÁS ELŐREJELZÉSE A villámcsapások gyakran veszélyeztetnek gyárakat, számítógépközpontokat és repülőtereket. Hogy a villámcsapás ne érje teljesen váratlanul és előkészület nélkül ezeket az objektumokat, a francia Dimensions vállalat kifejlesztette a „Safír" elnevezésű előrejelző-rendszert, amellyel kb. 300 X 300 km2 területet lehet ellenőrzés alatt tartani. Az első ilyen rendszert a floridai Kennedy-repülőtéren próbálták ki. A rendszer három automatikus mérőállomásból áll, amelyek egymástól és a védendő objektumtól 20— 100 km-re vannak. Az állomások regisztrálják a talajközeli elektromos mező változásait. A rendszer központjában egy számítógép értékeli az adatokat és egy radaréhoz hasonló képernyőn mutatja a zivatarhelyzetet. A rendszer az első villám lecsapása előtt fél órával figyelmeztető jelet ad és néhány száz métertől 5 km-ig terjedő pontossággal megadja a zivatar helyét. A rendszer egy kisebb, egyetlen mérőállomásból álló kereskedelmi változata főleg gyárak és számítógép-központok védelmére alkalmas. TEFLON v A FOGÁSZATBAN Az emberi szervezet jól tűri a polipéira-fluor-etilént) (PTFE, teflon), amelyet most az íny eddig alig gyógyítható betegsége, a paradentózis kezelésére javasolnak. A nagy szakítási szilárdságú teflonból készítettek már jól szellőző, a levegőt és párát átengedő ruhákat, de a sebészek is sokra tartják, mert mesterséges erek készíthetők belőle. Paradentózis esetén lesorvad az iny, s szabaddá válik a melegre és fájdalomra érzékeny fognyak, a csontszövet leépül, a fog meglazul, végül elpusztul. A teflonfóliát előállító müncheni Gore Tex vállalat most azt ígéri, hogy teflon védőburok alatt ujranö a fogat támogató csontszövet. A fogorvos kívülről a fóliához kapcsolja az ínyt, és így burkolja be a fóliával a fognyakat. A teflonburkolat és a fognyak közti üregben a foggyökérböl kiindulva utánanö a csontszövet. Mintegy hat hónap múlva a teflonburkolat eltávolítható. Amerikai statisztikai adatok szerint ezzel a beavatkozással az esetek több mint 90 %-ában sikerrel gyógyították a foginysorvadást. KÉPVÁLTÁS GOMBNYOMÁSRA Új, a színes nyomdászatot forradalmasító eljárást dolgozott ki egy nyugatnémet kutatócsoport. A módszer lelke egy olyan különleges műanyag, amely elektromos hatásra változtatni képes a tulajdonságait. Színes nyomásnál a nyomólemez cseréje akár egy órát is igénybe vehet, ám az új eljárással azonnal, számítógépes beavatkozással meg lehet változtatni akár egy teljes oldal tördelését. Az anyagot, amely mindezt lehetővé teszi, politiofénnek nevezték el. Különleges tulajdonsága, hogy pillanatok alatt nedvtaszítóból (hidrofób) nedvszívóvá (hidrofil) képes átváltozni és viszsza, ha elektromos impulzus éri. A hagyományos ofszetnyomásnál a nyomófelület egy vegyi anyagokkal bevont fémlemez. Hidrofób vegyi anyagok borítják azt a felületét, amelyre nyomdafesték kerül, hidrofilek azt, amely festékmentes marad. A nyomólemezek fotokémiai eljárással készülnek, majd egy nyomóhengerre kerülnek, amely nagy sebességgel forog. Közben a lemez megfelelő felülete felveszi a kívánt mennyiségű festéket és átviszi a papírra. Az új eljárásnál a lemezt a politiofén alkotja, amely az említett különleges tulajdonságai mellett az elektromosság vezetésére is képes. E műanyag henger belsejében elektród-mátrix található, amely pontonként alkotja a kinyomandó képet. Jó minőségű nyomáshoz e pontok átmérőjének kisebbnek kell lennie egytized milliméternél. Minden elektróda egy-egy képpontot ellenőriz, így a képfelület bármely részének nedvességszivó vagy taszító tulajdonságai változtathatók. A tervezők szerint az elektródák egy-egy négyzetcentiméterét egy mikroprocesszor vezérli, ezek pedig központi számítógépnek engedelmeskednek. A konstruktőrök a nyomdai eljárások költségeinek és a munkafolyamatok idejének csökkentésével kecsegtetnek, amire a percrekészségben egymással versengő lapoknak a legnagyobb szükségük van. A tervek szerint