A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-07-20 / 29. szám

* Mécs József: TISZACSERNYŐI FURCSASÁGOK Bodzsár Gyula: NE FELEJTSÜK EL BÖHM JÓZSEFET! Koller Sándor: NYÁR A ZENESZTRÁDÁN (könnyűzenei verseny) Lacza Tihamér: VAN-E MÉG IRODALMUNK? Nagy Jenő: A VADNYUGAT „LOVAGJAI" II. J. Normann: ELISA HOSSZÚ KÖRMEI (bűnügyi történet) Lapzárta: 1990. VI. 27. Címlapunkon Krá/ S. Klára fotomontá­­zsa A Csemadok képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mács József és Ozsvald Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne š. p., Košice Előfizetési dij egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie. Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Doktor úr, Ön a Magyar Keresz­• ténydemokrata Mozgalom elnöke. Lapunk hosszas átfutási ideje nem tette lehetővé, hogy még júniusban nyomdafestéket láthasson az értékelése a múlt hónapban tartott szabad választá­sokról. Vajon miként látja most, néhány hét távlatából azok eredményét és az MKDM-Együtté/és koalíció jelentőségét ? — A válaszhoz kissé hátrább kell nyúlnom az időben: a közeli és a távolabbi múltba. 1990 legelején ugyanis még sejtelmem sem volt afelől, hogy választási koalícióba fogunk szerveződni. Január végén viszont már fel­tűnt nekem, hogy a szlovák politikai mozgal­mak, illetve az alakuló pártok részéről sem­miféle őszinte érdeklődés nem tapasztalható a nemzeti kisebbségeket érintő kérdések objektív megoldása iránt. Ez bizonyos aggo­dalommal töltött el, mert eszembe jutottak a két háború közötti időszak tapasztalatai, amikor az itt élő magyarság megoszlott és a magyarok szavazatainak jelentős hányada Így elveszett. Igaz, a pártok állítottak magyar képviselőket is. nekik azonban csak partvo­nalon volt szabad megnyilvánulniuk. Példa­ként hadd említsem akár Major Istvánt, aki csak akkor volt igazán kemény legény, ami­kor sztrájkokról volt szó ... Mindez azt a felismerést erősítette bennem, hogy keresz­tényekként és magyarokként — a betársulás helyett — meg kell alakítanunk az MKDM-et. Az elmúlt hónapokban jópárszor leszögez­tem: a nemzetiségi jogainkról, a kulturális és az oktatásügyi önigazgatásról, magyarán a tényleges egyenjogúságról legalább annyit akarunk hallani, amennyit Alexander Dub­ček, az akkori kommunista ígért nekünk 1968 áprilisában pártjának akcióprogramjá­ban. Amig ennek jeleit sem látjuk, joggal vagyunk bizalmatlanok. Tulajdonképpen ezért is jött létre az MKDM. A koalíció követelése viszont alulról indult. Eredetileg hármaskoalíciónak szántuk, de az FMK, saj­nos, elállt ettől. Viszont komoly erénynek tartom, hogy az Együttéléssel választási szö­vetségre tudtunk lépni. A szavazóurnáknál elért eredmény pedig valóban kitűnő; még annál is jobb, mint amit a polgári Csehszlo­vákiában elértünk. Pedig időközben deportá­lásokat, lakosságcserét, megfélemlítéseket és asszimilációs törekvéseket kellett megél­nünk. Ön mit szól azokhoz a vé/emé­• nyékhez, amelyek nacionalizmus­sal vádolják az egységes mozga­lomba tömörült nemzeti kisebbségeket? — Őszintén szólva, nemigen értem, mi naci-t onalista a Csehszlovákiában élő magyar nemzeti kisebbség mai magatartásán?!... Sem az Együttélés soraiban, sem az MKDM-ben nem tapasztaltam szlovákgyűlö­­ietet. Szerintem másról van szó! Egyes szlo­vák körök félreértelmezik, hogy a magyar ki­sebbség tudatosítja: csak akkor van jövőnk, ha egységesek vagyunk. De ennek semmi köze a nacionalizmushoz! A nemzeti kisebb­ségek egyenrangúságát szorgalmazó követe­lések nem illethetök a nacionalizmus vádjá­val. A szlovákság részéről viszont épp ilyen színezete van a hivatalos államnyelv szorgal­mazásának és a reciprocitás kérdésének. A reciprocitás eleve illuzórikus valami, hiszen a legutóbbi népszámlálások adati szerint a Cseh és Szlovák Köztársaságban félmilliónál is több magyar él; Magyarországon viszont csupán 9 ezer a magát szlováknak valló állampolgár. Az úgynevezett hivatalos állam­nyelvről pedig tömören csak annyit, hogy amit manapság annak mondanak, az nem