A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-11-16 / 46. szám
Cirrostratus felhők a Lomnici csillagvizsgáló fölött A LEVY üstökös Ritka az olyan év, hogy rövid egymásutánban két fényes üstökös is megörvendezteti a csillagászokat. Ez év tavaszán az Austin üstökös mozgósította az ég szerelmeseit, majd mikorra az adatközpontok éppen nekifogtak kiértékelni az észlelési adatokat, fényképfelvételeket, újabb hír röppent világgá: az Austin üstökösnél is fényesebb „söprüscsillag" látogatása várható még a nyáron a Naprendszerben. A felfedezője után LEVY-re keresztelt kozmikus vándor érkezését türelmetlenül várták a csillagászok és amatőrök egyaránt, hiszen 1976 óta nem járt Földközelben fényes üstökös. Annyit már jóelöre megállapítottak róla, hogy hol és mikor látható, meddig marad és azt is, hogy elhaladva a Nap mellett örökre elhagyja a bolygórendszerünket. A legelső megfigyelések és fényképfelvételek a Levy üstököst még csak halvány ködpamacsnak mutatták a csillagos háttér előtt, de napról napra fényesedett, kiterebélyesedett, mígnem augusztus elejére szabadszemmel is láthatóvá vált. Pár nap múlva már a legyezőszerü csóváját is lehetett látni. Még augusztus első felében elérte az Andromé a-köd fényességét, s olyan volt mint egy bolyhos virág az égi mezőn. Az északi félteke csillagászainak ezúttal kedvezett a szerencse, hiszen az égbolton magasan tartózkodott, egész éjszaka látható és tanulmányozható volt. A dunaszerdahelyi amatőr csillagászok ez idő tájt éppen a hagyományos csillagászati táborozásukat tartották Csicsón, mondanom sem kell, hogy az éjszakát — melyek az évben kivételesen „tiszták" voltak — javarészt ezen égi vándor megfigyelésével, fényképezésével töltötték. A tábor végére az üstökös már annyira kifényesedett, hogy napszemüvegben is jól látszott. Ezt magam sem akartam elhinni addig, míg meg nem bizonyosodtam róla. Egy kisebb csapat a tábor befejezése után a Lomnici-csúcson folytatta a Levy megfigyelését. A páratlanul tiszta égbolt csak fokozta azt a hatást, melyet az üstökös látványa nyújtott szabad szemmel. Minden éjszaka egy-egy újabb élményt jelentett a folyton változó csóva, majd annak megkettőződése és nem utolsósorban az a magával ragadó látvány, ahogy az üstökös a Tejút sávjában tündökölt a tpilliónyi sziporkázó csillagocska között, közel a horizonthoz, a Poprád-völgye településeinek fényei fölött. Az utolsó éjszaka már csak alig egy óra állt rendelkezésünkre a megfigyelésére, ugyanis időközben útja során igen alacsonyra került horizontunkhoz képest. Ez a kis idő éppen csak arra volt elég, hogy elbúcsúzzanak tőle, mielőtt mindörökre eltűnik szemünk elöl ismeretlenbe vesző útján. Ha már ott jártunk a Lomnici-csúcson, nem mulasztottuk el a háborgó Nap kitöréseit, lángnyelveit is lefotózni. A látványos fényjelenségek pedig ezúttal sem maradtak el. Feledhetetlen volt, mikor az utolsó hajnalban gyűrött arccal bukkant elő a Nap a horizont alól, haragos színekre festve a kósza felhöcsemetéket, mintha csak azt akarta volna tudatni a világgal, hogy szép-szép a csilagos égbolt, de azért ö itt az úr. Bödők Zsigmond mm A „gyűrött arcú" Nap Mit találtak a parasztportán? (Egy múlt századi vagyonösszeírás néprajzi vonatkozásai) Több mint százötven éve, hogy egy telkes jobbágy elhalálozott és a tekintetes földesuraság kegyes engedelmével ingó és ingatlan vagyonát a községi elöjáróság összeírta, hogy fiai (a lányok nem örökölhettek) igazságosan megosztozkodhassanak a tekintélyes vagyonon. A kék