A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-11-23 / 47. szám
alista ö, aki a való világnak: a természetnek és az emberi léleknek a szépségeit nemcsak plasztikus élethüséggel, hanem a Fábrymondotta „leheletszerű finomságok" éreztetésével is ki tudja fejezni. A mi líránkban megközelítően nincs olyan költő, aki a gondolatai, szerelmi és szociális érzései kifejezésére a természetet olyan adekvátan, magától értetődően tudná felhasználni, mint Sáfáry. A verseit olvasva egyrészt a panteizmusra gondol az ember, amely a természetben az Isten megtestesülését látta, másrészt a szentimentalizmusra és a rokokóra, amelynek szintén a természet volt a legfőbb kifejező eszközük. De amig a szentimentalizmusban a természetfestés gyakran elburjánzik, a rokokóban pedig játékossá formálódik, addig Sáfáry legjobb verseiben a természet kristályosán tiszta formában jelenik meg, és a játékosság helyett szelíd áhítatosság lengi körül. A Verhovinaban — és mondhatnánk azt is, hogy Sáfáry egész költészetében — 15—20 ilyen „legjobb" vers van, és ennyi egy krisztusi kort túl nem haladott költőnél bőven elég a végső irodalmi üdvösségre. Kiemelkedő versei közt vannak szerelmesek (Aranybogár, Szerelmes lány. Gyertyános, Hideg van. Virágpor száll a levegőben. Nyár), „forradalmasak" (Rejtett ösvény. Bimbó kinyílik, Köd, Ne felejtsd el hegyeinket, Rozzant szekerek), szociális apróballadák (Verhovina, Árverés), optimista énekek és idillek (Távoli barátaim. Vihar, Tavasz, Gesztenyefa, Nyári eső. Venyige), önarcképek és közösségi-nemzetiségi vallomások (Munkában, Fiatal fák). Mivel Sáfáry-kötet 1945 óta nálunk nem jelent meg, abban az esetben, ha a Csemadok által mostanában szorgalmazott Versbarátok Köre felújul, a fenti versekre alapozva ki kellene adni tőle egy kötetet, amelyben a versek mellett néhány levelét és a tanári szakdolgozatának részletét is közölni lehetne. Ami Sáfáry utóéletét illeti, itt azért néhány szép tényt fel lehet sorolni: Sándor László 1969-ben Budapesten Korforduló címmel adta ki a verseit és előszóként részletes pályaképet közölt róla. — Csanda Sándor vázlatos Első nemzedékében az egyik teljes, jó portré Sáfáryról készült. — A Varga Imre által 1980-ban összeállított költészeti hagyományantológiánk (Rejtett ösvény) az ö versétől kapta a címet. — A Rejtett ösvény antológiához hasonlóan a Tóth László összeállításában ez évben Budapesten megjelent átfogó csehszlovákiai magyar lírai antológia (Szélén az országútnak) is kiemelten szerepelteti Sáfáryt (tiz verset hoz tőle, a kisebb idöteret átfogó Varga-antológia pedig 17-et). E szép tények mellett a negatívumok: a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó által megjelentetett Korforduló nem közös kiadásban készült, s Így hazai szélesebb közönségünkhöz nem jutott el. — Sáfáry költészetének eddig a sajtónk sem szentelt kellő figyelmet. Verseiből jóformán csak én közöltem néhányat olyan „kis antológiák"-ban, melyeket az elmúlt évtizedek folyamán kétszer-háromszor az Új Szó és a Hét számára állítottam össze a két háború közötti líránkról. Mit jelent mindez? Azt, hogy Sáfáryra is vonatkoztathatjuk, amit Fábry Forbáth Imrére mondott: „sokáig ismeretlenje, ellapozottja". És ezt a sajnálatos állapotot csak a fentebb javasolt válogatott kötet minél előbbi kiadásával lehet kiküszöbölni. TURCZEL LAJOS A szegedi Forrás Szálló adott otthont az idén a XIV. Lugánói Tanulmányi Napoknak. Október 10-e és 14-e között rendezte meg fennállása óta először Magyarországon a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör ezt a találkozót „Szükülö vagy táguló horizontok?" címmel. A kongresszus felett a Hitel Lap- és Könyvkiadó Kft., valamint a Szegedi József Attila Tudományegyetem II. számú Magyar Irodalmi Tanszéke vállalt védnökséget. A tanulmányi napok keretében irodalmi estre és a SMIKK-könyvterjesztő kiállítására is sor került. A SMIKK a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör rövidítése. 1976. február 29-én alakult meg Zürichben, 31 alapító taggal. A SMIKK alapításának gondolata Magyari Sándor, gyakorlati megvalósítása pedig Bozsóki János érdeme. Az előkészítő munkálatokban és a gyakorlati megvalósításban azóta is folyamatosan részt vesz a Naszvadról elszármazott B. Szabó Péter, a SMIKK főtitkára. Saáry Éva Író, geológus, a SMIKK megalakulása óta tölti be az elnöki tisztséget, és Lugánót, emigrációs lakhelyét választotta a Tanulmányi Napok székhelyéül. Az idei szegedi székhely hagyománybontó volt, tekintettel a régiónkban végbement változásoknak következtében. A SMIKK tevékenysége öt fö munkaterületre oszlik: — rendezvények (irodalmi estek, vitafórumok és tanulmányi napok), — könyvkiadó és sajtószolgálat, — könyvterjesztő szolgálat (SMIKK-Versand), — képző- és iparművészeti kiállítások rendezése, — kapcsolatok teremtése a kölcsönös tájékozódás és együttműködés érdekében. Röviden fogalmazva a SMIKK az elmúlt években a magyar nyelv és kultúra ápolását, a nyugati magyar irodalom támogatását — Szűkülő vagy táguló horizontok? SMIKK Postfach 87, CH-8037 Zürich Postchct kkonto 80-26850 saját könyvkiadó és könyvterjesztő tevékenység és sajtószolgálat segítségével — tűzte ki célul. E munkából tekintélyes részt vállaltak a Lugánói Tanulmányi Napok rendezői. A múltban olyan, ma már számunkra is ismert, világhírű személyiségek vettek részt e rendezvényen, mint Gosztonyi Péter hadtörténész vagy Csonka Emil történész. Az idei rendhagyó Tanulmányi Napok az elmúlt hónapokban végbement politikai változásoknak köszönhetőek. Az emigráció jeles tagjai és szervezetei a megváltozott világban, átértékelve korábbi tevékenységüket, igazi hazafi módjára segítő kezet akarnak nyújtani az otthonmaradottak számára. Ezt önzetlenül, a haza iránti szeretetből teszik. Ez a szeretet sugárzott valamennyi előadóból és résztvevőből. Lisztóczky László a magyar kultúra svájci műhelyéről, a SMIKK-ről tartott előadást, őt követte Pomogáts Béla, aki az ezredforduló magyar kapcsolatait taglalta ••• Nyelvművelőink már többször is foglalkoztak az egészségügyi intézmények és dolgozók helyes, illetőleg helytelen — főként hibás fordítással keletkezett — magyar megnevezésével. Hadd szóljak megint egyszer erről a témáról. Tudjuk, hogy a poliklinika idegen szót használhatjuk ugyan, de van annak helyes magyar neve is: orvosi rendelőintézet. A rendelőintézetekben kezelik a járó betegeket, mégpedig elsősorban a körzeti orvosok. Ezek legnagyobbrészt olyan orvosok, akik megszerezték az orvosi képesítést, de nincs külön szakképesítésük. Szlovák nevük praktický lekár, ezért sokan praktikus orvosnak nevezik őket magyarul. Ez nem egészen helyes, pontosabban: ez már elavult kifejezés; a helyes mai megnevezés: gyakorló orvos. A rendelőintézetben szakorvosok is dolgoznak, például fogorvos, belgyógyász, szemorvos, nőgyógyász, stb. A szakorvos általános orvosi tanulmányai befejezése után további képzésben részesül, s aztán külön vizsgát tesz. Ezt a vizsgát szlovákul atestáciának hívják, ezért került bele a hazai magyar nyelvhasználatba az atesztáció szó. Ez az idegen szó azonban a magyar köznyelvben nem használatos, ezért kerüljük. Nincs is rá szükségünk, hiszen van helyes magyar megfelelője, amely igy hangzik: szakorvosi képesítő vizsga. A korszerű rendelőintézeteket ma már úgy építik, hogy épületükben vagy annak közvetlen közelében fekvő betegeket is el lehessen látni. Ennek az épületrésznek, esetleg külön épületnek a szlovák neve: lôžkové oddelenie. Ezt a szlovák kifejezést még elég sokszor hallhatjuk nálunk Szlovákiában a beszélt ma-KINCSÜNK AZ ANYANYELV Néhány szó az egészségügyről gyár nyelvben, de nemegyszer találkozhatunk helytelen fordításával is. Jegyezzük hát meg, hogy a lôžkové oddelenie helyes magyar neve nem fekvőosztály, hanem fekvöbetegrészleg. Az orvosokon kívül fontos szerepet tölt be a betegellátásban és az egészségvédelemben a középfokú egészségügyi