A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-11-16 / 46. szám
» SZELVÉNY HÉTVÉGE GABRIELA HAJNOVIČOVÁ: Ez is megesik — Lucka, itt alszol nálunk? — Nem, Deniska, majd legközelebb. — A gyermekszemekben kihunytak az öröm szikrái. De nem tágít a lányka: — S már menned is kell ? — Deniszka, értsd meg, Lucka nem lehet mindig velünk — szólalt meg most a lányka apja, aki eddig csendben hallgatta társalgásukat. — Hagyd csak. Martin! Itt nem álhatóm, de holnap biztosan eljövök, — mondta a lány a kicsinek. Aztán gondosan betakargatta pöttömnyi testecskéjét, és megcirógatta az arcát: — Jó éjt! Szép álmokat! — Ezután óvatosan becsukta maga mögött a gyerekszoba ajtaját. — A fürdőszobában találsz Deniszkának tiszta fehérneműt — mondta Martinnak. — Reggelire melegíts neki kakaót. Ha megjövünk az óvodából, készítek valami vacsorát — tette hozzá még az ajtóban. — Lucia, miért csinálod mindezt ? — fogta meg Martin a kezét, és próbálta marasztalni. — Hisz még csak tizenkilenc éves vagy. — Dana a legjobb barátnőm volt. S a munkásszállóban nem sokat ér ám az élet — tette hozzá mosolyogva. — És Ľuboš? Úgy érzem, mintha az utóbbi időben kissé idegesebb lennél. — Arra ne legyen gondod! — Nem úgy van az, Lucia. Attól tartok, nem fogja soká jó szemmel nézni, hogy ennyit törődsz egy idegen gyerekkel. Igenis, örülök, hogy Deniszka boldog veled. De vigyázz, nehogy ez beárnyékolja a ti boldogságokat! Örülök, ha eljössz. De ha inkább Lubošt szereted, keljetek egybe és gondoskodj a saját gyerekedről. Nem lehet egyszerre két helyen jó lennie! Lucia nem tudta mit feleljen. — Nem olyan egyszerű ez, majd máskor beszélünk róla — mondta aztán, majd rohanni kezdett le a lépcsőn. Az utcán határozott léptekkel vágott át a közeli kis kávéház felé. — Szia, Ľuboš! — szólt az asztalnál ülő fiúhoz. — Hány óra? — hangzott a kérdés felelet helyett. — Ne haragudj, előbb nem jöhettem. A kicsi nem akart elaludni mese nélkül. — Mindig az a kicsi! Mást se hallok. A kicsinek ez kell, amaz kell... így megy szünet nélkül. — Ľuboš, annak a kislánynak nincs anyja. A nagyszülők magatehetetlenek. — De van apja — kezd dühöngeni a fiú. — Mindennel nem boldogul — védelmezi Lucia. . — Hát akkor adja gyermekotthonba! — Nohát, ez igazán okos ötlet. Én laktam ott tizenhárom évig. Próbálnak ott megtenni érted mindent, csak a szülőt nem tudják pótolni. Ott ismerkedtem meg Danával. Ö tizenkét éves volt, én hat. Segített az olvasásban, az Írásban. Több voltunk, mint testvérek. Vissza kell hálálnom neki a gyermekén keresztül. — Te nem tehetsz arról, hogy elütötte az autó. — Nem is állítom, hogy tehetek róla. Csakhogy annak a kicsinek egyszerűen szüksége van rám. Hogy lehetsz ilyen nyers? — Ilyen leszek, amíg abba nem hagyod a hozzájuk való futkosást. Mindenfélét fecsegnek már Martinról meg rólad. — Ľuboš, ezt azért mégsem érdemeltem tőled! — fortyant fel Lucia, és kirohant a kávéházból. Könnybelábadt szeme előtt elmosódott a város esti képe. A keserű csalódottságtól csomót érzett a torkában, amely nem akart oldódni. Mitévő legyen? A tehetetlenség a legszömyübb valami, gondolta, s már nem is tétovázott tovább. Az ajtóban kulcs csikordult. Lucia letette az előszobába a táskáját. Levetette cipőjét, papucsot húzott, majd lekapcsolta a tévét, ami mellett Martin elszunyókált. — Lucia! — riadt fel Martin a hirtelen beállt csöndre. — Abban a pillanatban kinyílt a gyerekszoba ajtaja. — Lucka, hát mégis itt alszol nálunk? — nézett rá Deniszka tágra nyílt szemmel, tele meglepetéssel és örömmel. Lucia ölbe vette a kicsit. Pajkos szőke hajtincsei csiklandozták a nyakát. Mintha érezné, hogy az a bizonyos csomó a torkában lassacskán oldódik. Magához vonta Deniszát. Szinte hallotta a kicsi szivecskéjének dobogását. — Lucka, tudtam, hogy eljössz hozzám ... Vércse Miklós fordítása ti kalandozó magy. vitéz [ gally kopasz urán j. rendszere sen mindennap lengyel nagyváros betegség jele spanyol gk. j. pengetös hangszer zsírban kisütött feltét kovadarabok ékh. egyedül, szlov. oxigén j. jeladó kiáltás a vadászaton „a" keret, ékh. ti megváló síthatalan elgondolás jövendőmondó az első gondolat I. része nem hasz nalt ' nyári gazd. munkás görög betű értéke; fordítva növ.-t új földbe hivatali helyiség ima vége! kiskabát népiesen folyó a SZU-ban elveszteget valakire egyfajta gazzal benőtt E.-olasz város norvég község (Odda) kén j. hosszúfar kú félmajom foszfor j. rendkívül. röv. az első gondolat befejezé-E félsz! joule j. betűt vet festötéma lehet zaklatott állapot H Oft betűi . . . -li, nyakkendő nitrogén j. finom sütemény duzzog hivatali helyiség szovj. politikus v. tulajdo nőd bácsi szlov. szokásos sá válik üres kutak! temagad ' sivatagi ragadozó nyelvtani fogatom Bolygó száz tövisbe hágott IPetöíil__ házikó sétány r női becenev Anna becézve urán j. Olga-ra párja fülsértőén kiabáló ideiglenes nyugta fül dísze Volt j. a víz földfeletti munkája E a másik gondolat 1. része CD Katalin cámő ke gyence H fel van vizezve ~a megteendő út hossz LDO reális gondolkodási mód jugoszláv Alpok római egy a fej dísze Szegeddel' összevont község női becenév izületda . rab! fényes csillag téli sport hangfala nul vív! üres cséve! zizegni kezd! le.. v hatalma alá vet ä a másik k gondolat kálium j. megfelelő KÉT GONDOLAT Beküldendő a nyíllal megjelölt sorok megfejtése. Az előző rejtvény helyes megfejtése: — A gyümölcséről ismerhetjük meg a jó fát, s az aratás bőségéről, hogy a mag mibe hullott. 18