egy-két éven belül az új rendszer elég fejlett lesz a gyakorlati alkalmazásra. BŐVÜL A FRANKFURTI REPÜLŐTÉR Az európai földrész legnagyobb nemzetközi repülőtere, a majna-frankfurti, idén mintegy 28 milliós utas- és 12, millió tonnás áruforgalmat bonyolít le. A várható további igényre tekintettel a mostanitól keletre egy újabb fogadóépületet emelnek. Ennek alapkövét nemrég rakták le. Az 1994 októberéig elkészülő, évi 10—12 millió utast ellátó szárnyat a már működő épületekkel, mágneses lebegtetésü vasúttal és egy szupergyors csomagtovábbító szalaggal kötik össze. A tervezők azt ígérik, hogy a megnagyobbított repülőtéren egyetlen átszállás sem tart majd 45 percnél tovább. A bővítés összköltsége 7,4 milliárd márka. KÉPROMBOLÁSOK ÉVSZÁZADUNKBAN 1990. április 8-án délelőtt gyanús látogató érkezett az amszterdami Rijk Múzeumba, aki nem akarta letenni felöltőjét a ruhatárban és ennek ellenére a tömegben felsurrant az egyik terembe. Itt van kiállítva Rembrandt világhírű festménye, az Éjjeli őrjárat. A harminc év körüli férfi megállt a kép előtt és spray készülékével hirtelen vöröses folyadékot spriccelt a képre. Szerencsére gyorsan kiderült, hogy kénsav a támadó folyadék, két teremőr lefogta a betolakodót, egy harmadik pedig vegyi anyaggal fél percen belül semlegesítette a képre spriccelt kénsavat. így zajlott le a legutóbbi támadás az Éjjeli őrjárat ellen, pontosabban a harmadik ebben az évszázadban. Az első világháború alatt egy cipész hasogatta meg ezt a képet elkeseredésében, mert nem talált munkát. 1975-ben pedig egy holland egyetemista „isteni sugallatra" egy tucat késszúrást ejtett a képen. A késsel történő hasogatásokat, karcolásokat viszonylag könnyebb helyreállítani, a kénsav azonban teljesen elpusztíthatja a képet. Szerencsére gyorsan közbeavatkoztak, így sikerült a képet megmenteni. A képzőművészeti alkotások pusztításának, rongálásának nagyon hosszú a története. 1972-ben Michelangelo Pietáját kalapáccsal támadta meg egy férfi, a Szűzanyára mérve az ütéseket. „Jézusnak nem lehetett anyja" magyarázkodott a fanatikus támadó a kihallgatás során, 1914-ben a Vénusz a tükör előtt című gyönyörű festmény kapott zsebkésszúrásokat egy prűd feminista részéről.1979-ben a myncheni képtárban egy látogató Dürer alkotásait rongálta meg; 70%-os kárt okozva a Mater Dolorosa és 50 %-os kárt okozva a Krisztus elsiratása című képekben. A francia Didier Chartier pszichiáter és pszichoanalitikus tíz éve foglalkozik a képrombolással kapcsolatos orvosi, pszichikai és elmegyógyászati kérdésekkel. Chartier szerint pszichiátriailag nehezen magyarázhatók az elkövetők indítékai. A motivációk változatosak és a képrombolókat a legtöbb esetben nem lehet elmegyógyászati esetenként felfogni. HOLOGRAMMAL A BANKJEGYHAMISÍTÁS ELLEN Ausztriában a legutóbb kibocsátott ötezer schillinges bankjegy hamisítását elkerülendő a bankjegy tervezőinek nehéz feladatot kellett megoldani. A hamisítványok kiszűrésének hagyományos módszerei ugyanis nemegyszer elég bonyolult, tehát drága műszereket is igényelnek, amelyeket nem lehet egyszerűen minden pénzváltóhelynél elhelyezni. A bankjegynyomda egy olyan megoldást választott — elsőként a világon —, amelynek során egy parányi hologramot helyeznek el a bankjegyen. Ezt a technikát ugyan már alkalmazzák — a hitelkártyák azonosítására —, tehát az ellenőrzés technikája és felszerelése adott. A hologramot egy lézer segítségével állítják elő — szokásosan — és a kép változtatja struktúráját aszerint, hogy milyen szögből figyeljük meg vagy milyen szögből éri a megvilágítás. Hogy ezt a hologramot lehet-e hamisítani? Bizonyára igen, de nem érdemes, mert az előállításához és tömeges gyártásához rendkívül bonyolult és drága berendezések, valamint nagy műszaki kultúrával rendelkező személyzet kell — főleg az eredeti hologram pontos lemásolása okoz szélsőségesen nagy gondot. Akkor már talán az eredeti ötezer schillinges is olcsóbb. 16