személyzet, tehát az ápolónők, ápolók, műtősök, laboránsok stb. Ne nevezzük ezeket egészségügyi középkádereknek, szó szerint lefordítva a stredné zdravotné kádre szlovák megjelölést! A betegek ellátásával foglalkozó férfi alkalmazottakat szlovákul ošetrovateTnak, vagyis ápolónak nevezik, a női alkalmazottakat a sestra — nővér — szóval jelölik. Jegyezzük meg, hogy a magyar nővér szó is jelent — elsősorban megszólításban — kórházi ápolónőt vagy a rendelőintézetben az orvos mellett a betegek gondozásával foglalkozó női alkalmazottat. Nem hiba tehát, ha ügyeletes nővérről, nappalos, éjjeles stb. nővérről beszélünk. Vannak azonban esetek, amikor nem helyes a szlovák sestra szót nővérnek fordítani. így például a zdravotná sestra magyarul helyesen ápolónő, nem pedig egészségügyi nővér, a dobrovoľná sestra helyes előadásában. „A nyugati magyarság kötelességei és jogai a szabad Magyarországgal szemben" — ez volt Juhász László előadásának címe, mig az ausztráliai tapasztalatokkal Endrey Antal ismertette meg a hallgatóságot. Másnap Czettler Antal Közép-Európa földarabolása — A magyarság szétszakadásának okai c. előadása kötötte le a hallgatóság figyelmét. Élénk vita bontakozott ki Gál Sándor „A csehszlovákiai magyarság 70 éve" c. értekezésének kapcsán, majd Balia D. Károly „Kis(ebbsógi) magyar skrizofrénia — Adalékok a kárpátaljai magyarok kisebbségi magyarságtudatához" című előadása után is. Este a szegedi városháza dísztermében irodalmi estre került sor Birinyi József és Dinynyés József zenei betétjével. A kongresszus legkiemelkedőbb és legértékesebb előadásának egyike a Bárki Éva-Maria által előadott „A közép-európai kisebbségek helyzete nyugati szemmel" című előadása volt, amely a szombati előadásokat vezette be. Délután Bálint Pataki József „A kisebbségi önvédelem esélyei a mai Romániában" c. előadása érdemelt figyelmet. Olasz Sándor „A nyugati magyar szellemi élet hatása és fogadtatása Magyarországon" című záróelöadására vasárnap délelőtt került sor, amit a Tanulmányi Napok értékelése és zárása követett. Az értékelés eredménye: alakuljon meg egy olyan központi információs iroda, amely lehetőséget és segítséget nyújthat majd a kölcsönös kapcsolattartáshoz és az egyetemes történelmi múlt, jelen és jövő képviseléséhez. Mindazok, akik részt vehettek ezen a rendkívüli és nagyon tartalmas találkozón, elmondhatják, hogy egy olyan kezdetnek voltak tanúi, amely egy közös és egy szebb jövő felé vezet. (SYGY) magyar megfelelője: önkéntes ápolónő, nem pedig önkéntes nővér. A szlovákban használatos detská sestra elnevezésnek, amely a gyermekek gondozásával, ápolásával foglalkozó egészségügyi dolgozót jelenti, a helyes magyar megnevezése nem gyermeknővér — amint azt sokszor hallhatjuk —, hanem például a bölcsődében gyermekgondozó nővér, a kórházban gyermekápolónő. Ápolónőnek, illetve nővérnek azokat a középfokú egészségügyi női alkalmazottakat nevezzük, akik kórházban, rendelőintézetben, esetleg üzemekben vagy a mentőszolgálatnál dolgoznak. Azt az egészségügyi női alkalmazottat, aki a társadalmi egészségvédelem szolgálatában főként anya- és csecsemővédelemmel vagy például az idős emberek gondozásával egy bizonyos rábízott körzetben foglalkozik, magyarul helyesen ve'dőnőnek kellene nevezni. A védőnő nincs egy munkahelyhez kötvg, az a dolga, hogy végiglátogassa a rábízott személyeket vagy intézményeket, például az idős embereket, rokkantakat vagy a napközi otthonokat, gyermekotthonokat stb. Szlovákul az ilyen egészségvédelmi dolgozó is sestra, esetleg sociálna sestra. Illetőleg az, akinek az idős emberek nyilvántartása, látogatása, esetlég az orvos utasítása szerinti ellátása a dolga, hivatalos nevén: geriatrická sestra. Ezt a szlovákiai magyar nyelvhasználatban geriátriás nővér, esetleg röviden geriátriás néven szokták emlegetni. Ez igy nem egészen helyes, mert a getriatrická sestra magyarul védőnő, egészen pontosan: geriátriai szakvédőnő. MAYER JUDIT 11