színű árkus papíron, szép, olvasható betűkkel a jegyző mindent feljegyzett, amit a házban és az udvaron találtak, s ami a legfontosabb, a korabeli árát is mellé írta. Történt mindez 1833-ban Boldogasszony havának (január) 22. napján Vágkirályfán. Érdemes a felírt tárgyak, állatok és a házak (három háza volt az elhunytnak) ára felett párhuzamot vonni és elgondolkodni. Például „az Első ház", úgy mint első szoba, hátulsú szoba, Pitár (konyha) megbecsültetett 165 forintra és 30 krajcárra, míg egy pár ökör 250 forintot ért! Tehát jóval meghaladta a ház árát. Abban az időben a falusi ház döngölt sárból, vályogból készült, zsúp fedele volt s valószínű, hogy már több évtizede használták. Az ökör gazdasági értéket, rangot is jelentett. A gazdának négy ökre volt. Szembetűnő, ha összehasonlítjuk a ló (egynek ára 52 forint) tehén (65 frt), tinó (45 frt), üsző (35 frt) és a nyári borjú (16 frt) árával. Külön rubrikában értékelték a kamrát, a négy istállót (94 frt), a pajtát, a föhajt (5 frt), kocsiszínľ(9 frt) és a kertben levő gyümölcsfákat (24 frt), de nem nevezték meg, hogy milyen fajta fákról volt szg. És mivel a gazdálkodáshoz szállító- és munkaeszközök is kellenek, volt egy ökrösszekér (12 frt), egy hosszú lovaskocsi (35 frt), egy másik kisebb (15 frt), három szánkó (8 frt 45 x) (a kis X betűvel a krajcárt rövidítették — a szerz. megj.). Két eke mindenestül (teljes felszereléssel — 7 frt 12 x), egy avitt (kopott, használt) tengely, valószínű a kocsihoz tartozott (26 x), két kopott kasza (1 frt 30 x). A gazdasághoz tartozott négy ló is, mindegyiket külön is felbecsülték (összesen 129 frt) — tehát a négy ló annyit ért, mint egy ökör! De nem hagyták ki a lovashámot, az ócska keresztgyeplöt, négy egyes kantárt és a vasnyaklót se. Ugyancsak pontosan beírták a ház körüli szerszámokat, tárgyakat; két avitt fejszét, egy vallaskát, két fúrót, egy színlö (?) fejszét, rézvonyót, vésőt, fürészeKet, deszkagyalut, 23 zsákot és ponyvát. A kamrában volt még vajköpülö, káposztáshordó, egy rossz nyoszolya (20 x) egy rossz asztal (36 x), egy szapulló (3 frt), valamint mécz — bécsi eredetű gabonamérő — 36 x, és két karszék, valószínű karos szék). A leírás szerint az első szoba bútorzata és tárgyai a következők: egy asztal padokkal együtt (5 frt 30 x), három rossz nyoszolya (1 frt 30 x), fogas, dézsa, kis teknyö, 7 fehér tányér, egy tükör, üveg icce palack, tiz korsó, 1 üveg kép (5 frt 12 x). Az üvegre festett szentképek éppen a 19. század elején jöttek divatba. Vándorárusok terjesztették. Gyermekkori emlékeimből kiindulva állíthatom, hogy az úgynevezett első, vagy tiszta szoba berendezése az ötvenes évekig nem sokat változott. A pitárban (konyhában) találtak: 15 fehér tányért (1 frt 30 x) 10 fazekat, 18 tálat, egy avitt almáriomot, kis mosdót, dézsát, egy avítt réz fazekat (üstöt?), két avitt puttonyt, három serpenyőt, vizeskorsót, öt kapát (2 frt) és öt sarlót. Az összeírok persze mindezt nem Isten kegyelméből, ingyen végezték el, be is írták becsületesen, hogy: „a bíráknak betsüléskor 7 frt, esküiteknek 7 frt 30 x, bírónak és kisbirónak 1 frt 30 x, nótáriusnak diurnum (napidíj — a szerz. megj.) 1 frt (ö írta a jegyzőkönyvet), két pecsétes levélért 4 frt. S hogy nem'száraz torokkal fogtak a dologhoz, azt még egy kiadási rubrika is bizonyítja: „Kortsmárosnak 6 frt 42 x, másodszor 2 frt 27 x, harmadszor 1 frt"! Érdekes és értékes kordokumentuma a paraszti életnek ez a pontos, minden apró dologra kiterjedő összeírás. OZSVALD ÁRPÁD 17