egyéb, mint a Kassai Kormányprogram és a gottwaldizmus üledéke; az „Egy nemzet — egy állam!" jelszó újbóli népszerűsítése. Az Interjú JANICS KÁLMÁNNAL 1948-as, Gottwald-féle alkotmány például kerek-perec kimondja, hogy Csehszlovákia a csehek és a szlovákok nemzeti állama, punk­tum. Gondolom, e tendenciák fölerősö­• dése láttán tartja Ön fontosnak a hazánkban élő nemzeti kisebbsé­gek, ezen belül a magyarság egységétI — Egység nélkül törvényszerű a szétszóró­dás. A választások előtti kettőskoalíció nél­kül legföljebb frakciók lettek volna, illetve a különböző mozgalmakba és pártokba be­épülő emberek félszeg hozzászólásai kap­tak volna hangot; és talán még az ominózus három százalékot sem értük volna el. Épp a koalícióval kellett bizonyítanunk, hogy va­gyunk! Doktor úr, beszélgetésünkben • szóba hozta már az FMK-t. Kör­vonalazhatná bővebben is a Füg­getlen Magyar Kezdeményezésről alko­tott véleményét ? — Az igazat megvallva, nem látom tisztán a jövőjüket. Tőlünk például azt kívánták, hogy lépjünk koalícióra a szlovák keresztényde­mokratákkal. Félek, hogy az FMK végül is nem lesz se független, se magyar. Persze, jó lenne ennek ellenkezőjéről bebizonyosodni. arról. miként látja szerepét és legidőszerűbb teendőit az MKDM Hogy majd akkor is mernek kiállni mind a nemzetiségi, mind a magyar érdekek mel­lett, amikof a VPN többsége más nézeten lesz. Sajnos, e tekintetben nem sok jóval kecsegtet az a nyilatkozat, amelyet 1990. június 18-án az FMK elnöke az Új Szónak adott, és leszögezte: ők nem érdekvédel­met biztosítanak a kisebbség számára, ha­nem programjukban és politikájukban a kisebbségi kérdéssel mint olyannal foglal­koznak. Egy-két sorral lejjebb pedig ez áll: ők nem kívánnak a kisebbség nevében szól­ni, még akkor sem, ha az egész kisebbség rájuk adta volna a szavazatát. Remélem, ez pusztán magánvélemény, félreszólás, eset­leg pontatlan fogalmazás. Ellenkezőleg emögött minden, akár egy újabb Kassai Kormányprogram is lehet!... Az Új Szó imént említett számá­• ban Ön szintén nyilatkozott; s egyebek között azokról a legfon­tosabb elvekről is beszélt, amelyeket nemzetiségi kisebbségünk szempontjá­ból az új alkotmánynak majd rögzítenie kell. Kifejtené ezzel kapcsolatban a véle­ményét kissé bővebben is ? — E munkának annyira az elején tartunk, hogy itt és most csak azt ismételhetem meg, amit akkor mondtam. Tehát: az új alkotmány ismerje el kollektiv létezésünket, legyünk minden vonatkozásban egyenrangú­ak a többségi nemzetekkel. Jogainkban, nyelvünkben ne legyünk se mi, sem pedig mások másodrendű polgárok. Érvényesüljön továbbá a kulturális önigazgatás elve, le­gyenek ebben a szférában döntési joggal rendelkező központi magyar szerveink, s az államigazgatásban is biztosítsák az arányos részvételünket. Meggyőződésem szerint e nemzeti kisebbségi alkotmánytörvény nem lehet szlovákiai belügy. az alapvető elveket szövetségi szinten is rögzíteni kell. Ezt mondtam az idézett nyilatkozatban, és kép­viselőként is ezt fogom szorgalmazni. Az MKDM-rmk mit kell tennie • annak érdekében, hogy a jövőben nagyobb súllyal, még nagyobb er­kölcsi hitellel legyen jelen a napi politi­kában ? — Hozzá kell szoknunk a napi politizálás­hoz! Rendezni kell az élgárdánkat és saját irodát nyitni; jobb anyagi helyzetbe kerülve talán még fapot alapítani is tanácsos lenne. Minő stratégiával készül az : MKDM az ugyancsak ebben az évben esedékes helyhatósági vá­lasztásokra ? — Tudatosítanunk kell. hogy a helyi politi­kán lesz a hangsúly, ahol mindenki minden­kit ismer. Nyilván ez fogja majd meghatá­rozni a választási kampány alaphangját és hangulatát. Természetesen, nem zárjuk ki egy újabb koalíció létrejöttét. E tekintetben respektálni fogjuk választóink akaratát, mert tavasszal országszerte kitűnő együttműkö­dés alakult ki az MKDM és az Együttélés helyi csoportjai, azaz a hazai magyarság zöme között. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Prikier László 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents